|
Kérdezz-felelek
Évek óta nem értetettem, hogy miért vagyok állandóan kimerült, fáradt (akár 10 órás alvás után is), depressziós (állandóan levert, motivációszegény, kishitű, „nem törődöm”, önostorozó vagyok, önbizalomhiányban is szenvedek stb.), miért hullik és extrém módon zsíros a hajam, miért hidegek állandóan a kezeim és lábaim (lábujj), miért fázok állandóan, hullott ki a szemöldököm vége…….miért híztam annyit fenék és csípőtájékra és vagyok még mindig pattanásos 30 éves korom ellenére……, miért van állandó székletszorulásom (emésztést segítő szerek nélkül kb. 4 naponta tudok csak valamicskét produkálni), miért nehéz és egyre nehezebb végeznem a munkám (amely egyébként szellemi munka-egyetemi végzettségem van – jogász vagyok), miért rossz a memóriám, a teherbírásom, lassú a gondolkodásom….. ez az évek alatt nagyon leromlott, már alig tudom ellátni a munkámat…..már arra is gondoltam, hogy talán meg fogok idővel őrölni így fiatalon, illetve hogy elbutultam……Az internetet böngészve arra a következtetésre jutottam, hogy a fenti tüneteim alapján pajzsmirigy alulműködésem, illetve esetlegesen Hashimoto thyreoditis-em lehet. Erre tekintettel idén nyáron endokrinológiai szakrendelésre mentem, ahol kiderült, hogy pajzsmirigy göböm van, amely hideg göb és jóindulatú, 2 cm-es göb, amely két cisztát tartalmaz, azonban nincs pajzsmirigy alulműködésem, mert minden érték (TSH, FT3, Ft4, az antitestek….) a normál tartományban van. A doktornő azt mondta, hogy fél év múlva ismét menjek el hozzá és akkor megnézzük ismét a cisztákat, hogy esetlegesen nőttek-e, ha igen, akkor indokolt lehet a műtét, gyógyszert nem írt fel, mivel jók lettek a fenti eredmények. A fenti szerteágazó tüneteim azonban még most is megvannak és napról-napra kínoznak, úgy érzem, kilátástalan így az éltem. Annak ellenére, hogy a pajzsmirigyértékeim normál tartományban vannak, nem szedhetnék mégis valamilyen gyógyszert, ami élhetővé tenné számomra újra az életet (azaz gyógyír lenne a fenti problémáimra)???
Tisztelettel és köszönettel várom válaszát!
Csilla
Tisztelt Doktor Úr!
Panaszai elég egyértelműek. Ezeknek több okuk is lehet, de a csökkent pajzsmirigyműködés egyáltalán nem zárható ki. A baj ezzel kapcsolatban sok rétű. Az egyik feltétlenül az, hogy az Ön által is írt leletekre és nem a betegek panaszaira hivatkoznak az orvosok. A laboratóriumi leletek fontosak (én magam saját kezüleg is csinálom), de nem perdöntőek. Ezért a témáról kicsit részletesebben írok, a segítés céljával. A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 4-4.5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
A referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előrehaladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat.
Tehát a labor fontos, de a beteget célszerű gyógyítani, mert nem a lelet, hanem az ember a beteg!
Jó egészséget kívánok: