|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
Autoimmun pajzsmirigygyulladásra szedek tavaly november óta 2x1 inofolicot és 2x1 Béres Szelén tablettát. Nemrég voltam kontroll vérvételen, melynek eredménye nagyon elkeserített, mert a tavaly novemberi értékhez képest az Anti-TPO értékem (293 IU/mL) alig 10%-kal csökkent (266 IU/mL). Szükséges Ön szerint változtatni a vitaminok dózisán vagy típusán? Úgy olvastam például, hogy a szelénmetionin magasabb felszívódást garantál. Azért fordulok ezúton Önhöz, mert csak októberre van időpontom, de addig is szeretnék mindent megtenni, ami szükséges.
További kérdésem, hogy az AMH eredményem 0,7 nanogramm/ml lett (37 éves vagyok és 4 éve nem tudok eherbe esni). Ez az eredmény megfelelő, vagy aggodalomra adhat okoz a gyermekvállalás szempotjából. Az AMH hormonról azt olvastam, hogy az autoimmun pajzsmirigygyulladás negatívan befolyásolhatja a mértékét a szervezetben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyulladás múltával a normál érték helyreáll, vagy a gyulladás effajta káros hatása véglegesnek tekinthető?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
D. Zsuzsanna
Autoimmun pajzsmirigygyulladásra szedek tavaly november óta 2x1 inofolicot és 2x1 Béres Szelén tablettát. Nemrég voltam kontroll vérvételen, melynek eredménye nagyon elkeserített, mert a tavaly novemberi értékhez képest az Anti-TPO értékem (293 IU/mL) alig 10%-kal csökkent (266 IU/mL). Szükséges Ön szerint változtatni a vitaminok dózisán vagy típusán? Úgy olvastam például, hogy a szelénmetionin magasabb felszívódást garantál. Azért fordulok ezúton Önhöz, mert csak októberre van időpontom, de addig is szeretnék mindent megtenni, ami szükséges.
További kérdésem, hogy az AMH eredményem 0,7 nanogramm/ml lett (37 éves vagyok és 4 éve nem tudok eherbe esni). Ez az eredmény megfelelő, vagy aggodalomra adhat okoz a gyermekvállalás szempotjából. Az AMH hormonról azt olvastam, hogy az autoimmun pajzsmirigygyulladás negatívan befolyásolhatja a mértékét a szervezetben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyulladás múltával a normál érték helyreáll, vagy a gyulladás effajta káros hatása véglegesnek tekinthető?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
D. Zsuzsanna
D. Zsuzsanna!
Köszönöm levelét. Mivel szabadságon vagyok, csak röviden tudok válaszolni.
Mindenek előtt, amennyiben szükséges, akkor soron kívüli vizsgálatra is van mód, mivel előfordul. hogy egy-egy beteg adott időpontban nem tud bejönni és szolidaritásból ezt jelzi és ilyenkor mód van "beugrani" helyette.
Az autoimmun gyulladások tünetei és eltérő klinikai formái:
I. A krónikus, klasszikus Hashimoto pajzsmirigygyulladás általában pajzsmirigy megnagyobbodással strúmával jár, kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, esetleg hőemelkedéssel, de a láz nem jellemző!. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki. Ilyenkor tehát az egyes laboratóriumi vizsgálatok: TSH, FT4, FT3 még normális határon belül vannak (!). A pajzsmirigy szövetének komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását (8.ábra). Észlelésekor a pajzsmirigy vékony tű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet. Az esetek egy részében súlyos, máskor enyhe, esetleg rejtett (un. szubklinikus) hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
II. IgG4-hez társuló gyulladás (rövidítve: IgG4-RD) (fontos tudni, hogy az IgG az egyik vérfehérje, amelyet az immunrendszer termel).
Az IgG4-RD jellemzői a következők:A IgG4 szintet tehát érdemes addig is megnézetni!
• Fokozatosan növekvő tömött tapintatú pajzsmirigy
• Családban genetikai, öröklési hajlam
• Ez a betegség az autoimun thyreoiditis egy agresszív formája!
• Az IgG4-RT egy szisztémás megbetegedés, amelynek vezető tünete a pajzsmirigybetegség, de más betegségekkel (hasnyálmirigy-, máj-, bélgyulladás) gyakran társulhat
• Anti-TPO és az anti-Tg magas
• Emelkedett IgG4 szint! A szérumban az IgG4 szint magasabb mint 135 mg/dl Az IgG4 /IgG plazma sejt arány 40%-nál nagyobb.
III. Sorvadásos, ún. atrofiás thyreoiditis
Ez a betegség gyakran későn kerül felismerésre, mert az alattomosan zajló gyulladás következtében a pajzsmirigy szövetek károsodik, sorvad, alig tapintható. Néha az ultrahangos vizsgálat is csak a heges területet mutatja ki. A csökkent működésű pajzsmirigy tüneteit nem kíséri az autoimmun tesztek pozitivitása, mert a folyamat már lezajlott, „kiégett”. Fontos tudni azonban, hogy kezelés szükséges és további autoimmun eredetű betegségek keresése is indokolt.
IV. Szülés utáni, ún. Post-partum pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis), meddőség kérdései (Stagnaro-Green, Alex, et. al. "Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and Postpartum." Thyroid. Volume 21, Number 10, 2011”).
A posztpartum thyreoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel, hajhullással küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra, pedig ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követő időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.
Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
• Golyva (strúma kialakulása)
• A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
• Szívdobogás lép fel
• Hajhullás jelentkezik
• Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
• Hasmenés, néha székrekedés lép fel
• A bőr szárazzá válik, az arc felpuffad
• Izomfájdalmak lépnek fel
Az anti-TPO értéktől önmagában nem kell megijednie!Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy egy nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszab- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók , toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek a nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az immunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét és határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is)!!!!. Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával. Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
Ami az AMH-t illeti:
Az AMH mennyisége az életkor előre haladtával, a petesejtek érése során folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
Amennyiben például az AMH értéke alacsony, nincs esélye az in vitro fertilizációs központokban alkalmazott stimulációs módszer, azaz egy bizonyos mesterséges megtermékenyítési eljárás sikerének.
Az AMH segítségével fiatal korban is meg lehet becsülni az esetleges korai menoapuza bekövetkeztének valószínűségét. A hölgyek mintegy 10 százaléka válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a húszas éveik végére terméktelenné, és mivel egyre többen vállalnak gyermeket későbbi életkorban, lényegessé válhat a klimax várható időpontjának megismerése.
Háttér információk:
A petefészek kapacitás, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkor előrehaladtával, csökkentve a nők teherbeesési képességét. Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 3-500.000 korai fejlődési stádiumban levő előalak marad, és amely nagyrésze a fejlődése során elvész, kivéve abban az esetben ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulus éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik. Számos olyan kórképet ismerünk, amely nagyban befolyásolhatja a petefészek működését, például a korai menopauza vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban ez kiegészült néhány helyen már az inhibin-B szint meghatározással is. Mivel mind az inhibin-B, mind az ösztrogén szintézise az FSH szabályzása alatt áll és ezek egy közös visszacsatolási (feed-back) rendszer részét is képezik, ezen három hormon meghatározása közel sem tekinthető függetlennek egymástól. Ezért vált a klinikusok számára nagyon hasznossá egy nemrégiben igazolt olyan szérum marker, amely szintjét nem a gonadotropinok szabályozzák és pontosan jelzi a petefészek fennmaradó kapacitását. Ez az új hormon az AMH, amelyről nemrégiben olvasni lehetett e lapokon is. Az AMH mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitro fertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni. Ezért egy IVF kezelés előtt mindenképpen érdemes AMH szintet is mérni, hiszen így az ab-ovo sikertelenségre ítélt megtermékenyítési procedurákat el sem kell kezdeni, megkímélve a betegeket. Az AMH arra is használható, hogy fiatal korban megbecsüljük az esetleges korai menopauza bekövetkeztének valószínűségét egyes nőkben.
Összefoglalva, a stimulálható petefészek kapacitás megítélésére a következő két új hormon vizsgálatát ajánlják a nemzetközi szervezetek (természetesen a szokásos nőgyógyászati hormonszintek mérés mellett):
ANTI-MÜLLERIAN HORMON
Az AMH fontos szerepet játszik az embrió nemi differenciálódásában. Nőkben a hormonszint jól jelzi a petefészek működését, információt ad a petefészek tartalékjairól és stimulálhatóságáról. Férfiakban a hormonszint a spermatogenezist jellemzi és előrejelzi az IVF-ben alkalmazott meddőségi eljárás eredményességét.
INHIBIN-B
Az inhibinek elsődleges szerepe, hogy negatív visszacsatolás útján szelektíven gátolja az FSH termelődését, illetve parakrin hatásuk van a gonádokban is.
AMH vizsgálat végzésének indikációi:
• női infertilitás
• petefészek működésének megítélése
• polycystás ovárium szindróma (PCOS)
• petefészek stimulálhatósága
• petefészek hyperstimulálás (OHSS)
• IVF előtt
• menopausa
• petefészek tumor
• pubertás precox
• pubertás tarda
• férfi infertilitás
• spermatogenezis megítélése
• ICSI előtt
• cryptorchidismus
• anorchidismus
• újszülöttekben bizonytalan nemi jelleg esetén
• intersex betegségek differenciáldiagnosztikája
• here tumor
• Emelkedett AMH szint előfordulása:
• PCOS
• petefészek granulosa sejtes tumor
• heretumor (Leydig sejtes)
• Csökkent AMH szint előfordulása:
• korai menopauza, menopauza
• petefészek elégtelenség
• csökkent spermatogenezis
Az AMH szint is változik, egyes hormonok hatására stimulálható, javítható és van esély a gyermekáldásra, miként azt nálunk látható sok baba is igazolja. Az ő megérekésükrúl már lemondtak.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Köszönöm levelét. Mivel szabadságon vagyok, csak röviden tudok válaszolni.
Mindenek előtt, amennyiben szükséges, akkor soron kívüli vizsgálatra is van mód, mivel előfordul. hogy egy-egy beteg adott időpontban nem tud bejönni és szolidaritásból ezt jelzi és ilyenkor mód van "beugrani" helyette.
Az autoimmun gyulladások tünetei és eltérő klinikai formái:
I. A krónikus, klasszikus Hashimoto pajzsmirigygyulladás általában pajzsmirigy megnagyobbodással strúmával jár, kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, esetleg hőemelkedéssel, de a láz nem jellemző!. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki. Ilyenkor tehát az egyes laboratóriumi vizsgálatok: TSH, FT4, FT3 még normális határon belül vannak (!). A pajzsmirigy szövetének komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását (8.ábra). Észlelésekor a pajzsmirigy vékony tű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet. Az esetek egy részében súlyos, máskor enyhe, esetleg rejtett (un. szubklinikus) hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
II. IgG4-hez társuló gyulladás (rövidítve: IgG4-RD) (fontos tudni, hogy az IgG az egyik vérfehérje, amelyet az immunrendszer termel).
Az IgG4-RD jellemzői a következők:A IgG4 szintet tehát érdemes addig is megnézetni!
• Fokozatosan növekvő tömött tapintatú pajzsmirigy
• Családban genetikai, öröklési hajlam
• Ez a betegség az autoimun thyreoiditis egy agresszív formája!
• Az IgG4-RT egy szisztémás megbetegedés, amelynek vezető tünete a pajzsmirigybetegség, de más betegségekkel (hasnyálmirigy-, máj-, bélgyulladás) gyakran társulhat
• Anti-TPO és az anti-Tg magas
• Emelkedett IgG4 szint! A szérumban az IgG4 szint magasabb mint 135 mg/dl Az IgG4 /IgG plazma sejt arány 40%-nál nagyobb.
III. Sorvadásos, ún. atrofiás thyreoiditis
Ez a betegség gyakran későn kerül felismerésre, mert az alattomosan zajló gyulladás következtében a pajzsmirigy szövetek károsodik, sorvad, alig tapintható. Néha az ultrahangos vizsgálat is csak a heges területet mutatja ki. A csökkent működésű pajzsmirigy tüneteit nem kíséri az autoimmun tesztek pozitivitása, mert a folyamat már lezajlott, „kiégett”. Fontos tudni azonban, hogy kezelés szükséges és további autoimmun eredetű betegségek keresése is indokolt.
IV. Szülés utáni, ún. Post-partum pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis), meddőség kérdései (Stagnaro-Green, Alex, et. al. "Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and Postpartum." Thyroid. Volume 21, Number 10, 2011”).
A posztpartum thyreoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel, hajhullással küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra, pedig ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követő időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.
Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
• Golyva (strúma kialakulása)
• A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
• Szívdobogás lép fel
• Hajhullás jelentkezik
• Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
• Hasmenés, néha székrekedés lép fel
• A bőr szárazzá válik, az arc felpuffad
• Izomfájdalmak lépnek fel
Az anti-TPO értéktől önmagában nem kell megijednie!Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy egy nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszab- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók , toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek a nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az immunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét és határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is)!!!!. Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával. Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
Ami az AMH-t illeti:
Az AMH mennyisége az életkor előre haladtával, a petesejtek érése során folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
Amennyiben például az AMH értéke alacsony, nincs esélye az in vitro fertilizációs központokban alkalmazott stimulációs módszer, azaz egy bizonyos mesterséges megtermékenyítési eljárás sikerének.
Az AMH segítségével fiatal korban is meg lehet becsülni az esetleges korai menoapuza bekövetkeztének valószínűségét. A hölgyek mintegy 10 százaléka válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a húszas éveik végére terméktelenné, és mivel egyre többen vállalnak gyermeket későbbi életkorban, lényegessé válhat a klimax várható időpontjának megismerése.
Háttér információk:
A petefészek kapacitás, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkor előrehaladtával, csökkentve a nők teherbeesési képességét. Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 3-500.000 korai fejlődési stádiumban levő előalak marad, és amely nagyrésze a fejlődése során elvész, kivéve abban az esetben ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulus éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik. Számos olyan kórképet ismerünk, amely nagyban befolyásolhatja a petefészek működését, például a korai menopauza vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban ez kiegészült néhány helyen már az inhibin-B szint meghatározással is. Mivel mind az inhibin-B, mind az ösztrogén szintézise az FSH szabályzása alatt áll és ezek egy közös visszacsatolási (feed-back) rendszer részét is képezik, ezen három hormon meghatározása közel sem tekinthető függetlennek egymástól. Ezért vált a klinikusok számára nagyon hasznossá egy nemrégiben igazolt olyan szérum marker, amely szintjét nem a gonadotropinok szabályozzák és pontosan jelzi a petefészek fennmaradó kapacitását. Ez az új hormon az AMH, amelyről nemrégiben olvasni lehetett e lapokon is. Az AMH mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitro fertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni. Ezért egy IVF kezelés előtt mindenképpen érdemes AMH szintet is mérni, hiszen így az ab-ovo sikertelenségre ítélt megtermékenyítési procedurákat el sem kell kezdeni, megkímélve a betegeket. Az AMH arra is használható, hogy fiatal korban megbecsüljük az esetleges korai menopauza bekövetkeztének valószínűségét egyes nőkben.
Összefoglalva, a stimulálható petefészek kapacitás megítélésére a következő két új hormon vizsgálatát ajánlják a nemzetközi szervezetek (természetesen a szokásos nőgyógyászati hormonszintek mérés mellett):
ANTI-MÜLLERIAN HORMON
Az AMH fontos szerepet játszik az embrió nemi differenciálódásában. Nőkben a hormonszint jól jelzi a petefészek működését, információt ad a petefészek tartalékjairól és stimulálhatóságáról. Férfiakban a hormonszint a spermatogenezist jellemzi és előrejelzi az IVF-ben alkalmazott meddőségi eljárás eredményességét.
INHIBIN-B
Az inhibinek elsődleges szerepe, hogy negatív visszacsatolás útján szelektíven gátolja az FSH termelődését, illetve parakrin hatásuk van a gonádokban is.
AMH vizsgálat végzésének indikációi:
• női infertilitás
• petefészek működésének megítélése
• polycystás ovárium szindróma (PCOS)
• petefészek stimulálhatósága
• petefészek hyperstimulálás (OHSS)
• IVF előtt
• menopausa
• petefészek tumor
• pubertás precox
• pubertás tarda
• férfi infertilitás
• spermatogenezis megítélése
• ICSI előtt
• cryptorchidismus
• anorchidismus
• újszülöttekben bizonytalan nemi jelleg esetén
• intersex betegségek differenciáldiagnosztikája
• here tumor
• Emelkedett AMH szint előfordulása:
• PCOS
• petefészek granulosa sejtes tumor
• heretumor (Leydig sejtes)
• Csökkent AMH szint előfordulása:
• korai menopauza, menopauza
• petefészek elégtelenség
• csökkent spermatogenezis
Az AMH szint is változik, egyes hormonok hatására stimulálható, javítható és van esély a gyermekáldásra, miként azt nálunk látható sok baba is igazolja. Az ő megérekésükrúl már lemondtak.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2015. 08. 17. 13:22
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
