|
Kérdezz-felelek
Édesanyám 83 éves. Ritmuszavar kapcsán derült ki subklinikus hyperthyreosisa, melynek hátterében Graves-Basedow -kór igazolódot(TRAK 40 felett, TPO 163 (norm 2x-e), TSH 0,23). 10 napja kap 40 mg Metothyrint. Metoprolol Z hexal reggel 100 mg, este még 75 mg-ot kap, ennek ellenére reggeli pulzusa 100/min felett van. Ha egy dózisban adom a BB-ot a vérnyomása nagyon lemegy, ezért osztottam meg. Ez most azért van, mert a TSH-R elleni antitest termelésnek van valamilyen cirkadian ritmusa, vagy a BB szintje reggelre leesik?
Válaszát nagyon várva, öszinte tisztelettel:dr. Magyar Vilmos
A leírtak sok kérdést vetnek fel, de kitt csak röviden tudok válaszolni.
1. A Metothyrin dózisát kicsit túlzottnak tartom.
2. béta receptor blokkolók közül a Huma-Pronol (nem szelektiv béta blokkoló azért jobb, mert a T4-T3 konverziót kedvezően befolyásolja
3. Az adatok alapján a BG kóron tólmenően gyulladás, Hashitoxicosis is fennállhat.
4. Ha a vérnyomás jeletékenyen csökkent, akkor relativ hyapdereniára is gondolni kell(ene).
5. A TSH-R elleni antitest mérésével kapcsolatban sok kérdésem volna, itt csak egy rövid módszertani témát érintek:
Közel 50 éve vált ismertté, hogy BG kórban a hyperthyreosis létrejöttéért egy immunglobulin típusú fehérje (LATS= Long Acting Thyroid Stimulator) a felelős (1). A LATS-ról később kiderült, hogy az a TSH-R-hoz kötődő antitestekkel azonos . Közel 3 évtizedes erőfeszítések során sikerült egyre használhatóbb módszereket kidolgozni a TSH-R elleni antitestek meghatározására. A kezdetben alkalmazott módszerek lényege az volt, hogy sertés- és/vagy humán pajzsmirigy-sejtmembránt preparáltak, majd ezek szuszpenziójához adták a betegek savóját, centrifugálás, mosás után a radiojóddal jelzett TSH kötődésének mértékéből következtettek a TSH-R elleni antitestek jelenlétére. Ezek az úttörő vizsgálatok egyrészt nehéz standardizál-hatóságuk, másrészt időigényességük miatt nem voltak alkalmasak a mindennapi diagnosztika céljaira. Az első generációs TRAK kifejlesztése jelentette az áttörést. Ennek lényege, hogy szolubilizált sertés pajzsmirigy membránt állítottak elő és egyfázisú kompetitiv radioreceptor teszt segítségével már jól standardizált antitest szinteket lehetett mérni. A 3. évezred kezdetén jelentek meg az u.n. kétfázisú módszerek . Ezt az tette lehetővé, hogy a sertés pajzsmirigy membrán helyett humán rekombináns TSH-R-t (hrTSH-R-t) állítottak elő, amelyet adszorbeáltak a felülethez, ehhez kötődött a savók TSH-R elleni antitestje, majd a csövek, ill. lemezek mosása után jelző anyagot (125J-al vagy akridinészterrel jelölt TSH-t) adtak a rendszerhez. A nemzetközi (WHO) standardok segítségével jól reprodukálható és közel 100%-os specificitást és 99,1%-os szenzitivitást sikerült elérni. Ezek a kitek (DYNOtest-TRAK human és a LUMItest-TRAK) napjainkban egyre szélesebb körben terjedtek el . Mindkét tesztnek azonban vannak hátrányai. Az izotópos módszer egyrészt izotópos mérésekhez alkalmas laboratóriumot igényel és alkalmazásának ideje az izotóp bomlása miatt eléggé szűk keretek közé szorított. A luminescens módszer az előbbi hátrányait hivatott kiküszöbölni, széleskörű alkalmazását több egyéb tényező mellett eddig az gátolta, hogy a méréshez külön eszköz, luminométer szükséges. A 3. generációs TSH-R elleni antitest mérésének elve az, hogy az újonnan előállított stimuláló típusú monoklonális antitest (M22) vetélkedik a betegek szérumában lévő TSH-R elleni antitestekkel a hrTSH-R-hoz kötődésben. Ez az új módszer lényegesen jobb, mint a 2.generációs technikák. A „két-lépcsős ELISA” módszereket elsődlegesen azért fejlesztették ki, hogy az izotópos eljárásokkal szemben alternatívát kínáljanak. Jóllehet az általunk vizsgált ELISA lemezeken rhTSH-R helyett tisztított sertés TSH-R található, amely azonban lényegesen nem befolyásolta a vizsgálat eredményességét. Ennek lehetséges magyarázata az, hogy a humán és a sertés pajzsmirigy epitópjai jelentős mértékben egyeznek . Az ELISA tesztek érzékenysége kisebb a 2. generációs TRAK értékénél, ez a tény azonban a mindennapi gyakorlatban nem feltétlen jelent hátrányt. Ennek egyik magyarázatát a legújabb biokémiai vizsgálatok adták, amelyekben a TSH-R alacsony és magas affinitású kötő-helyeit vizsgálták . A legérzékenyebb módszerek képesek érzékelni a legalacsonyabb affinitású autoantitestek jelenlétét is. Kiderült azonban , hogy az alacsony affinitású antitestek egy része u.n. „természetes autoantitest”, amelynek pathogenetikai és prognosztikai szerepe nem tisztázott. Ezek nem képesek a pajzsmirigy működésének befolyásolására, valószínűleg csak a stimuláló antitestek prekurzorai . A természetes IgG típusú autoantitest a genetikailag érzékeny egyedekben alakul át külső hatásra (.pl Yersinia enterocolitica fertőzés) betegséget kiváltó stimuláló antitestté . Nyomonkövetéses vizsgálataink eredménye is ezt a feltevést látszik megerősíteni, ugyanis az ELISA teszt pozitivitása korábban jelezte a betegség recidíváját. Fontos kiemelni, hogy az előnyök mellett az enzim-jelzéses módszerek kalibrációs görbéi nehezebben reprodukálhatóak, ami azzal magyarázható, hogy ez a metodika különösen érzékeny a paraméterek legkisebb változására is (hőmérséklet, pH, leolvasó érzékenysége). Összegezve, megállapítható, hogy az enzimjelzéses módszerek alkalmasak a B-G kór gyors és megbízható diagnosztikájában és a betegség recidivájának előrejelzésében, eredményességüket nem befolyásolja TSH elleni- vagy egér elleni antitestek zavaró hatása.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: