|
Kérdezz-felelek
Következőben kérném a segítségét, röviden:-márciusban volt egy nőgyógyászati műtétem (vérzészavar miatt), aminél azt állapították meg nem termel elég hormont a szervezetem, majd áprilisban palyzsmirigy túlmüködést állapítottak meg amit napi egy Methothyrin és fél huma-pronol kezelnek, az orvos szerint szerencsés vagyok, javulok. Amiért önhöz fordulok és nem kaptam választ, kezelőorvostól hogy inmáron 15 napja elmarad a menstruáció, 41-éves vagyok, lehet, hogy ez a válltozókor (műtét előtt volt hőhullám strb azóta nincs), vagy a gyógyszerek hatása?Mi az amire számíthatok, ciklus terén?(Terhesség kizárt).Köszönöm segítségét tisztesztelettel:S.Emerencia (Ha szükséges leltadatokat küldök)
A helyzet nem ennyire egyszerű. Röviden:
1 A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, szívritmuszavar, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért (sajnos ennek meghatározása gyakran nem történik meg).
Fontos tehát, hogy a túlműködés TÜNET(!), amelynek kiváltását kell megkeresni!
2. A hormonok olyan anyagok, amelyek egész szervezetünk energia- ,szexuális-, növekedési- , szellemi és testi működését szabályozzák. Fontos megjegyezni, hogy a környezeti (időjárás) és a szociális alkalmazkodás (stressz tűrés), a szaporodás, a nemi vágy (libidó) is a hormonok irányítása alatt áll. A hormonok termelésére „szakosodott” szerveket endokrin szerveknek, az ezzel foglalkozó tudományt endokrinológiának nevezik.
A legfontosabb endokrin szervek (a teljesség igénye nélkül):
• Agyalapi mirigy
• Nemi szervek (petefészek, herék)
• Pajzsmirigy
• Mellékpajzsmirigy
• Mellékvese
• Hasnyálmirigy
• Csecsemőmirigy (timus)
• Zsírszövet
• Gyomor-bél rendszer
A hormonokra jellemző, hogy rendkívül kis mennyiségben (a gramm egy milliomod részében) vannak jelen a vérben és nem a hormontermelő szervben, hanem attól távol fejtik ki hatásukat. Erre példa a pajzsmirigy, a hormonok a pajzsporcelőtti mirigyben termelődnek, de hatásukat szinte mindegyik szervben kifejtik az energiaszabályozástól, a nemi funkcióktól a hajnövekedésig.
Ezeknek a „hírvivő” anyagoknak a termelődését számos tényező befolyásolja:
• Életkor
• Nem
• Évszaki- napszaki változások (reggel és este rendkívül eltérőek lehetnek!)
• Örökletes tényezők
• Fény és külső hőmérséklet hatásai
A hormonok és az immunológiai szabályozás közvetlen kapcsolatban vannak egymással, aminek az a magyarázata, hogy a fentebb említett csecsemőmirigy (timusz) is hormonális (endokrin) szerv. A hormonális, az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolata rendkívül fontos, de ennek a témának meghaladja a kereteit és erre egy későbbi írásomban kívánok visszatérni.
Mi az oka, hogy egyre több ember (főként nő) szenved hormonális betegségekben?
(környezet, életvitel, fogamzásgátló tabletták, étkezés…stb.)
Egyre többen kérdezik tőlem a következőket:
•Miért figyelhető meg az újabb generációk magasságbeli növekedése (az ún. akceleráció)?
•Miért van egyre több meddő házasság?
•Miért van egyre több pajzsmirigybeteg?
Évekkel ezelőtt keresett meg egyik gyógyszergyárunkból az üzemorvos azzal a furcsa kérdéssel, hogy az üzemben egyre több az impotens férfi és egyre nő a mellük (gineko-masztia = női mell alakult ki). Többeknél már az emlőt megkisebbítő műtét is történt. A vizsgálataink kiderítették, hogy azoknál a férfiaknál történt ez az elváltozás, akik abban az üzemrészben dolgoztak, ahol a hormonális fogamzásgátlóak állították elő. A hormonok nem kicsiny mennyisége a levegőbe került, és ezek keresztül az ott dolgozókba. Megfelelő óvintézkedéssel a probléma megszüntethető volt.
Sajnos nem ez a helyzet az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekkel kapcsolatban. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC-k (Endocrine Disrupting Chemicals) emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett. Az időzített bomba már ketyeg. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg! Nem véletlenül írt erről a kérdésről, mint az”ellopott jövőről” a nemzetközi irodalom .Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más kémiai vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogéndominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nemkívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet.
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (nem természetes ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben, mivel évtizedeken át jelen volt a növényvédő szerekben is. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, és ebből adódóan tejtermékekben szintén előfordulhat.
Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogénhatásuk. A xenoösztrogének elterjedése lehet az egyik magyarázata egyebek mellett a heteroszexuális típus férfiak körében történő megjelenésére: ezekre a férfiakra jellemző egyebek mellett a szőrtelenség és a terméketlenség.
3. A menstruációs zavaroknak több oka van. Elvileg a pajzsmirigy működéssel is összefügghet, de lehet ún. perimenopausa is.
A menstruációs zavarok okai gyakran felderítetlenek maradnak. Ritkán gondolnak arra (néha a szakemberek sem), hogy a zavarok hátterében a pajzsmirigy rendellenessége állhat. Az okok felderítésével viszonylag könnyen gyógyíthatók az addig makacs tünetek.
Mikor beszélhetünk menstruációs zavarról:
• Ha az erős vérzés 24 óránál hosszabb
• Ha szabályos ugyan, de 7 napnál hosszabb
• Ha a periódusok rövidebbek 21 napnál
• Ha 3 hónapnál hosszabb ideig kimaradnak
• Ha ismételten és szokatlanul fájdalmasak és görcsös jellegűek
• A pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) hátterében gyakran mutatható ki a vérzése 15 éves kor utáni fellépése
• A szabálytalan periódusokban, a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira
Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar. Ilyenkor gyakori a viszonylag csökkent étvágy melletti hívás, fáradékonyság, feledékenység, hajhullás, depresszió hajlam. További gond az, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége lényegesen gyakoribb nőkben, másrészt az aránya a 20. életévtől kezdve egyre gyorsabban növekedik. Ez többször oka a csökkent működésnek és a meddőség egyre nagyobb hányadának.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „ én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok” . Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenipauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehár egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periodusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. anovulációs ciklusok jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruáció ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik,érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, munkaképesség (energia ) csökkenése
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok,
tisztelettel: