|
Kérdezz-felelek
Hosszú és kimerítő időszak után, egyre gyengébb állapotban kérem a segítségét. Alattomosan 4 éve kezdődő fáradtsággal, lecsökkent nátrium szinttel. Az azóta eltelt időszakban kisebb rövidebb jobb energiaszint után jelenleg már állandósult a kimerültség.
I típusu cukorbeteg vagyok, de emellett nyelvet tanultam, dolgoztam, sportoltam , megtapasztaltam hogy ez tartósan nem okoz kimerültséget.
Diabetológusom javasolta 1 évvel ezelőtt a fenti tünetekkel az endokrinológiai vizsgálatot, aminek eredményét kipostáztak: A vitt laboreredmény 136 nátrium. A ottani labor 139 nátriumot mért enyhén emelkedett Anti-Tpo / tizedekkel a normál határ fölött/ reggel 8 h kortizol vérből 136, autoimmun thireoditisz diagnosztizált," ami nem oka a fáradtságnak "
2015 nyarán a korábbi relatíve kevésbé ingadozó vércukromat a diabetológusom segítségével aki igen jó szakember / Ő maga is inz.-os cukorbeteg/ sem sikerül normalizálni. Novemberben soha nem tapasztalt indokolatlan hypoglikémiák, valamint az inzulin hatástalanságát követő magas vércukrok voltak. Logikai összefüggés nincs a rapszódikus értékeknél.A fáradtság erős deréktáji fájdalommal társult, ami éjszaka is felköltött. A nátrium szintem jelenleg a sok só fogyasztása ellenére 133 , esetleg 135 . A szemhélyam bőre barnás szinezetű . A diabetológus ismét endokrin vizsg, javasolt. A mai napon ellenőrizték a tsh, aldoszteront , Ca szintet. Sajnos az eltelt 2-3 hónapban az erőnlét, állapot romlás miatt mostmár úgy érzem s a családtagjaim is úgy látják, hogy mielőbbi segítségre lenne szükségem, nem további laborokra. Nem hetek, hónapok múlva hanem rövid időn belül. Kérem Professzor urat segítsen hogy még kísérettel, de öntudatomnál megkapjam azt ami a só és cukorháztartásért felelős. Nagy tisztelettel várom válaszát.
A klinikai tüneteinek és laboratóriumi értékeinek sok oka lehet. A legvalószínűbb, hogy az autoimmun eredetű, 1 típus cukor-betegséghez más autoimmun endokrin kórkép társul. Éppen ezt a problémakört foglaltam össze a rövidesen megjelenő Endokrin Tankönyvben.Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek ugyanis (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség!!!!, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” , sémákká alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés! További kivizsgálást és kezelést javaslok!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: