|
Kérdezz-felelek
45 éves férjem pajzsmirigy-problémájának ügyében szeretném a véleményét kérni.
2015 novemberében derült ki, egy véletlen vizsgálattal (ízületi panaszai miatt, melyek oka nem tisztázható, nem derül ki, a reumatológus többféle immunológiai paramétert is kért) hogy az anti TPO értéke magas (401 IU/ml – normál tartomány 0-49).
Ebből nem az lett a konklúzió (azt vártam volna) hogy esetleg ez lehetne az ízületi panaszok okozója, hanem hogy akkor meg kell nézni a TSH-t, és mivel az is magas, [az anti TPO-nak nincs jelentősége, lezajlott pajzsmirigy gyulladásra utal] a TSH-t normalizálni kell. Tehát szerzett a meglévő panaszai mellé egy újabb betegséget. A TSH szint sajnos azóta sem normalizálódott, az orvos 3 havonta kér laborvizsgálatot, az eredmény alapján növeli a tiroxin-adagot, de a férjem nincs jobban és a TSH érték is ismét romló tendenciát mutat.
Így néz ki:
2016 március – TSH 17,56 mIU/l – kezelés: 75 µg Letrox naponta
2016 augusztus –TSH 1,93 mIU/l – kezelés: továbbra is 75 µg Letrox naponta
2016 december – TSH 5,86 mIU/l – kezelés: 75 / 100 µg Letrox naponta váltakozva
2017 március – TSH 11,7 mIU/l – kezelés: 125 µg Letrox naponta
Férjem arra panaszkodik, hogy az agya nem működik, képtelen gondolkozni, és nagyon fáradékony is.
Kérdésem: tényleg ilyen hosszú idő a TSH szint beállítása? Mi a leggyakoribb lehetőség a TSH szint ellenőrzésére? (úgy értem, bizonyára a TB nem támogatja hogy hetente megnézzék, de lehet hogy havonta vagy 2 havonta is kérhető, nem csak 3 havonta, és így gyorsítani lehetne a beállítást)
Nem lehetséges hogy az anti-TPO szint nem-kezelése miatt nem lehet beállítani a TSH-t? Tehát hogy ez a gyulladás folyamatosan fennáll, és rongálja a pajzsmirigyet? Semmi más labor-paraméter követése nem indokolt ilyenkor? (az orvos CSAK TSH-t kér. Néha még látok mellette szabad T4-t. De se vérkép, se más hormon, immun vizsgálat nincs mellette. Nem lehet hogy a magas TSH-t valami fenntartja amit kezelni lehetne / kellene?
Nagyon köszönöm ha segít tisztázni aggályaimat.
Ilyen állapotban nem lehet elvárni hogy az ember maximálisan (vagy akárhogy is) teljesítsen a munkahelyén. Arra az időre amíg a TSH szint beállítás alatt van (esetünkben több mint egy éve tart) nem lehet a betegnek valami kis felmentést, munkaidő-kedvezményt, táppénzt, akármit adni? Hogy ő is éljen? Éjt-nappallá téve és hétvégén is a munkájával foglalkozik, hogy valahogy ellássa a feladatát, mert annyira nehezen forognak a fogaskerekek. A családra meg nem marad idő. Ön szerint mit lehet tenni (semmit sem lehet tenni?) ilyen esetben?
Segítő válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel: Miranda
Sok kérdést tett fel, ezek teljeskörű megválaszolása egyrészt terjedelmi , másrészt etikai okok miatt nem lehetséges.
Erről a kérdésköről már sokat írtam ezen a honlapon is.
A legfontosabbak:
1. Mi a TSH?
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
A TSH tehár egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
2. Mi az anti-TPO?
A pajzsmirigy peroxidáz (TPO) egy membránkötött, glikozilált, hem-tartalmú fehérje, amely a pajzsmirigy follikuláris sejtjeinek apikális membránjában található meg. A TPO a tireoidea eredetű mikroszomális antigénként ismert nagyméretű fehérje fő alkotórésze, katalizálja a tireoglobulinban lévő tirozilcsoportok jodinációját, ami a T3 és T4 pajzsmirigyhormon szintézisét eredményezi. A pajzsmirigy autoimmun betegségeiben TPO elleni autoantitestek jelennek meg.A pajzsmirigy peroxidáz elleni autoantitestek mérése az autoimmun pajzsmirigybetegségekben
szenvedő betegek azonosításának hasznos eszköze. Az anti-TPO antitestek szintje az aktív autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek több mint 90%-ában emelkedett.
Az anti-TPO antitestek aktiválják a komplement rendszert, és feltételezések szerint jelentős szerepet játszanak a pajzsmirigy-működési zavarokban és a hipotireózis patogenezisében ,kialkulásában. Az anti-TPO antitestek az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők közül csaknem minden Hashimoto-tireoiditiszes betegben, a Graves-kóros betegeknek pedig több mint 70%ában jelen vannak. Az anti-TPO antitestek atrópiás pajzsmirigygyulladásban és elsődleges mixödémában szintén jelen vannak.
Tehát szerepe van ennek az antitestnek a pajzsmirgy autoimmun gyulladásában.
3.Ráadásul ez a betegség gyakran társul más kórképpel!
Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás!!!!!?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában.
További vizsgálatot javaslok, "nem a TSH-t kell kezelni!!
Jó egészséget kívánok, üüdvözlettel: