|
Kérdezz-felelek
Körülbelü 8-10 éve kezdtek el jelentkezni az arcomon pigment elszíneződések,májfoltok,főleg erős nap hatására.Azóta mindent megpróbáltam már az eltüntetésükre,de eddig minden hiába.Három évvel ezelőtt egy bőrgyógyász tanácsára hormon parametereket néztünk,de minden érték normális tartományban volt.
A kérdésem az,hogy mi lehet az oka,hisz sejtésem szerint a hypofizis fokozott MSH termelés miatt alakult ki-bár ezt csak sejtés szinten mondom.Lehet-e kezelni,eltüntetni a foltokat?Jelentős esztétikai probléma,amely jelenősen rányomja a bélyegét az önbizalmamra is sajnos.
Köszönöm válaszát.
Tisztelettel:Kata
A foltok kialakulásának több oka is lehet, ezek közül valóban az egyik az MSH fokozott termelése. Nem tudom milyen hormon , ill. immunológiai vizsgálatok történtek. A foltok kialakulásának okától függ, hogy milyen kezelés indokolt. A foltokat eltüntetni, ill. megkisebbíteni lehet, mivel a bőrjelenségek mindig valamilyen belső szervi betegség kűlső jelei.
Gyakran (főleg a tavaszi-nyári hónapokban a fényérzekenyítő gyógyszerek okozhatnak bajt. Ezek közül csak néhányat említek:
► Érzéstelenítők: Fájdalomcsillapítók (pl: Prokain, benzokain).,
►Antibiotikumok: Baktérium okozta fertőzéses megbetegedések elleni szerek. (Pl: tetraciklin, gentamicin, kinolon, klóramfenikol, izoniazid, streptomicin, pirimetamin, penicillin).
► Antidiabetikumok: A diabetes mellitus (cukorbetegség) kezelésére szolgáló gyógyszer (pl. glibenklamid).
►Antihisztaminok: Olyan orvosságok, melyek növelik vagy csökkentik a hisztamin (természetes átvivő anyag) hatását; allergia elleni szerek (pl: prometazin, triprolidin, difenhidramin).
► Antikonvulzív szerek: Epilepsziás görcsrohamok kezelésére vagy elkerülésére szolgáló gyógyszerek (pl: difenilhidantoin, trimetadion).
►Antimikotikumok: Gombás fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl: Grizeofulvin tinea capitis (fejbőr gombásodása) esetén).
►Antiflogisztikumok (nem szteroidos): Szteroidhormont nem tartalmazó gyulladáscsökkentő hatású szerek (pl: ibuprofen, ketoprofen, piroxikám, diflunisal, auranofin, indometacin, mefenaminsav, oxifenbutazon, fenibutazon).
► Antireumatikumok: Reumatikus megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszer.
►Kemoterapeutikumok: Azoknak az élő természetben előforduló, vagy szintetikus anyagoknak a gyűjtőneve, melyek károsítják a kórokozókat és a tumorsejteket (pl: mepakrin, pirazinamid, p-aminobenzoesav).
►Diuretikumok: Vízhajtó szerek (Pl: Furoszemid magas vérnyomás esetén; Szív-keringés esetén alkalmazandó szerek, mint pl: nifedipin, minoxidil, hidroklórtiazid, triamteren, klórtalidon, amilorid, klórtiazid, quinidin, metildopa, rezerpin, diflunisal).
►Pszichofarmakonok: Az emberi lélekre szimptómásan ható gyógyszerek, melyek öntően pszichés zavarok és neurológiai betegségek kezelésére szolgálnak (pl: barbiturát, amantadin, klórprotixen, klórdiazepoxid, klórhidrát, diazepam, kerbamazepin, metilfenidát, nortriptilin, fenitoin, haloperidol, protipendil, piritinol, imipramin, maprotilin, klomipramin, desipramin, amitriptilin).
►Citosztatikumok/Immunszupresszív szerek: A citosztatikumok olyan természetes vagy szintetikus anyagok, melyek megakadályozzák a sejtnövekedést, ill. a sejtosztódást. Az immunszupresszív szerek alatt olyan gyógyszereket értünk, melyek csökkentik vagy elnyomják az immunrendszer reaktivitását. Elsősorban rák kezelésére (kemoterápia) alkalmazzák, de használják autoimmun betegségek ellen is.
● Ciklofoszfamid: petefészek-, here-, tüdő- és mellrák esetén alkalmazzák, valamint enyhébb adagolásban szklerodermia, reumatikus artritisz és pszoriázis esetén;
● Azathioprin: reumatikus artritisz esetén adják;
● Dacarbazin: bőrrák, lágyrészszarkóma leukémia és Hodgkin kór esetén alkalmazzák;
● Metotrexát: számos tumorfajta esetén alkalmazzák, többek között reuma, leukémia, gégefő-, ill. mellrák esetén, valamint a pszoriázis súlyosabb fajtáinál; ● Fluorouracil: Bél-, mell-, petefészek-, nyelőcső-, valamint bőrrák esetén alkalmazzák;
● Vinblasztin: Leukémiás gyerekek szedik.
► Acitretin: A retinoidok közé tartozó szer, súlyosabb bőr súlyosabb mértékű elszarusodása esetén alkalmazzák, pl. pszoriázis esetén. (pl: soriatane acitretin).
► Karbimazol: A nyirokmirigyek túlműködésének a kezelésére szolgáló hatóanyag (pl: karbimazol 5mg).
► Klorokin és hidroxiklorokin: A malária, a reuma és a szisztémás lupus erythematodes megelőzésére és kezelésére alkalmazzák.
► Isotretinoin és A-vitamin sav: Többek között bőrhámlasztó hatású anyagok, melyeket aknés bőr kezelésére használnak (pl: isotrex, és a szisztémás készítmény, a roacuttan).
► Mercaptopurin: Krónikus gyulladások, mint Crohn betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) esetén használt anyag.
► Mitomicin: Különböző tumorfajták (pl: Hólyag- vagy tüdőrák) esetén citosztatikumként alkalmazott antibiotikum.
► Psoralen: Természetes anyagok egy csoportjának fő alkotóeleme, mely különbözőő növények illóolajában fordul elő. A psoralen fényérzékenyítő tulajdonságú, melyet a pszoriázis, vitiligo, masztocitózis, lichen ruber planus és más megbetegedések kezelésénél használnak (pl: 5, 8- metoxipsoralen, 4, 5, 8-trimetilpsoralen)
► Protipendil: Ezt az enyhe neuroleptikumot dermatózis okozta viszketés esetén is adják.
► Rezorcin: Fenolok közé tartozó anyagcsoport, ekcémára alkalmas kenőcsökben és hajvízben használják (pl: castellani oldat).
Az édesítőszerek vagy az illóolajak szintén növelik a bőr fényérzékenységét: Ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV sugárzásnak lesz kitéve, gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek fototoxikus dermatitiszhez vezetnek, vörösödést, hiperpigmentációt és hólyagképződést okozva.
► Édesítőszerek: Cukorhelyettesítő anyagok, ill. szintetikus édesítőszerek, melyek többek között diabetikus élelmiszerekben fordulnak elő (pl: szacharin, ciklamát).
► Illóolajok és bergamot-olaj: Ezt tartalmazza pl. a kölnivíz is. Ha például furokumarin tartalmú pázsitfűhöz érünk - mint pl. az orbáncfű, petrezselyem, apró szulák, bergamot, lestyán, cickafark, óriás medvetalpú tövis és zeller -, és utána UV fénynek tesszük ki magunkat, vörösödés, hólyagképződés, valamint hosszan megmaradó hiperpigmentáció alakulhat ki. Ha zsíros fényvédőszert használunk, és úgy megyünk napra, akkor a napfénytől elszokott bőrön erősen viszkető, follikuláris és papulózus kiütés jelenhet meg, ez az úgynevezett Mallorca acne (Acne aestivalis). A tényleges kiváltó oka még nem igazán ismert, de sokan az olajtartalmú fényvédő szereket teszik érte felelőssé.
Jóm egészséget kívánok, tisztelettel: