|
Kérdezz-felelek
Igyekszem rövidre fogni a kérdésem, remélem sikerül. 2 éve szülés után kialakult pajzsmirigy gyulladásom és minimális túlműködésem volt, a pajzsmirigyemben több, jóindulatúnak tűnő göböt találtak. Ezeket fél éve ellenőrizték utoljára, nem változnak. A tavalyi évben a háziorvos csak TSH ellenőrzést tudott kérni, az 1,4-es értéket mutatott.
Májusban nekiálltunk a kistesó-projektnek, ennek keretében elmentem egy rutin-vérvételre is (bár ez hihetetlennek tűnik, de semmilyen pajzsmiriggyel összefüggő panaszom nincs). A pajzsmirigy értékeim katasztrofálisak voltak, viszont mire ez kiderült, már úton van a baba. Azóta túl vagyok több vérvételen is, az elmúlt három hétben az értékek szépen javultak.
A legutóbbi két vérvétel két nap különbséggel készült, ezekkel az eredményekkel:
2017.05.24.
TSH: 0,72
fT3: 5,37
fT4: 15,92
anti-TG: <15
anti-TPO: <28
TRAK: 12,8
2017.05.26.
TSH: 0,53
fT3: 13,94
fT4: 17,35
anti-TG: <0,9
anti-TPO: 135,7
TRAK: 8,1
Jelenleg 6 hetes terhes vagyok, ami aggaszt, az leginkább a TRAK érték. Május 12-én még 19-es volt, amint látszik, ez szépen csökken, de még mindig magas... Már két endokrinológusnál is jártam: egyikük szerint "ezt a gyereket azonnal vetessem el, és álljak neki Propycilt szedni", másikuk szerint semmi pánik, lassan javul az érték, gyógyszert nem adna, a terhességet meg meglátjuk.
Ami jelenleg leginkább foglalkoztat:
- ezen adott értékek mellett biztonságos-e a terhesség?
- a megemelkedett TRAK érték milyen hatással lehet a magzatra? (a külföldi szakirodalomban "pozitívabb" véleményeket találtam, mint a hazaiban
- tudok-e valamit tenni, hogy az értékek javuljanak?
- szelén szedése javasolt-e pajzsmirigy túlműködés esetén - az egyik orvos erősen ajánlotta, a másik nem...
Válaszát előre is köszönöm!
Móni
Előre bocsájtom, hogy a laboratóriumi vizsgálat nem pótolja a panaszok részletes kikérdezését (anamnézist), a fizikális és célzott fizikális, majd ezek alapján tervezett egyéb kiegészítő vizsgálatokat.
Mindenek előtt gratulálok a kis jövevényhez!
De..... jó lett volna tisztázni, hogy melyik pajzsmirigybetegség okozta panaszait.
. A gondot ott látom, hogy eddig csupán tüneti diagnózis született: túlműködés, ill. csökkent működés,de mi lehet az ok? Nagy valószívűséggel autoimmun betegsége van.
Az autoimmun betegségeket didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása (TRAK) alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
Ami a gyermekáldást illeti. Sok olyan beteget volt módomban kezelni, akiknek azóta több gyermekük is született.
Jó egészséget kívánok: