|
Kérdezz-felelek
8 hónap múlva van időpontom önhöz, szeretnék tanácsot kérni, hogy addig is mit tudnék tenni az egészségemért, min változtassak akár étkezés terén vagy bármiben.
Autoimmun pajzsmirigy gyulladásom van, részletesebben még nem lett vizsgálva, nem szedtem soha hormont sem más készítményt pajzsmirigyre. Műtétem volt, fél lebenyt eltávolítottak göb miatt 4 éve, most van ismét göb.
3 endokrinológusnál jártam eddig, de végül is semmilyen kezelést nem kezdtek, sem műtét előtt, sem műtét után.
Mitrális prolapsusom van, erre az 1 betegségemre szedek csak gyógyszert: Régebben Procoralant, most Ivabradinet. Laktózintolerancia derült még ki mostanában.
Vitaminokból csak Szelenorg napi 1 tablettát szedek.
A D vitamint olvastam már több helyen, hogy autoimmun betegségek esetén ajánlják. Ebből mennyit szedjek a doktor úr szerint? (33 éves vagyok)
Multivitamint kerestem,de sajnos nem találok sehol jód nélkülit. Ilyet tud-e ajánlani?
B komplex esetleg jó ilyen immun betegség esetén?
Étkezésben már mindenfélét kipróbáltam, de nem tudom mivel teszek jót. Gluténmentes lisztkeverékeket vásároltunk, itthon sütöttünk kenyeret, de nem igazán sikerültek, állagra-ízre ezek elég rosszak legalábbis házilag. Legutóbb teljes kiőrlésű lisztből már jó kenyér készült. Melyik az egészséges és ajánlott kenyérféle, tésztaféle? Glutén elég sokféle ételben megtalálható sajnos, nehéz ezeket helyettesíteni, nem is tudom mivel lehetne. Elvileg nem vagyok gluténérzékeny, de azt olvasom lehetek emiatt az autoimmun betegség miatt fokozott a hajlam rá, illetve fokozhatja az immun folyamatot. Ha nem eszek lisztet, tésztát lefogyok még jobban teljesen. Mivel lehetne ön szerint helyettesíteni barna rizzsel, krumplival esetleg? Mi az amit bátran lehet fogyasztani?
A jódozott sót már nem használom, jelenleg a sima asztali sót (koszos sót) használjuk főzésre. Előtte himalája sót vettem kb. 2évig, ebben található rengeteg ásványi anyag, nyomelem, de gondolom nagy adag jód is lehetett benne, ezért abbahagytam amikor kiderült az autoimmun pajzsmirigy gyulladás.
Rengeteget szúr a gyomrom, nyilal. Gyomor illetve béltükrözést ajánlott többször a háziorvos, édesapám és nagyapám gyomorrák, végbélrák miatt hagyott itt bennünket sajnos, így fokozottabb hajlamom van rá elvileg nekem is.
Az ételintolerancia tesztek ön szerint mennyire megbízhatóak, amik egy kevés vérből 200 féle ételt vizsgálnak?
Ezt is ajánlotta a háziorvos, hogy nézessem meg, csak nem tudom hol, és mit érdemes.
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!Minden jót!
Tisztelettel: Gabriella
Mindenek előtt: jóval korábban is van lehetőség vizsgálatra. A probléma az, hogy gyakran "elfelejtenek" bejönni az előjegyzett betegek, s ezzel mások elől veszik el a vizsgálati lehetőséget....
Kérem jelezze ezt kolléganőmnek: Székely Melindának: e-mai:
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
Egyébként nem a multivitamin jelenti a megoldást, hanem a személyre szabott kezelés.
Az elmúlt hónapban több kedves olvasó is tette fel a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy autoimmun betegségei és a lisztérzékenység között.. A válaszom igen volt. Miért?
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.Amennyiben lisztérzékenysége van:a rizs készítményeket elkezdheti.
A további kezelés előző vizsgálat után lehetséges személyre szabott
formában javaslom.
Tisztelettel: