|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
Kérdésem röviden:
Gyermekvállalás előtt állok?
Azt szeretném kideríteni, hogy a káros tényezők "csak" nehezítettfogamzást eredményezhetnek, vagy esetleg kihatással lehetnek az utód egészségére.
Tehát az utód mindig tiszta lappal indul és a terhességtől számítva alakul a gyermek egészsége, vagy már a fogantatás előtti dolgok is számítanak?
Sajnos minden orvos és minden interneten található cikk mást mond.
Kérdésem oka hosszasan kifejtve (bocsánat, ha túl hosszú):
Pánikbeteg vagyok és egyik legnagyobb félelmem, hogy beteg gyerekem lesz és főleg, hogy az én hibámból.
Ez a félelem csak tavaly derült ki számomra.
Szakemberrel dolgozunk a félelmemen.
21 éve szedek Rexetint (paroxetin) és Ataraxot (Hidroxizin-hidroklorid).
Kételyeim ott kezdődtek hogy ráakadtam az interneten egy cikkre, ahol Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő szerint ha a férfi antidepresszánst szed ez megnövelheti a szabad gyököket ami emelkedett spermium DNS fragmentációt okozhat.
Amennyiben fogantatás történik, megnő az esély különböző problémákra, például genetikai betegségekre a gyermeknél.
Máshol még a méhen kívüli terhességet is említik.
(Több más helyen mindössze csak azt írják, hogy csökken a terhesség esélye, azt nem írják, hogy terhesség esetén gondot okozhat a gyermek egészségében).
Megoldásként a vitaminokat és az antioxidánsokat említi.
Nagyon megijedtem és elkezdtem különböző orvosokat kérdezni, például genetikusokat, pszichiátereket, nőgyógyászokat, andrológusokat, gyógyszerészeket.
Körülbelül 30 orvost kérdeztem.
A nagy többség azt írta hogy ez nehezítheti a fogantatást de a gyermek egészségére nem hat.
Kb. 2-3 orvos nem tudott nyilatkozni, de 3 orvos nagyon rám ijesztett.
Egy pszichiáter azt mondta hogy a az Atarax-al semmi gond de a Rexetin-ből a paroxetin hatóanyag jelen van minden egyes spermiumban, a gyermek függő lesz és amikor megszületik szorong és sír megállás nélkül szóval, álljak le róla mindenképpen.
Egy gyógyszerész azt mondta, hogy a Rexetin-nel nincs gond, de az Atarax-ról álljak le, mert nem mindegy hogy a gyermeknek milyen immunrendszere lesz.
Egy gyógyszerész, homeopata azt mondta hogy mindenképpen álljak le mindkettővel, mert kezel most 2 olyan gyereket akinek az anyukája és az apukája is szed antidepresszánst és a 2 gyereket nem lehet egyedül hagyni mert konkrétan „megölik” egymást.
Felhívtam a volt pszichiáterem aki 21 évvel ezelőtt felírta nekem ezt a 2 gyógyszert.
Ugyanezt megkérdeztem tőle körülbelül 2003-ban, 2014-ben és 2023-ban újra.
Mindig ugyanazt válaszolta, hogy rengeteg férfi és női betegének követte az útját, akik folyamatos évekig tartó gyógyszeres kezelés alatt állnak és idáig mindenkinek egészséges gyermeke született, nem tud kirívó esetről.
A saját lányának is írt fel gyógyszert terhesség alatt és szerinte ez teljesen rendben van.
A betegtájékoztatókban leírtak sem nyugtatnak meg:
Rexetin:
"Állatkísérletekben a paroxetin negatívan befolyásolta az ondó minőségét. Ez elméletileg hatással lehet a termékenységre, azonban a humán termékenységre kifejtett hatást mindeddig nem figyeltek meg."
Atarax:
"Az Atarax kezelés ideje alatt megfelelő fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a fogamzóképes korú nőknek és férfiaknak egyaránt a terhesség megelőzése érdekében."
Egy orvos aki online felületen kérdésekre válaszol, végzettségét tekintve:
ÁLTALÁNOS ORVOS, SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZ SZAKORVOS, HUMÁNGENETIKUS, EPIDEMIOLÓGUS, DIABETOLÓGUS, FARMAKOLÓGUS, HOMEOPATA ORVOS szerint a spermiumok károsodása sohasem okoz magzati rendellenességet. Így volt ez Hirosímában, Nagaszakin és Csernobilban is, ahol a sugárzástól sem lett nagyobb a csírasejt károsodásra visszavezethető magzati rendellenességek kockázata. Egyes gyógyszerek csak a méhen belül fejlődő magzatra lehetnek kártékony hatással.
Az Ő véleménye szerint a jelenlegi antidepresszánsok nem magzatkárosítóak, bár itt kifejezetten a gyógyszerszedő nőkön van a hangsúly és nem a férfiakon a spermiumok által.
Ez az orvos több cikket és tanulmányt írt, hadd idézzek tőle e témát illetően:
"A Hirosima, Nagaszaki elleni atomtámadás, valamint a csernobili erőmű-katasztrófa, meglepő módon, nem növelte a veleszületett rendellenességek kockázatát a térségben.
A jelenség magyarázata, hogy a genetikailag károsodott spermium nem tud megtermékenyíteni, és a genetikailag károsodott petesejt nem megtermékenyíthető.
A sugárterhelés vélhetően olyan kevés terhest ért el kritikus dózisban, hogy statisztikailag szokatlan eltérést nem sikerült kimutatni, ami nem jelenti azt, hogy nem fordultak elő ilyen esetek.
" Forrás címe: Teratológia 1. rész
Ha ez igaz, akkor ebből az következik, hogy a gyermek egészségére a fogantatástól vagy a beágyazódástól kell vigyázni és a korábbi szülői életmódbeli előzmények nem számítanak.
Nekem személy szerint a következőket írta még: " dr. Czeizel Endre és én bizonyítottuk be azt, hogy a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni. Ennek részleteit a Lege Artis Medicinae folyóirat 1991. évi számában találja meg. Elek Cs, Czeizel E.: Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete címmel.
A dolgozat a világot bejárta, előadást tartottam róla Prágában, majd Sydney-ben is.
Hirosíméban ls Nagaszakiban ezt a kérdést két amerikai tudós vizsgálta Neel, Shull) és egy indiai (Sankararayanan).
Eredményük hasonló volt."
A problémámat nehezíti, hogy sajnos dohányzok is bár az átlag dohányosoknál sokkal kevesebbet szívok (naponta 3 szál hagyományos cigaretta és kb. 5 szál hevítéses cigaretta).
A hevítéses cigaretta tényleg kevésbé ártalmas?
Ezzel kapcsolatban is megkérdeztem ezt az orvost:
"
Tisztelt Doktor Úr!
Szeretnék érdeklődni, ha a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni, akkor miért mondják, hogy a férfi dohányzása árt a babának és miért mondják, hogy szükséges 3 hónap felkészülés a fogantatás előtt?
Mennyit számít férfi és női oldalról a fogantatás előtti életmód?"
Válasz:
"Tisztelt Uram, tény, hogy fejlődési rendellenességet nem tudott okozni sem Hirosima, sem Nagaszaki, sem Csernobil, Nem tud okozni sem gyógyszeres, sem sugárkezelés.
Meddőséget viszont igen.
Ezért szoktuk javasolni a dohányzás mellőzését és az alkoholfogyasztás normális keretek között tartását"
Tavaly voltam genetikai tanácsadáson:
A legfontosabb válasz, amit kaptam:
"A fenti gyógyszerek szedése nem okoz magzati károsodást, közvetlen teratogén (magzatkárosító) hatásuk nem ismert.
Szükség szerint, szakorvosi javallatra ezek a gyógyszerek akár terhesség alatt is szedhetőek."
A tanácsadáson belül feltettem további kérdéseket, ahol megemlítettem bizonyos egészségkárosító, spermium károsító tényezőket, hogy nehezített fogantatást okozhatnak- e, vagy a gyermek egészségére is hathat-e.
Negatív tényezők például:
- gyógyszerek (volt homeopata orvos, aki szerint ezeket ki kell vezetni a szervezetemből)
- mozgásszegény életmód, ülőmunka (mostanában nem volt se időm, se kedvem mozogni viszont 8-10 órákat ültem az irodámban)
- dohányzás (napi 4-6 szál vegyesen normál cigi és hevítős cigi)
- mobiltelefon, wifi, elektroszmog (olyat is írtak, ha egészséges utódokat szeretnék, akkor ne hordjak telefont zsebben). Sajnos nagyon gyakran van nálam a mobilom és gyakran megyek fel a netre.
- stressz (az elmúlt 1 évben egy komoly lelki válságban vagyok ez miatt, talán kezdek kijönni belőle. Egy orvos azt mondta, hogy „a DNS egyéb módon is hordoz információt, ezt epigenetikának hívják és ebből kifolyólag az apát érő stressz hatással lehet az utódra”)
(valahol azt írták, hogy stressz hatására úgy sérül a spermium, hogy az utód idegileg gyengébb lesz)
-fertőzések
- herék túlmelegedése (láz, szauna, termál víz)
- a stressz hatására évek óta magas a prolaktin szintem, ezért alacsony a libidóm és az elmúlt 1 évben ez mégrosszabb lett. Amikor tartósan nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, akkor viszont nincs semmi gond a libidómmal.
Az ilyen jellegű hormonális gondok okozhatnak gondot a gyermek egészségében (nem lesz esetleg hormon zavaros vagy meleg)?
Az igaz, hogy a petesejt válogat a spermiumok közül és hogy nem a leggyorsabb, hanem a legegészségesebb fog termékenyíteni? A genetikai tanácsadóm szerint igen.
Egy orvos szerint a vér-here gát relatíve védi a spermiumokat az apai szervezetet ért károktól.
A genetikai tanácsadáson, ahol minden fentebb említettre azt mondták, hogy nehezített fogantatást eredményez, de kiemelték, hogy a dohányzás az rossz (napi pár szál cigi).
De ha a spermiumok károsodása nem egyenlő beteg gyermek, akkor mi vele a baj?
Rengeteg dohányos apának van egészséges gyermeke. Sőt dohányos anyának is.
Közben meg olyanokat állítanak az orvosok az interneten, hogy a dohányzó apák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek asztmások és rákosak.
Létezhet ilyen?
Nem szeretném, ha a gyermekem mondjuk azért lenne 20 évesen rákos, mert én tehetek róla.
Kérdeztem a genetikai tanácsadótól is és több orvostól is, hogy mennyek-e spermavizsgálatra, de egybehangzóan többen is azt mondták, hogy felesleges, mert az nem derül ki, hogy egészséges lesz-e a gyermek, csak az, hogy mennyire vagyok termékenyítőképes.
De akkor máshol miért írják, hogy 30 %-os DNS-fragmentáció felett nő az esélye a koraszülésnek, a vetélésnek és a genetikai betegségeknek, illetve a méhen kívüli terhességnek?
Ha a spermiumok károsodása nem okoz magzati rendellenességet, akkor mire való a 3 hónap felkészülés férfinál is?
Olvastam Dr Czeizel Endre Az egészséges utódokért című könyvéből a fontosabb részeket, de ez a könyv inkább megrémisztett, mint megnyugtatott, szóval inkább eltettem a francba.
Olyanokat tárgyalnak benne, hogy összefüggés van a bölcsőhalál, a rendellenességek és aközött, hogy a peteéréshez képest hány nappal előbb vagy később történt a közösülés, meg hogy melyik hónapban született a gyerek.
Az interneten több cikket is olvastam, ahol a spermiumokat károsító tényezőket állatkísérletekkel igazolják.
Doktor Czeizel Endre szerint viszont az állatkísérletek eredményeit nem lehet alapul venni.
Például „a Contergan a patkányoknál nem okozott rendellenességet, embernél viszont súlyos végtag hiányt eredményezett.
Az aszpirin patkányoknál súlyos anomáliát vált ki, embernél pedig semmilyen rendellenességet nem okoz.”
Viszont leírja azt is, hogy „az ondósejt képződés alatti sejtosztódást szűrőként is elfogadhatóak, melyeken a károsodott sejtek fennakadnak.
A sérült sejtek általában kiválogatódnak és nem jutnak el a megtermékenyítés lehetőségéhez. Az ondó sejt képződés károsodása tehát elsősorban átmeneti meddőséget okoz.”
Olvastam olyat is, hogy a születendő gyermeket csak azok a tényezők befolyásolják, amik a szervek fejlődésének időszakában történnek.
Egy nő az idő alatt lett terhes, hogy 2 héten keresztül nyaralt, minden nap részeg volt, dohányzott és antihisztamint is szedett a meglévő bajára és ezután aggódott a gyermek egészségéért.
Az orvosa közölte vele, hogy nem lehet semmi gond, mert mert ez idő alatt még be sem tudott ágyazódni.
Hallottam olyanról is hogy egypár egy görbe estén hozták össze a gyermeküket.
Egy hét múlva is csúnyán berúgtak, de 3 hét múlva pozitív lett a teszt.
Nagyon féltek de az orvos azt mondta hogy ebben az időszakban még nem árt.
Az is foglalkoztat, hogy miért van manapság annyi problémás "hülyegyerek"?
Neveltetés, vagy egészségügyi oka van ennek?
Attól is tartok, hogy a pánikbetegséget örökölheti a gyerek bár anyukám pánikbeteg és a nővérem nem örökölte, csak én.
Feleségem családjában vannak mentális betegségek (anyósom), de szerencsére az 5 testvér közül csak egy örökölte, ő viszont kisgyermek kora óta problémás.
Ez inkább genetika vagy nevelés, környezeti tényezők kérdése?
Egy pszichiáter azt írta nekem, mikor megkérdeztem, hogy a gyógyszerek okoznak-e gondot, hogy az nagyobb bajt okozhat a babának, ha a férfi depressziós.
De ezt meg hogyan?
A Facebookon több olyan csoportban vagyok, ahol pánikbeteg emberek vannak.
Feltettem ott is kérdésem hogyha apa gyógyszert szed árt e az utódnak?
Olyan válaszokat kaptam hogy például:
- „semmi köze hozzá 4 egészséges gyermekem van”
- „ Fiam huszonöt éves és teljesen egészséges”
- „5 vagyunk testvérek mind egészségesek vagyunk, anyánk mind az 5 terhesség alatt levél számra szedte a xanaxot”
De valahogy ezek nem nyugtatnak meg.
Csak egy dolog vígasztal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminokat, természetes antioxidánsokat szedek, ami mellett a sok stressz, a kevés dohányzás és a 21 éve tartó gyógyszerszedés ellenére is alig vagyok beteg, és egyáltalán nem szoktam fáradt lenni, a labor értékeim elfogadhatóak.
Az alábbi készítményeket fogyasztom régóta, de mivel széles a skála ezért a legtöbből nem szedem be a teljes napi adagot csak töredéket:
- Gal multivitamin komplex (normál napi adag)
- Szent Györgyi albert retard c vitamin (2x1000g)
- Noni
- Immunex alga
- Virágpor
- méhpempő
- Szőlőmag és héj örlemény
- CBD olaj
- Omega 3
Az igaz hogy a folsav számos betegség öröklődését megelőzheti?
Az igaz, hogy nem károsodik minden egyes spermium, csak bizonyos arányban, tehát lehetnek köztük kiváló példányok is a betegek mellett?
Állítólag a megfelelő mennyiségű és minőségű vitamin képes ellensúlyozni a káros dolgokat.
Minél több választ kapok annál több újabb kérdés merül fel.
Egyre bizonytalanabb vagyok, nem bocsájtanám meg magamnak, ha nem tettem volna meg mindent és beteg gyerekem születik.
A feleségem részéről annyi, hogy elég nehéz élete van a családja miatt, sok stressz, sok bántás éri, sokat aggódik, de emellett egészséges életmódot folytat.
Köszönettel, egy aggódó és felelősségteljes apajelölt
Tisztelt aggódó és felelősségteljes apajelölt!
Köszönöm, hogy megtisztelt soraival. Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok és egymásnak gyakran ellentmondó információt kapott.
Ne várja tőlem azt,hogy ezen véleményeket minősítsem.....
Ennek egyszerű oka az, hogy napjainkban a tudományos igazság helyét a "jogi vagy jogászkodási igazság" vette át! Mit jelent ez?
Bizonyos betegségek dominánsa öröklödnek, tehát 100%-ban manifesztálódnak az utódokban. A teljesség ígénye nélkül írom a követlezőket:
Mi az „epigenetika?” Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?
Az elmúlt héten megtisztelő felkérésre szakorvosoknak tartottam továbbképzést az autoimmun betegségek és ezen belül az autoimmun pajzsmirigybetegségek öröklődéséről. Az elhangzott előadást nem volna célszerű ezen a fórumon ismertetni, de röviden szeretnék néhány dolgot elmondani, amelyekre a kérdések alapján kedves Olvasóim bizonyára kíváncsiak és az ismeretek megszerzése számukra is hasznos lehet. Gyakran teszik fel ugyanis a kérdést, hogy a betegségeik öröklődnek-e és mit tehetnek azért, hogy csak a jót örököljék gyermekeik. Bevallom, hogy a több ezer oldalas anyagot felölelő referátumomban is ezeket a feltett kérdéseket tartottam szem előtt. Vallom, hogy a kutató orvos feladata a beteg panaszainak felismerése, kutatása és a kapott eredmények átültetése a gyakorlatba. Ennek a gyógyítás mellett magába kell(ene) foglalnia az ismeretek átadást, a betegség megismerését, s ami a legfontosabb, tudatos megelőzését is. Igyekszem kerülni a szakkifejezéseket és csak olyanokra szorítkozok, amelyekről az elemi iskolákban és később a gimnáziumban, ill. más fórumon már értesülhettek.
Az ezredfordulóra elkészült az ember géntérképe és azt gondoltuk, hogy már minden tudunk. Hiszen ez a géntérkép olyan, mint egy könyv, „törvénykönyv”, amelyben megtalálható minden tulajdonságunk, tágabb értelemben a sorunk is. De valóban így van ez? Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a szervezet legkisebb egységét képező sejtek magjában található örökítő anyag az ún. DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9% átfedést, azaz azonosságot mutat és mégis mennyire külön-bözünk egymástól! Ennek magyarázata az, hogy gének által befolyásolt, kódolt információk nem feltétlenül kerülnek át, nem „íródnak át” a szervezet fehérjéibe és nem találhatók meg az utódokban. Néhány – első olvasásra nehéznek tűnő - alapvető információt szükségesnek tartok leírni. Hangsúlyozom, hogy nem tudományos szintű genetikával kívánom untatni a tisztelt Olvasót.
Mi a gén?
Gén: az öröklődés egysége, strukturális alapját a DNS molekula képezi
Gén átírás (expresszió): az a folyamat, amelyben a génben lévő kód a fehérjébe átíródik
Genom: a sejtek minden örökletes anyagát jelenti
Genomika: a genommal foglalkozó tudomány
Proteom: a szövetekben, sejtekben jelenlévő fehérje
Proteomika: a proteinek felépítésével, funkciójával foglalkozó tudomány
Tireodomika: a pajzsmirigy örökletes faktorainak összességével foglalkozó tudomány(ág)
Az autoimmun (beleértve a pajzsmirigy eredetű) gyulladásos betegségek öröklődését, már régóta vizsgálták, vizsgáltuk. Az első fontos megállapítás az volt, hogy ezek a betegségek családokon belül halmozottan fordultak el. Sok ismert személy családjára (idősebb G. Bush, Kennedy- és Sárközy elnökök) utalhatok, ahol valóban a vérségi rokonok között sok Hashimoto thyreoiditises és Basedow kóros beteget figyeltek meg. Ilyen családokat mi is jelentős számban találtunk és publikáltunk. Sikerült megtalálni ezeknek a betegségeknek a génjeit , de bebizonyosodott, hogy ezek a gének „némák” maradnak mindaddig, amíg kiváltó hatások nem érik a kóros géneket hordozókat. Ilyen kiváltó tényezőknek bizonyultak:
• Gyógyszerek: jód, interferon kezelés
• Stressz hatások, pánikbetegség
• Hormonok, illetve hormonszerű anyagok
• Fertőzések
• Káros sugárzás
Ezek után érthető, hogy a betegek jelentkezése után fontos kérdésem, hogy volt-e a családjában pajzsmirigy vagy egyéb autoimmun betegség. A következőkben azt célszerű tisztázni, hogy a fenti kiváltó tényezők előfordultak-e a betegségét megelőzően. Miért fontosak ezek? Az ismételt káros, indukáló hatások a betegség kiújulását idézhetik elő!
Az öröklődés valószínűsége a szülőkről az utódokra 10-19% volt. A legizgalmasabbnak az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyult. Az ilyen ikrek génjei teljes mértékben azonosak és mégis „csak” 50%-ban öröklődnek a tulajdonságok és a betegségek.
Ennek mi lehet az oka?
Erre a kérdésre a feleletet egy új tudomány, az „epigenetika” adta meg. Ez a tudományág az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek (a görög epi előtag jelentése: felett). Ez azt jelenti, hogy génünkben lévő információ nem valami ítélet, amely 100%-ban előírja, hogy pajzsmirigybetegségben fogunk szenvedni. Ezen mechanizmusokat többek között külső (pl. táplálkozás) és belső (hormonok, stressz) tényezők befolyásolják. A Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) kutatóinak újabb eredményei megerősítik: a genetikai örökítő anyagunkhoz, azaz DNS-ünkhöz kapcsolódó különféle kémiai csoportok sajátossága, ún. „mintázata” változik az életkorral, s a változások módja családon belül azonos, vagyis öröklődik. Ezek a bennünket ért hatások az örökítő anyag: a DNS változását, „metilációját” eredményezik. Mai ismereteink szerint éppen ebben a metilációs folyamatban rejlő különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérő fogékonysághoz. Ez a folyamat nem jár együtt a genetikai anyag megváltozásával, de a gének működése módosul az életünk folyamán hozzájuk kötődő molekulák közvetítésével, és ez adódhat tovább a következő generációnak. Az utóbbi években számos kutató feltételezi, hogy ez az úgynevezett epigenetikus folyamat magyarázhatja például a családon belüli, illetve az életkor előrehaladtával bizonyos betegségekre (pl. rák) mutatott megnövekedett fogékonyságot. Ezek a legújabb kutatási eredmények az orvostársadalmat is sokkolták. Egyszerűen (ám kevéssé szakszerűen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Ezek szerint a nagyszüleink által szívott levegő és elfogyasztott étel évtizedekkel később közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. A külső hatások tehát generációkra befolyásolják életünket, azáltal, hogy a DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak. A legkézenfekvőbb gyakorlati hatás, hogy az anya dohányzása nem csak számára, de az unokájának is ártalmas (átörökítheti káros szenvedélye következményeit). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott!)(3. ábra).
A legfontosabb gének feletti (epigenetikai) faktorok:
• az anya-magzat viszony
• táplálkozás
• hormonok, hormonszerű anyagok (permetező szerek, műagyagok)
• gyógyszerek
• fertőzések
• sugárzások hatása
• testmozgás hiánya
• társas kapcsolatok jellege (figyelemre méltó például, hogy a társ elvesztése után tízszeresre nő az emlőrák-kockázata!)
Az epigenetikai, tehát több generációt érintő, a génekbe szinte beégő legfontosabb hatások a következők:
• Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy önpusztítást követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása, nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése.
• A táplálkozástól függően megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az első havivérzés és az emlőfejlődés időpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése a régóta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez azt mutatja, hogy életünket befolyásolja nagyszüleink táplálkozása. Rendkívül érdekes, hogy svéd kutatócsoport egy izolált közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-től kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülői generációk eredményei azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülő viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bőven volt táplálék, akkor furcsa módon rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unokában a 2-es típusú cukorbetegség kockázata négyszeresére nőtt. Egy vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az utódok stressz tűrő képességét.
• A hormonoknak, ill. hormonszerű anyagoknak (rovarirtók, háztartási mosogató és öblítő szerek, teflonbevonatú edények használata, stb.) kiemelt szerepük van. Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Az egyik gomba-, illetve rovarölő szerről pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnőtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (cukorbetegséget eredményezett!).
• A legmegdöbbentőbb az a megfigyelés volt, hogy azok gyermekek, akik szerető családban nőttek fel, azok szintén erre vágytak. Tehát az olyan nehezen megragadható tényezők, mint az érzések: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, átöröklődhetnek. Az intimitás és szerelem évei ragyogóak, a szeretet melegével telítettek. Szeretni, megtalálni valakit, a másikban beteljesülést találni a kölcsönös öröm forrása. Utóddal gazdagítani az emberiséget vidám és örömteli dolog. Látni, ahogy felnőnek és elsajátítják mindazt, amit fontosnak tartunk, amit saját életük fenntartásához szükséges, csodálatos és nagyszerű érzés. Ezek mind átkerülhetnek gyermekeinkbe, unokáinkba! Sajnos olyan tulajdonságok is átjuthatnak a következő generációkba ezen az úton, mint a gyűlölet, az agresszióra való hajlam, egoizmus, a stressz hatások nem megfelelő feldolgozása stb.
A WHO szerint az egészségünket mintegy 50 százalékban az egészségtudatos viselkedés megléte befolyásolja, 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezetet, és mindössze 10 százalékot tehet az orvostudomány! Ezt példásan szemlélteti az is, hogy száz évvel ezelőtt még a fő halálokok között fertőző betegségek szerepeltek (tüdőgyulladás, tuberkulózis). Ezeket ma antibiotikus kezeléssel jól lehet gyógyítani, ugyanakkor első helyre olyan civilizációs betegségek kerültek, mint a szívbetegség, rák és gutaütés, autoimmun betegségek. A pajzsmirigy betegségek hatalmas mértékben növekvő száma is azzal függ össze, hogy nem vesszük figyelembe és nem igyekszünk elkerülni (ha módunk is van rá!) azokat a kiváltó tényezőket, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. A hangsúlyt az egyén aktivitására, önmegismerésére kellene helyezni. A jól megtervezett szűrővizsgálatok sem érnek sokat, ha az egyén nem kíván változtatni addigi életmódján, gondolkodásán (környezettudatos életmód), hanem csak passzív módon várja a segítséget. Tudom, ennek az elfogadása és megvalósítása nem egyszerű, de minél előbb kell elkezdenünk, mert nem lesz olyan gyógyszer, amely ezt pótolhatja. Az emberi élet „pótszerei”: az alkohol, dohányzás, kábítószer hatásai ismertek, azért kell tennünk ellenük, mert a függőségünk az utódokba is átjuthat!
A mai orvostudomány eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a várható élettartamot, de az már kérdés, hogy ezt a kort milyen életminőségben élik meg az emberek. Az epigenetika arra tanít bennünket, hogy nem fogadhatjuk el úgy az öröklődést tényét, mint eleve elrendeltetést, hanem felelősek vagyunk öröklődést meghatározó génjeink működéséért és utódaink tulajdonságaiért is. Ne a tudománytól várjuk a gyakran szenzációt jelentő génmódosításra, géngyógyításra vonatkozó legújabb eredményeket! Nagyon sok jó és rossz gént öröklünk elődeinktől, de saját tulajdonságainkért, életünkért, boldogságunkért magunk tehetünk a legtöbbet egészségtudatos magatartással, ezáltal nem csak magunk és családunk, közvetlen környezetünk, hanem unokáink sorsát, jövőjét is befolyásolhatjuk.
Végezetül: SZERETNÉM HANGSÚLYOZNI, HOGY SZÁMOS, LOGIKUS KÉRDÉSÉRE NEM FOG EGYÉRTELMŰ VÁLASZT KAPNI!
MIÉRT?
Ma már a legfontosabbb kérdésekben a JOG (!!!) a meghatározó.
Senki nem fog egyértelmű választ adni, mert a jogáskodási inzultusoktól egyre nagyobb az alapvető félelem. Ezt is a pénz, mozgatja (Utalok Johny Depp és felesége közötti félelmetes perre). Az egyik kongresszuson üléselnök voltam és felszólalt egy amerikai ügyvéd és kijelentett, hogy önöknek nincs igazuk: "NEM AZ A BAJ, HOGY A BETEG MEGHAL, HANEM AZ, HA NEM PROTOKOLLOK ALAPJÁN KEZELIK"....Világzerte egyre több orvost perelnek be un. "szexuális visszaélés" miatt! Erről sokat írhatnék!!!! Lassan már egy vizsgálókban jogászokból álló bizottságot kellene biztosítani annak eldöntésére, hogy történt-e valami szabályellenes...HOL VAN MA MÁR A BIZALOM? Ebből következhet, hogy senkitől, hacsaknem a bíróságtól kaphat választ kérdéseire !!!
Diderot: " A természet nem, Isten, a feletvés nem tény!"
Nagy keserűségemet jelzi, hogy mindezt le kellett írnom.
Tisztelettel:
Köszönöm, hogy megtisztelt soraival. Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok és egymásnak gyakran ellentmondó információt kapott.
Ne várja tőlem azt,hogy ezen véleményeket minősítsem.....
Ennek egyszerű oka az, hogy napjainkban a tudományos igazság helyét a "jogi vagy jogászkodási igazság" vette át! Mit jelent ez?
Bizonyos betegségek dominánsa öröklödnek, tehát 100%-ban manifesztálódnak az utódokban. A teljesség ígénye nélkül írom a követlezőket:
Mi az „epigenetika?” Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?
Az elmúlt héten megtisztelő felkérésre szakorvosoknak tartottam továbbképzést az autoimmun betegségek és ezen belül az autoimmun pajzsmirigybetegségek öröklődéséről. Az elhangzott előadást nem volna célszerű ezen a fórumon ismertetni, de röviden szeretnék néhány dolgot elmondani, amelyekre a kérdések alapján kedves Olvasóim bizonyára kíváncsiak és az ismeretek megszerzése számukra is hasznos lehet. Gyakran teszik fel ugyanis a kérdést, hogy a betegségeik öröklődnek-e és mit tehetnek azért, hogy csak a jót örököljék gyermekeik. Bevallom, hogy a több ezer oldalas anyagot felölelő referátumomban is ezeket a feltett kérdéseket tartottam szem előtt. Vallom, hogy a kutató orvos feladata a beteg panaszainak felismerése, kutatása és a kapott eredmények átültetése a gyakorlatba. Ennek a gyógyítás mellett magába kell(ene) foglalnia az ismeretek átadást, a betegség megismerését, s ami a legfontosabb, tudatos megelőzését is. Igyekszem kerülni a szakkifejezéseket és csak olyanokra szorítkozok, amelyekről az elemi iskolákban és később a gimnáziumban, ill. más fórumon már értesülhettek.
Az ezredfordulóra elkészült az ember géntérképe és azt gondoltuk, hogy már minden tudunk. Hiszen ez a géntérkép olyan, mint egy könyv, „törvénykönyv”, amelyben megtalálható minden tulajdonságunk, tágabb értelemben a sorunk is. De valóban így van ez? Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a szervezet legkisebb egységét képező sejtek magjában található örökítő anyag az ún. DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9% átfedést, azaz azonosságot mutat és mégis mennyire külön-bözünk egymástól! Ennek magyarázata az, hogy gének által befolyásolt, kódolt információk nem feltétlenül kerülnek át, nem „íródnak át” a szervezet fehérjéibe és nem találhatók meg az utódokban. Néhány – első olvasásra nehéznek tűnő - alapvető információt szükségesnek tartok leírni. Hangsúlyozom, hogy nem tudományos szintű genetikával kívánom untatni a tisztelt Olvasót.
Mi a gén?
Gén: az öröklődés egysége, strukturális alapját a DNS molekula képezi
Gén átírás (expresszió): az a folyamat, amelyben a génben lévő kód a fehérjébe átíródik
Genom: a sejtek minden örökletes anyagát jelenti
Genomika: a genommal foglalkozó tudomány
Proteom: a szövetekben, sejtekben jelenlévő fehérje
Proteomika: a proteinek felépítésével, funkciójával foglalkozó tudomány
Tireodomika: a pajzsmirigy örökletes faktorainak összességével foglalkozó tudomány(ág)
Az autoimmun (beleértve a pajzsmirigy eredetű) gyulladásos betegségek öröklődését, már régóta vizsgálták, vizsgáltuk. Az első fontos megállapítás az volt, hogy ezek a betegségek családokon belül halmozottan fordultak el. Sok ismert személy családjára (idősebb G. Bush, Kennedy- és Sárközy elnökök) utalhatok, ahol valóban a vérségi rokonok között sok Hashimoto thyreoiditises és Basedow kóros beteget figyeltek meg. Ilyen családokat mi is jelentős számban találtunk és publikáltunk. Sikerült megtalálni ezeknek a betegségeknek a génjeit , de bebizonyosodott, hogy ezek a gének „némák” maradnak mindaddig, amíg kiváltó hatások nem érik a kóros géneket hordozókat. Ilyen kiváltó tényezőknek bizonyultak:
• Gyógyszerek: jód, interferon kezelés
• Stressz hatások, pánikbetegség
• Hormonok, illetve hormonszerű anyagok
• Fertőzések
• Káros sugárzás
Ezek után érthető, hogy a betegek jelentkezése után fontos kérdésem, hogy volt-e a családjában pajzsmirigy vagy egyéb autoimmun betegség. A következőkben azt célszerű tisztázni, hogy a fenti kiváltó tényezők előfordultak-e a betegségét megelőzően. Miért fontosak ezek? Az ismételt káros, indukáló hatások a betegség kiújulását idézhetik elő!
Az öröklődés valószínűsége a szülőkről az utódokra 10-19% volt. A legizgalmasabbnak az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyult. Az ilyen ikrek génjei teljes mértékben azonosak és mégis „csak” 50%-ban öröklődnek a tulajdonságok és a betegségek.
Ennek mi lehet az oka?
Erre a kérdésre a feleletet egy új tudomány, az „epigenetika” adta meg. Ez a tudományág az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek (a görög epi előtag jelentése: felett). Ez azt jelenti, hogy génünkben lévő információ nem valami ítélet, amely 100%-ban előírja, hogy pajzsmirigybetegségben fogunk szenvedni. Ezen mechanizmusokat többek között külső (pl. táplálkozás) és belső (hormonok, stressz) tényezők befolyásolják. A Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) kutatóinak újabb eredményei megerősítik: a genetikai örökítő anyagunkhoz, azaz DNS-ünkhöz kapcsolódó különféle kémiai csoportok sajátossága, ún. „mintázata” változik az életkorral, s a változások módja családon belül azonos, vagyis öröklődik. Ezek a bennünket ért hatások az örökítő anyag: a DNS változását, „metilációját” eredményezik. Mai ismereteink szerint éppen ebben a metilációs folyamatban rejlő különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérő fogékonysághoz. Ez a folyamat nem jár együtt a genetikai anyag megváltozásával, de a gének működése módosul az életünk folyamán hozzájuk kötődő molekulák közvetítésével, és ez adódhat tovább a következő generációnak. Az utóbbi években számos kutató feltételezi, hogy ez az úgynevezett epigenetikus folyamat magyarázhatja például a családon belüli, illetve az életkor előrehaladtával bizonyos betegségekre (pl. rák) mutatott megnövekedett fogékonyságot. Ezek a legújabb kutatási eredmények az orvostársadalmat is sokkolták. Egyszerűen (ám kevéssé szakszerűen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Ezek szerint a nagyszüleink által szívott levegő és elfogyasztott étel évtizedekkel később közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. A külső hatások tehát generációkra befolyásolják életünket, azáltal, hogy a DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak. A legkézenfekvőbb gyakorlati hatás, hogy az anya dohányzása nem csak számára, de az unokájának is ártalmas (átörökítheti káros szenvedélye következményeit). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott!)(3. ábra).
A legfontosabb gének feletti (epigenetikai) faktorok:
• az anya-magzat viszony
• táplálkozás
• hormonok, hormonszerű anyagok (permetező szerek, műagyagok)
• gyógyszerek
• fertőzések
• sugárzások hatása
• testmozgás hiánya
• társas kapcsolatok jellege (figyelemre méltó például, hogy a társ elvesztése után tízszeresre nő az emlőrák-kockázata!)
Az epigenetikai, tehát több generációt érintő, a génekbe szinte beégő legfontosabb hatások a következők:
• Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy önpusztítást követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása, nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése.
• A táplálkozástól függően megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az első havivérzés és az emlőfejlődés időpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése a régóta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez azt mutatja, hogy életünket befolyásolja nagyszüleink táplálkozása. Rendkívül érdekes, hogy svéd kutatócsoport egy izolált közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-től kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülői generációk eredményei azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülő viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bőven volt táplálék, akkor furcsa módon rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unokában a 2-es típusú cukorbetegség kockázata négyszeresére nőtt. Egy vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az utódok stressz tűrő képességét.
• A hormonoknak, ill. hormonszerű anyagoknak (rovarirtók, háztartási mosogató és öblítő szerek, teflonbevonatú edények használata, stb.) kiemelt szerepük van. Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Az egyik gomba-, illetve rovarölő szerről pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnőtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (cukorbetegséget eredményezett!).
• A legmegdöbbentőbb az a megfigyelés volt, hogy azok gyermekek, akik szerető családban nőttek fel, azok szintén erre vágytak. Tehát az olyan nehezen megragadható tényezők, mint az érzések: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, átöröklődhetnek. Az intimitás és szerelem évei ragyogóak, a szeretet melegével telítettek. Szeretni, megtalálni valakit, a másikban beteljesülést találni a kölcsönös öröm forrása. Utóddal gazdagítani az emberiséget vidám és örömteli dolog. Látni, ahogy felnőnek és elsajátítják mindazt, amit fontosnak tartunk, amit saját életük fenntartásához szükséges, csodálatos és nagyszerű érzés. Ezek mind átkerülhetnek gyermekeinkbe, unokáinkba! Sajnos olyan tulajdonságok is átjuthatnak a következő generációkba ezen az úton, mint a gyűlölet, az agresszióra való hajlam, egoizmus, a stressz hatások nem megfelelő feldolgozása stb.
A WHO szerint az egészségünket mintegy 50 százalékban az egészségtudatos viselkedés megléte befolyásolja, 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezetet, és mindössze 10 százalékot tehet az orvostudomány! Ezt példásan szemlélteti az is, hogy száz évvel ezelőtt még a fő halálokok között fertőző betegségek szerepeltek (tüdőgyulladás, tuberkulózis). Ezeket ma antibiotikus kezeléssel jól lehet gyógyítani, ugyanakkor első helyre olyan civilizációs betegségek kerültek, mint a szívbetegség, rák és gutaütés, autoimmun betegségek. A pajzsmirigy betegségek hatalmas mértékben növekvő száma is azzal függ össze, hogy nem vesszük figyelembe és nem igyekszünk elkerülni (ha módunk is van rá!) azokat a kiváltó tényezőket, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. A hangsúlyt az egyén aktivitására, önmegismerésére kellene helyezni. A jól megtervezett szűrővizsgálatok sem érnek sokat, ha az egyén nem kíván változtatni addigi életmódján, gondolkodásán (környezettudatos életmód), hanem csak passzív módon várja a segítséget. Tudom, ennek az elfogadása és megvalósítása nem egyszerű, de minél előbb kell elkezdenünk, mert nem lesz olyan gyógyszer, amely ezt pótolhatja. Az emberi élet „pótszerei”: az alkohol, dohányzás, kábítószer hatásai ismertek, azért kell tennünk ellenük, mert a függőségünk az utódokba is átjuthat!
A mai orvostudomány eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a várható élettartamot, de az már kérdés, hogy ezt a kort milyen életminőségben élik meg az emberek. Az epigenetika arra tanít bennünket, hogy nem fogadhatjuk el úgy az öröklődést tényét, mint eleve elrendeltetést, hanem felelősek vagyunk öröklődést meghatározó génjeink működéséért és utódaink tulajdonságaiért is. Ne a tudománytól várjuk a gyakran szenzációt jelentő génmódosításra, géngyógyításra vonatkozó legújabb eredményeket! Nagyon sok jó és rossz gént öröklünk elődeinktől, de saját tulajdonságainkért, életünkért, boldogságunkért magunk tehetünk a legtöbbet egészségtudatos magatartással, ezáltal nem csak magunk és családunk, közvetlen környezetünk, hanem unokáink sorsát, jövőjét is befolyásolhatjuk.
Végezetül: SZERETNÉM HANGSÚLYOZNI, HOGY SZÁMOS, LOGIKUS KÉRDÉSÉRE NEM FOG EGYÉRTELMŰ VÁLASZT KAPNI!
MIÉRT?
Ma már a legfontosabbb kérdésekben a JOG (!!!) a meghatározó.
Senki nem fog egyértelmű választ adni, mert a jogáskodási inzultusoktól egyre nagyobb az alapvető félelem. Ezt is a pénz, mozgatja (Utalok Johny Depp és felesége közötti félelmetes perre). Az egyik kongresszuson üléselnök voltam és felszólalt egy amerikai ügyvéd és kijelentett, hogy önöknek nincs igazuk: "NEM AZ A BAJ, HOGY A BETEG MEGHAL, HANEM AZ, HA NEM PROTOKOLLOK ALAPJÁN KEZELIK"....Világzerte egyre több orvost perelnek be un. "szexuális visszaélés" miatt! Erről sokat írhatnék!!!! Lassan már egy vizsgálókban jogászokból álló bizottságot kellene biztosítani annak eldöntésére, hogy történt-e valami szabályellenes...HOL VAN MA MÁR A BIZALOM? Ebből következhet, hogy senkitől, hacsaknem a bíróságtól kaphat választ kérdéseire !!!
Diderot: " A természet nem, Isten, a feletvés nem tény!"
Nagy keserűségemet jelzi, hogy mindezt le kellett írnom.
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 06. 12. 13:33
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Professzor Úr!
Érdeklődni szeretnék, ha syntroxine adagolásának növelése merül fel ( 25 mcg-ról 50mcg-ra ) , akkor megoldható -e úgy , hogy egyszerre 2 db 25 mcg hatóanyagú tablettát veszek be, vagy mindenképp szükséges az 50 mcg hatóanyagú tablettát feliratnom? Ugyanis van még itthon kiv?ltva 2 bontatlan doboz a 25-ösből.
Válaszát előre is köszönöm!
Érdeklődni szeretnék, ha syntroxine adagolásának növelése merül fel ( 25 mcg-ról 50mcg-ra ) , akkor megoldható -e úgy , hogy egyszerre 2 db 25 mcg hatóanyagú tablettát veszek be, vagy mindenképp szükséges az 50 mcg hatóanyagú tablettát feliratnom? Ugyanis van még itthon kiv?ltva 2 bontatlan doboz a 25-ösből.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A 2x25 ug-os Syntroxine (ha az indikáció reális, s nem a TSH miatt kivánják emelni) az jó megoldás.
Tisztelettel:
A 2x25 ug-os Syntroxine (ha az indikáció reális, s nem a TSH miatt kivánják emelni) az jó megoldás.
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 06. 08. 11:21
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Professzor Úr! Önhöz jártam kezelésekre, sikerült a pajzsmirigygyulladásomat meggyógyítania, amiért örökre hálás leszek! Előtte majdnem egy évtizedig jártam orvosról-orvosra, mindent rendben találtak és azt mondták a problémáimat beképzelem, de Önnek köszönhetően meggyógyultam! Azt mondta Ön, hogy én vagyok a tankönyvi példa, hogy az autoimmun eredetű gyulladás is meg tud szűnni. Szeretnék érdeklődni, a környezetemben a covid óta, vagy az oltástól, vagy a vírustól, de nagyon sok ismerősömnek lettek problémái. Valaki demens lett, valakinek azóta folyamatosan erőteljesen zúg a füle, övsömör is több ismerősünknél lett, valaki daganatos beteg lett. Mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzhessük a daganatos betegségeket? Tudna pár hasznos tippet írni, rengeteg embert foglalkoztat ez a téma. Illetve szeretném megkérdezni, tud-e ajánlani természetes gyulladáscsökkentő készítményt, az oltás óta ahányszor csináltatok labort a monocita %-os értékem enyhén emelkedettebb, a határértéket meghaladja, illetve a páromnak is és a környezetemben rengeteg embernek ez az érték magasabb. Köszönjük, ha megtisztel minket válaszával!
Tisztelettel: Egy régi páciens
Tisztelettel: Egy régi páciens
Tisztelt Egy régi páciens!
Örülök, hogy meggyógyult, ez is bizonyítja, hogy lehetséges!
A COVID fertőzés gyógyulának sok következménye lehet, erről ezen a honlapon is sokat írtam (kérem olvassák el!). A kezelést egyénenként kell(ene) meghatrározni. Minden ember más és más, az un. protokollok semmit nem érnek. Hivatkozom az egyik amerikai jogász véleményére:"Uraim nem baj, ha beteg meghal csak a protokoll alapján kezelék!...) "Szép Új Világ"!" Ha nem ezt tesszük, akkor feljelentenek és bíróságról, bíróságra járhatunk..... Ilyenkor nem számít, hogy a betegeket sikerült meggyógyítani, sajnos a bíróságnak ez nem számít...Ha egy pszichopata elégedetlen, akkor semmi nem számít....Ilyenkor nem állnak mellette a gyógyult betegek!!!
Erre egy saját ebeteimről készült példár írom le.
Életveszélyes lehet, ha pajzsmirigybetegeket csak a TSH érték alapján kezelik!
Prof. Dr. Balázs Csaba ● 2016-03-22 12:42
szólj hozzá! küldés e-mailben
Mikor és milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes a pajzsmirigy betegség gyanúja és kezelése alatt nézni?
A fenti kérdést szinte naponta teszik fel a kedves Olvasók, a betegek és kollégák egyaránt. Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mielőtt a részletekre kitérnék, két olyan betegünk eseték kívánom röviden bemutatni, akik laboratóriumi vizsgálatai félrevezetőek voltak és további kezelés valóban életveszélyes állapotot eredményezett:
• Első beteg: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt.
• A második beteg: 38 éves asszony, aki az egyik intézményében (ún. ”kiemelt intézményben” történt szűrővizsgálata során elvégzett laboratóriumi eredményeiben a TSH értéket nem mérhetően alacsonynak mérték! Ezt úgy értelmezték, hogy súlyos pajzsmirigy túlműködés áll fenn, ezért azonnal nagy dózisú gátlószeres kezelést kezdtek (Metothyrin). A kezelés előtt a pajzsmirigy nem volt nagyobb, nem volt sem gyors szívműködése, sem lényeges fogyása. A 3 havonként történt TSH értékek csak nem változtak, de a beteg egyre hízott, menstruációs ciklusa felborult. Időnkénti látás-zavara és gyengesége, ill. alacsony vérnyomása volt. A második év végére 30 kg-t hízott, vércukor értékei megemelkedtek és ezért cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést kezdtek. Ekkor jelentkezett szakrendelésünkön. Kiderült, hogy a cukorbetegség valóban fennáll, de a pajzsmirigye nem nagyobb, vérnyomás 90/60 volt, felálláskor a vérnyomása csökkent, szédülés lépett fel. A TSH értéke ismét 0,001 alatt volt. Felvetettem, hogy a betegség hátterében nem a pajzsmirigy elsődleges folyamata áll, hanem az agyalapi mirigy elváltozása. Az elvégzett tiroxin (T4) trijódtironin (T3) és a kortizol (mellékvese hormon szint) egyaránt igen alacsonynak bizonyultak! Az elvégzett agyalapi mirigy MRI vizsgálata a mirigy károsodását mutatta ki (ún. „empty” azaz üres sella szindróma). Mi is ez az elváltozás? Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella kitágult, agyi folyadék („liquor”) tölti ki. A lényeg az, hogy mind a pajzsmirigy, mind a mellékvese és a szexuális hormonok termelődése károsodik, aminek következtében csökken pajzsmirigyműködés, mellékvese elégtelenség és menzeszzavar alakulhat ki. A beteg a megfelelő hormonok pótlásával fokozatosan fogyott, vércukorértékei normalizálódtak, szédülése megszűnt, menzesze rendeződött, de még nem jutott áldott állapotba. Ezt várjuk….!
A fenti példák persze nem azt jelentik, hogy az általam is végzett és javasolt vizsgálatok fölöslegesek volnának. Alábbiakban csak a laboratóriumi vizsgálatokra koncentrálva két fő csoportot lehet és kell elkülöníteni:
I. Szűrővizsgálatok
II. A betegek kezeléséhez szükséges kontroll tesztek
I. A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon és nem pajzsmirigyhormon!.
Mi a TSH?
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus csökkent működés laboratóriumi (!) kritériuma, hogy a TSH 2,5 és 10 között legyen és ugyanekkor a pajzsmirigy hormonjai: T4 (tiroxin) és a T3 (trijódtitorin) viszont ne legyenek a kóros tartományban. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak tájékoztató jellegűek, a klinikai tünetek nélkül a diagnózis nem készíthető el.
Ad. I. Szűrővizsgálatok
A jelenlegi nemzetközi álláspont az egész lakosságra vonatkozó szűrővizsgálatokat nem támogatja. Az alábbi esetekben az ún. magas rizikóra való tekintettel a következő esetekben célszerű ezeket elvégezni:
• Újszülöttekben
• 50 év feletti nőkben
• Gyermekvállalás előtt
• Terhesekben, az első trimeszterben
• A szülés után 6 héttel és 6 hónap múlva Azokban az egyénekben, akik családjában pajzsmirigy vagy autoimmun betegség fordult elő
• Aki más endokrin, ill. anyagcsere betegségben szenvednek (pl. cukorbetegség)
Az első vizsgálat a TSH, de amennyiben ez kóros, ill. értéke nincs összhangban a klinikai képpel, akkor a szabad T3 és T4 és a pajzsmirigy peroxidáz elleni antitest (TPO elleni antitest) mérése is indokolt (American Thyroid Association Guidelines 2007/www.thyroid. org/index.html).
Ad II. Betegek kezeléséhez szükséges kiegészítő vizsgálatok (a klinikai és fizikális vizsgálatok után!)
• A csökkent működés esetén észlelt emelkedett TSH szint csak lassan változik a szakszerű pajzsmirigy hormon pótlása után. Tehát 4-6 hétig célszerű várni a következő vizsgálatra!
• Az alacsony TSH érték, amely a túlműködést jelzi, még lassabban változik, ezért 6-8 hét után javasolható az ellenőrzés a T4 és a T3 hormonokkal együtt.
• A túlműködés esetén a TSH-receptor elleni antitest meghatározása is fontos 3 havonta, mivel ennek a vizsgálatnak diagnosztikus és prognosztikus értéke van.
• Az izotóp vizsgálat a túlműködés esetén fontos lehet, mert támpontot jelent abban a fontos kérdésben, hogy göbös pajzsmirigy okozza-e a fokozott hormontermelést (toxikus adenoma)
• Az ultrahang (UH) vizsgálat hasznos a betegség diagnosztikájában és a göbök változásának utánkövetésében. Arra azonban nem alkalmas, hogy a pajzsmirigy működéséről (túlműködés vagy csökkent funkció) pontos adatokat kapjunk.
• Minden esetben gondolni kell arra, hogy egyes gyógyszerek megváltoztathatják a mérési eredményeket: pl. szervetlen jód, amiodaron, dopamin, lítium.
Úgy gondolom, hogy a fentiek azt sugallják mindenki számára, hogy ne mechanikusan (protokollok) alapján, vizsgálat nélkül (!), s ne egyszerűen a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okokat. A holisztikusnak, integratívnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell. Theát ne a laboratóriumi leletet próbálják "kezelni", hanem a vizsgálatok uán a beteget. Félelmetes, mert ezt is a mesterséges intelligenciára akarják bízni amerikai mintára (ez olcsóbb és trendi!)
Nagyon sok természetes gyulladáscsökkentőt ismerek, ilyen például az Immun Plusz tbl is ezt a kezelést is egyénileg kell beállítani.
Jó egészséget kívánok,
tisztelettel
Örülök, hogy meggyógyult, ez is bizonyítja, hogy lehetséges!
A COVID fertőzés gyógyulának sok következménye lehet, erről ezen a honlapon is sokat írtam (kérem olvassák el!). A kezelést egyénenként kell(ene) meghatrározni. Minden ember más és más, az un. protokollok semmit nem érnek. Hivatkozom az egyik amerikai jogász véleményére:"Uraim nem baj, ha beteg meghal csak a protokoll alapján kezelék!...) "Szép Új Világ"!" Ha nem ezt tesszük, akkor feljelentenek és bíróságról, bíróságra járhatunk..... Ilyenkor nem számít, hogy a betegeket sikerült meggyógyítani, sajnos a bíróságnak ez nem számít...Ha egy pszichopata elégedetlen, akkor semmi nem számít....Ilyenkor nem állnak mellette a gyógyult betegek!!!
Erre egy saját ebeteimről készült példár írom le.
Életveszélyes lehet, ha pajzsmirigybetegeket csak a TSH érték alapján kezelik!
Prof. Dr. Balázs Csaba ● 2016-03-22 12:42
szólj hozzá! küldés e-mailben
Mikor és milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes a pajzsmirigy betegség gyanúja és kezelése alatt nézni?
A fenti kérdést szinte naponta teszik fel a kedves Olvasók, a betegek és kollégák egyaránt. Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mielőtt a részletekre kitérnék, két olyan betegünk eseték kívánom röviden bemutatni, akik laboratóriumi vizsgálatai félrevezetőek voltak és további kezelés valóban életveszélyes állapotot eredményezett:
• Első beteg: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt.
• A második beteg: 38 éves asszony, aki az egyik intézményében (ún. ”kiemelt intézményben” történt szűrővizsgálata során elvégzett laboratóriumi eredményeiben a TSH értéket nem mérhetően alacsonynak mérték! Ezt úgy értelmezték, hogy súlyos pajzsmirigy túlműködés áll fenn, ezért azonnal nagy dózisú gátlószeres kezelést kezdtek (Metothyrin). A kezelés előtt a pajzsmirigy nem volt nagyobb, nem volt sem gyors szívműködése, sem lényeges fogyása. A 3 havonként történt TSH értékek csak nem változtak, de a beteg egyre hízott, menstruációs ciklusa felborult. Időnkénti látás-zavara és gyengesége, ill. alacsony vérnyomása volt. A második év végére 30 kg-t hízott, vércukor értékei megemelkedtek és ezért cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést kezdtek. Ekkor jelentkezett szakrendelésünkön. Kiderült, hogy a cukorbetegség valóban fennáll, de a pajzsmirigye nem nagyobb, vérnyomás 90/60 volt, felálláskor a vérnyomása csökkent, szédülés lépett fel. A TSH értéke ismét 0,001 alatt volt. Felvetettem, hogy a betegség hátterében nem a pajzsmirigy elsődleges folyamata áll, hanem az agyalapi mirigy elváltozása. Az elvégzett tiroxin (T4) trijódtironin (T3) és a kortizol (mellékvese hormon szint) egyaránt igen alacsonynak bizonyultak! Az elvégzett agyalapi mirigy MRI vizsgálata a mirigy károsodását mutatta ki (ún. „empty” azaz üres sella szindróma). Mi is ez az elváltozás? Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella kitágult, agyi folyadék („liquor”) tölti ki. A lényeg az, hogy mind a pajzsmirigy, mind a mellékvese és a szexuális hormonok termelődése károsodik, aminek következtében csökken pajzsmirigyműködés, mellékvese elégtelenség és menzeszzavar alakulhat ki. A beteg a megfelelő hormonok pótlásával fokozatosan fogyott, vércukorértékei normalizálódtak, szédülése megszűnt, menzesze rendeződött, de még nem jutott áldott állapotba. Ezt várjuk….!
A fenti példák persze nem azt jelentik, hogy az általam is végzett és javasolt vizsgálatok fölöslegesek volnának. Alábbiakban csak a laboratóriumi vizsgálatokra koncentrálva két fő csoportot lehet és kell elkülöníteni:
I. Szűrővizsgálatok
II. A betegek kezeléséhez szükséges kontroll tesztek
I. A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon és nem pajzsmirigyhormon!.
Mi a TSH?
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus csökkent működés laboratóriumi (!) kritériuma, hogy a TSH 2,5 és 10 között legyen és ugyanekkor a pajzsmirigy hormonjai: T4 (tiroxin) és a T3 (trijódtitorin) viszont ne legyenek a kóros tartományban. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak tájékoztató jellegűek, a klinikai tünetek nélkül a diagnózis nem készíthető el.
Ad. I. Szűrővizsgálatok
A jelenlegi nemzetközi álláspont az egész lakosságra vonatkozó szűrővizsgálatokat nem támogatja. Az alábbi esetekben az ún. magas rizikóra való tekintettel a következő esetekben célszerű ezeket elvégezni:
• Újszülöttekben
• 50 év feletti nőkben
• Gyermekvállalás előtt
• Terhesekben, az első trimeszterben
• A szülés után 6 héttel és 6 hónap múlva Azokban az egyénekben, akik családjában pajzsmirigy vagy autoimmun betegség fordult elő
• Aki más endokrin, ill. anyagcsere betegségben szenvednek (pl. cukorbetegség)
Az első vizsgálat a TSH, de amennyiben ez kóros, ill. értéke nincs összhangban a klinikai képpel, akkor a szabad T3 és T4 és a pajzsmirigy peroxidáz elleni antitest (TPO elleni antitest) mérése is indokolt (American Thyroid Association Guidelines 2007/www.thyroid. org/index.html).
Ad II. Betegek kezeléséhez szükséges kiegészítő vizsgálatok (a klinikai és fizikális vizsgálatok után!)
• A csökkent működés esetén észlelt emelkedett TSH szint csak lassan változik a szakszerű pajzsmirigy hormon pótlása után. Tehát 4-6 hétig célszerű várni a következő vizsgálatra!
• Az alacsony TSH érték, amely a túlműködést jelzi, még lassabban változik, ezért 6-8 hét után javasolható az ellenőrzés a T4 és a T3 hormonokkal együtt.
• A túlműködés esetén a TSH-receptor elleni antitest meghatározása is fontos 3 havonta, mivel ennek a vizsgálatnak diagnosztikus és prognosztikus értéke van.
• Az izotóp vizsgálat a túlműködés esetén fontos lehet, mert támpontot jelent abban a fontos kérdésben, hogy göbös pajzsmirigy okozza-e a fokozott hormontermelést (toxikus adenoma)
• Az ultrahang (UH) vizsgálat hasznos a betegség diagnosztikájában és a göbök változásának utánkövetésében. Arra azonban nem alkalmas, hogy a pajzsmirigy működéséről (túlműködés vagy csökkent funkció) pontos adatokat kapjunk.
• Minden esetben gondolni kell arra, hogy egyes gyógyszerek megváltoztathatják a mérési eredményeket: pl. szervetlen jód, amiodaron, dopamin, lítium.
Úgy gondolom, hogy a fentiek azt sugallják mindenki számára, hogy ne mechanikusan (protokollok) alapján, vizsgálat nélkül (!), s ne egyszerűen a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okokat. A holisztikusnak, integratívnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell. Theát ne a laboratóriumi leletet próbálják "kezelni", hanem a vizsgálatok uán a beteget. Félelmetes, mert ezt is a mesterséges intelligenciára akarják bízni amerikai mintára (ez olcsóbb és trendi!)
Nagyon sok természetes gyulladáscsökkentőt ismerek, ilyen például az Immun Plusz tbl is ezt a kezelést is egyénileg kell beállítani.
Jó egészséget kívánok,
tisztelettel
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 30. 12:43
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Professzor úr!
Az On hashimotoval kezelt páciense vagyok. Nemrégiben gasztroenterologusnal jártam, reflux gyanú miatt. Végeztek gyomor tükrözest, aminek az eredménye arra utalt, hogy boholyszerkezeti eltérések vannak t-lymphocitakkal ami coliakiara utal (Marsh 2). Elvegeztek egy genetikai tesztet is, ami azonban kizárta esetemben a coliakiat. Kérdésem, hogy a hashimoto esetleg okozhat ilyen bél eltéréseket? Azt tudom, hogy a glutent érdemes kerülni, eléggé kerülöm is.
Köszönöm válaszát elore is!
Az On hashimotoval kezelt páciense vagyok. Nemrégiben gasztroenterologusnal jártam, reflux gyanú miatt. Végeztek gyomor tükrözest, aminek az eredménye arra utalt, hogy boholyszerkezeti eltérések vannak t-lymphocitakkal ami coliakiara utal (Marsh 2). Elvegeztek egy genetikai tesztet is, ami azonban kizárta esetemben a coliakiat. Kérdésem, hogy a hashimoto esetleg okozhat ilyen bél eltéréseket? Azt tudom, hogy a glutent érdemes kerülni, eléggé kerülöm is.
Köszönöm válaszát elore is!
Tisztelt Kérdező!
Valóban a lisztérzékenység (coeliákia) és pajzsmirigybetegség társulhatnak egymással!A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek (1. ábra). A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
1. A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
2. A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
3. Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak.
A végső következtetés, hogy a liszt érzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység. Ezért szoktam a Hashimoto diétát javasolni, amelyikben a glutén menniyége csökkent vagy a gluténbontó enzimmel tovább redukálható.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Valóban a lisztérzékenység (coeliákia) és pajzsmirigybetegség társulhatnak egymással!A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek (1. ábra). A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
1. A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
2. A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
3. Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak.
A végső következtetés, hogy a liszt érzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység. Ezért szoktam a Hashimoto diétát javasolni, amelyikben a glutén menniyége csökkent vagy a gluténbontó enzimmel tovább redukálható.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 26. 11:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 24. 16:03
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 21. 02:18
Olvasói értékelés: 1 / 5
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 19. 05:55
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 18. 15:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt dr Úr!
Azt szeretném kérdezni, hogy a fodormenta tea fogyasztható e gyermekkorban? 3 éves gyermek esetében. Illetve a fűrészpálma vagy más természetes alapú tea aminek nincs mellékhatása?
Azt szeretném kérdezni, hogy a fodormenta tea fogyasztható e gyermekkorban? 3 éves gyermek esetében. Illetve a fűrészpálma vagy más természetes alapú tea aminek nincs mellékhatása?
Tisztelt Kérdező!
Kis mennyiségben fogyaszthaja.
Kis mennyiségben fogyaszthaja.
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 16. 12:37
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt doktor úr !
Végső elkeseredésemben írok ,nem tudom kihez fordulhatnak 43 éves vagyok gyermektelen volt 2 lombikom ekkor is emelkedett volt a prolaktin de a makró prolaktin határ értéken belül mozgott eredmény méhen kívüli terhesség műtét ,azóta nem tudtam lombikon indulni mert a makró prolaktinom is emelkedett 2 mri vizsgálatom volt adenomát nem találtak szedtem már bromocriptint napi 6 szemet kemény volt vitt le a prolaktinom de még mindig nem eleget aztán jött a norpolac a makró prolaktin kevesebb lett /836 /de még így is magas nagyon volt már dostinex heti fél szem 1 hónapig ettől alig moccant meg a prolaktin adimet 1000 szedek még inzulinrezisztencia miatt semmi mást nem eszem ha fáj vmi fájdalomcsillapító kívűl számtalan orvosnál jártam de senki nem tud segíteni a jelenlegi belgypgyász szerint indulhatok lombikon miert ne indulhatnak viszont a lombikos orvosom szerint ilyen értékekkel kizárt !!mit tehetnék a prolaktin ellen még ?mokuskerékben forgok S senki nem tud megoldást lassan bele őrülök ebbe arról nem is beszélve hogy Magyarországon 45 év a lombik határa .
Köszönöm válaszát
Űdv Lori
Végső elkeseredésemben írok ,nem tudom kihez fordulhatnak 43 éves vagyok gyermektelen volt 2 lombikom ekkor is emelkedett volt a prolaktin de a makró prolaktin határ értéken belül mozgott eredmény méhen kívüli terhesség műtét ,azóta nem tudtam lombikon indulni mert a makró prolaktinom is emelkedett 2 mri vizsgálatom volt adenomát nem találtak szedtem már bromocriptint napi 6 szemet kemény volt vitt le a prolaktinom de még mindig nem eleget aztán jött a norpolac a makró prolaktin kevesebb lett /836 /de még így is magas nagyon volt már dostinex heti fél szem 1 hónapig ettől alig moccant meg a prolaktin adimet 1000 szedek még inzulinrezisztencia miatt semmi mást nem eszem ha fáj vmi fájdalomcsillapító kívűl számtalan orvosnál jártam de senki nem tud segíteni a jelenlegi belgypgyász szerint indulhatok lombikon miert ne indulhatnak viszont a lombikos orvosom szerint ilyen értékekkel kizárt !!mit tehetnék a prolaktin ellen még ?mokuskerékben forgok S senki nem tud megoldást lassan bele őrülök ebbe arról nem is beszélve hogy Magyarországon 45 év a lombik határa .
Köszönöm válaszát
Űdv Lori
Tisztelt Lori !
Nehéz így ezek birtokában tanácsot adni, de mégis igyekeszem:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.
35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.
Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Pajzsmirigy autoimmun gyulladásai
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert
• A meddő nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható (Cubillos J és mtsai, 2009)
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (TSH, FT3, FT4) (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak! (Wilson R és mtsai, 2009).
Vetélésekben (Bussen S és mtsai. 2008), mert
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerüek száma kétszer nagyobb
Magzati fejlődésben, mert
• A magzat fizikai fejlődése (érése) 19.3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban (Ilijama T és mtsai, 2009)
• A szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében (Pop VJ és mtsai, 2005)
Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy ez nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszabb- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók, toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az imunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is). Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával! Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
A kezelés két célt szolgál: a csökkent pajzsmirigy működés megszüntetését (rendszerint a hiányzó hormon bevitelével) és az autoimmun gyulladás gátlását, megszüntetését hatásos szelén készítménnyel. Erről a kérdésről korábban már írtam és azok ismétlését el kívánom kerülni.
Mio-Inizitol és folsav
A folsav jelentőségét már régen sikerült kimutatni, ezért a legtöbb „magzatvédő vitaminnak” a fő komponensét képezte. A mio-inozitol jelentőségére az utóbbi időben derült fény. A mio-inozitol a B vitamin családba tartozó vegyület, amelyik a természetben széles körben megtalálható: friss gyümölcsökben, magvakban. Kiderült korábban, hogy előnyös a cukorbetegség kezelésében, csökkenti az inzulin rezisztenciát és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazása során javult a menstruációs ciklus, könnyebben következett be terhesség. Másrészt a szerves kötésben levő szelénnel együtt adva a pajzsmirigygyulladás is lényegesen csökkent.
Melyek fontosabb hatásai:
Normalizálja menstruációs ciklusokat
Növeli a fertilizációs rátát, a termékenységet
Csökkenti a tesztoszteron és az LH szinteket
Megfelelő dózisban csökkenti az inzulin választ, az inzulin rezisztenciát
Növeli a progeszteron szintet
Javítja a petesejtek minőségét és az IVF sikerességét
Továbbá fontos!
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
A citokinek szerepe a vetélésben
A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség, a meddőség és a spontán vetélések közt
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Az NK és uNK sejtek
Az NK sejtek természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert kiderült, hogy a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen IVF-t, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
További érdeklődést váltott ki, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől. Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van ezeknek a sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek kedvező hatása van az NK sejtek működésének kedvező alakításában. Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak a még gyermektelen házaspároknak.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.
Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stressz helyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:
Nehéz így ezek birtokában tanácsot adni, de mégis igyekeszem:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.
35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.
Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Pajzsmirigy autoimmun gyulladásai
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert
• A meddő nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható (Cubillos J és mtsai, 2009)
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (TSH, FT3, FT4) (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak! (Wilson R és mtsai, 2009).
Vetélésekben (Bussen S és mtsai. 2008), mert
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerüek száma kétszer nagyobb
Magzati fejlődésben, mert
• A magzat fizikai fejlődése (érése) 19.3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban (Ilijama T és mtsai, 2009)
• A szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében (Pop VJ és mtsai, 2005)
Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy ez nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszabb- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók, toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az imunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is). Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával! Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
A kezelés két célt szolgál: a csökkent pajzsmirigy működés megszüntetését (rendszerint a hiányzó hormon bevitelével) és az autoimmun gyulladás gátlását, megszüntetését hatásos szelén készítménnyel. Erről a kérdésről korábban már írtam és azok ismétlését el kívánom kerülni.
Mio-Inizitol és folsav
A folsav jelentőségét már régen sikerült kimutatni, ezért a legtöbb „magzatvédő vitaminnak” a fő komponensét képezte. A mio-inozitol jelentőségére az utóbbi időben derült fény. A mio-inozitol a B vitamin családba tartozó vegyület, amelyik a természetben széles körben megtalálható: friss gyümölcsökben, magvakban. Kiderült korábban, hogy előnyös a cukorbetegség kezelésében, csökkenti az inzulin rezisztenciát és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazása során javult a menstruációs ciklus, könnyebben következett be terhesség. Másrészt a szerves kötésben levő szelénnel együtt adva a pajzsmirigygyulladás is lényegesen csökkent.
Melyek fontosabb hatásai:
Normalizálja menstruációs ciklusokat
Növeli a fertilizációs rátát, a termékenységet
Csökkenti a tesztoszteron és az LH szinteket
Megfelelő dózisban csökkenti az inzulin választ, az inzulin rezisztenciát
Növeli a progeszteron szintet
Javítja a petesejtek minőségét és az IVF sikerességét
Továbbá fontos!
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
A citokinek szerepe a vetélésben
A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség, a meddőség és a spontán vetélések közt
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Az NK és uNK sejtek
Az NK sejtek természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert kiderült, hogy a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen IVF-t, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
További érdeklődést váltott ki, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől. Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van ezeknek a sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek kedvező hatása van az NK sejtek működésének kedvező alakításában. Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak a még gyermektelen házaspároknak.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.
Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stressz helyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 05. 17:18
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt dr Úr!
Kislányom 3 éves. Csecsemő kora óta szőrösödik.
Egy hete Jártunk endokrinologian de nem vizsgálták ki az okot. Ott a dr Nő annyit mondott látja rajta a problémát de csak ilyen alkat. Vérvétel sem történt. Engem viszont aggaszt ez a probléma mivel egyre csúnyább lesz és még csak 3eves..
Ön szerint mi állhat a háttérben? Hová fordulhatnék? Mi segítene ilyen kis korban eltüntetni a nemkívánatos szőreit?
Köszönöm ha válaszol.
Kislányom 3 éves. Csecsemő kora óta szőrösödik.
Egy hete Jártunk endokrinologian de nem vizsgálták ki az okot. Ott a dr Nő annyit mondott látja rajta a problémát de csak ilyen alkat. Vérvétel sem történt. Engem viszont aggaszt ez a probléma mivel egyre csúnyább lesz és még csak 3eves..
Ön szerint mi állhat a háttérben? Hová fordulhatnék? Mi segítene ilyen kis korban eltüntetni a nemkívánatos szőreit?
Köszönöm ha válaszol.
Tisztelt Kérdező!
Sajnálom, hogy ilyen irányú vizsgálatok nem történtek. Célszerű volna legalább a tesztoszteron, az SHBG-t meghatározát elvégezni.
Üdvözlettel:
Sajnálom, hogy ilyen irányú vizsgálatok nem történtek. Célszerű volna legalább a tesztoszteron, az SHBG-t meghatározát elvégezni.
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 05. 02. 12:31
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Professzor úr!
Lombik program előtt állok. Hashimoto thyreoiditisem van, ezt biopsziával igazolták 2017-ben.
A TSH-m 2024 februárjában 3.320 mIU/L volt , ekkor 75 mg letroxról 100 mg Letroxra növeltük a gyógyszer adagolásomat. Most 2024. április végén nagyon alacsony 0.098 mIU/L lett. Ez már túl alacsonynak számít a referencia tartomány szerint.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy ciklusban esetleg többször is érdemes nézni a TSH-t? Én általában ciklus 2-5 napján nézetem reggeli órában. Egyéb gyógyszerek mint például Plaquenil és Medrol módosíthatják a TSH-t?
Válaszát előre is köszönöm szépen:
Üdvözlettel:
Sohr - Kárpáti Noémi
Lombik program előtt állok. Hashimoto thyreoiditisem van, ezt biopsziával igazolták 2017-ben.
A TSH-m 2024 februárjában 3.320 mIU/L volt , ekkor 75 mg letroxról 100 mg Letroxra növeltük a gyógyszer adagolásomat. Most 2024. április végén nagyon alacsony 0.098 mIU/L lett. Ez már túl alacsonynak számít a referencia tartomány szerint.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy ciklusban esetleg többször is érdemes nézni a TSH-t? Én általában ciklus 2-5 napján nézetem reggeli órában. Egyéb gyógyszerek mint például Plaquenil és Medrol módosíthatják a TSH-t?
Válaszát előre is köszönöm szépen:
Üdvözlettel:
Sohr - Kárpáti Noémi
Tisztelt Sohr - Kárpáti Noémi!
Kérdése sokakat érint, ezért is részletesebben válaszolok.
A laboratóriumi Társaság vleménye a következő:
"LABOR DOKUMENTÁCIÓ
Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."
Egyébként alig telik el nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni, tankönyvekben is leírtam.
Kezdjem az elején:
I. Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van . Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
II. Tehát nem a TSH-t kellkezelni, hanem a beteget, ehhez egyénre szabott kezelés szükséges a teljes immuno-endokrin kivizsgálás után.
Az említett gyógyszerek is!!!! természetese befolyásolják az eredményeket.
Fontos újabb adta, hogy a klinikai paraméterek valószínűbb, hogy a pajzsmirigy hormonszintjéhez kapcsolódnak, mint a TSH-hoz. "Szisztematikus áttekintés és metaanalízis
Stephen P. Fitzgerald, Nigel G. Bean, Henrik Falhammar, és Jono TukeOnline közzététel: 2020. június 4https://doi.org/10.1089/thy.2019.0535!!
Jó egészséget kívánok
tisztelettel:
Kérdése sokakat érint, ezért is részletesebben válaszolok.
A laboratóriumi Társaság vleménye a következő:
"LABOR DOKUMENTÁCIÓ
Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."
Egyébként alig telik el nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni, tankönyvekben is leírtam.
Kezdjem az elején:
I. Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van . Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
II. Tehát nem a TSH-t kellkezelni, hanem a beteget, ehhez egyénre szabott kezelés szükséges a teljes immuno-endokrin kivizsgálás után.
Az említett gyógyszerek is!!!! természetese befolyásolják az eredményeket.
Fontos újabb adta, hogy a klinikai paraméterek valószínűbb, hogy a pajzsmirigy hormonszintjéhez kapcsolódnak, mint a TSH-hoz. "Szisztematikus áttekintés és metaanalízis
Stephen P. Fitzgerald, Nigel G. Bean, Henrik Falhammar, és Jono TukeOnline közzététel: 2020. június 4https://doi.org/10.1089/thy.2019.0535!!
Jó egészséget kívánok
tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 30. 17:52
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 23. 11:14
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Professzor Úr!
Jelenleg 19 hetes terhes vagyok. A terhesség kezdete óta Syntroxine 25 mcg gyógyszert szedek , enyhén emelkedett TSH értékem miatt. Az első kontroll vérvételen ( 8.hét környékén) a TSH-m 0.690-re le is csökkent.
Pár nappal ezelőtt voltam a következő vérvételen ( 18.héten) ahol a TSH -m 2.3 mlU/L-re emelkedett , a T3 értékem a nofm?l tartom?ny felső harmadában, , viszont a T4 értékem a norm?l érték alsó határán van ( 11.9 pmol/ L) .
?vekkel ezelőtt, egyszeri alkalommal az anti -TPO értékem minimálisan a felső határ felett volt , de azóta többször is nézték , normál tartományon belüli volt( terhesség alatt még nem nézték).
Érdeklődni szeretnék, hogy Professzor Úr szerint szükséges lehet-e a fenti értékek miatt a gyógyszer adagj?nak megnövelése?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Adél
Jelenleg 19 hetes terhes vagyok. A terhesség kezdete óta Syntroxine 25 mcg gyógyszert szedek , enyhén emelkedett TSH értékem miatt. Az első kontroll vérvételen ( 8.hét környékén) a TSH-m 0.690-re le is csökkent.
Pár nappal ezelőtt voltam a következő vérvételen ( 18.héten) ahol a TSH -m 2.3 mlU/L-re emelkedett , a T3 értékem a nofm?l tartom?ny felső harmadában, , viszont a T4 értékem a norm?l érték alsó határán van ( 11.9 pmol/ L) .
?vekkel ezelőtt, egyszeri alkalommal az anti -TPO értékem minimálisan a felső határ felett volt , de azóta többször is nézték , normál tartományon belüli volt( terhesség alatt még nem nézték).
Érdeklődni szeretnék, hogy Professzor Úr szerint szükséges lehet-e a fenti értékek miatt a gyógyszer adagj?nak megnövelése?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Adél
Tisztelt Adél!
Köszönöm levelét és kérdéseit, de a probléma nem olyan egyszerű, hogy egy-egy laboratróriumi adatra lehetne visszavezetni. A laboratóriumi "protokolok+ nem alkalmasak a betegek kezelésére!
Miért?
Habár a pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, és emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni, sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. A Sokan azt gondolják, hogy a laborleltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában. Ennek több gyakori oka, hogy a mérési módszerek és a referencia értékek laboronként változhatnak, emellett a határértékek jelölésénél több olyan tényezőt, amely a TSH szintet befolyásolhatja, nem vesznek figyelembe.
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Mi befolyásolhatja a TSH értéket?
Az életkor
- a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.
A beteg által lakott terület jódellátottsága
- jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése.
Az évszak
- télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A napszak
- a TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Egyéb betegségek
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
Alkalmazott gyógyszerek
- a TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok, szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
Várandósság
- a pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal!! Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.
Fontos, hogy a rendelkezésre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. „Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. A diagnózishoz és a személyre szabott gyógyszeres kezelés beállításához a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.”
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm levelét és kérdéseit, de a probléma nem olyan egyszerű, hogy egy-egy laboratróriumi adatra lehetne visszavezetni. A laboratóriumi "protokolok+ nem alkalmasak a betegek kezelésére!
Miért?
Habár a pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, és emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni, sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. A Sokan azt gondolják, hogy a laborleltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában. Ennek több gyakori oka, hogy a mérési módszerek és a referencia értékek laboronként változhatnak, emellett a határértékek jelölésénél több olyan tényezőt, amely a TSH szintet befolyásolhatja, nem vesznek figyelembe.
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Mi befolyásolhatja a TSH értéket?
Az életkor
- a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.
A beteg által lakott terület jódellátottsága
- jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése.
Az évszak
- télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A napszak
- a TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Egyéb betegségek
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
Alkalmazott gyógyszerek
- a TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok, szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
Várandósság
- a pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal!! Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.
Fontos, hogy a rendelkezésre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. „Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. A diagnózishoz és a személyre szabott gyógyszeres kezelés beállításához a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.”
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 21. 11:23
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Doktor Ur!
Helicobacter-fertozes szuresere ajanlottak orvosaim a C14 urea kilegzesi tesztet. Ha jol tudom, egy C14 izotoppal jelolt kapszulat kell bevenni a vizsgalat soran, ami radioaktiv anyagot tartalmaz. Elvileg ez a szer kiurul a szervezetbol en szkeptikus vagyok. Hashimoto thyreoiditis betegsegem van es jodot sem szabad szednem. A kerdesem az lenne, hogy lehet-e ennek az egyszeru kilegzesi tesztnek karos hatasa a szervezetemre, vagy nyugodtan megcsinaltathatom? Ha jol tudom verbol es szekletbol is lehet ezt a vizsgalatot csinaltani, de ezt ajanlottak.
Valaszat varva, koszonettel:
Martos Angela
Helicobacter-fertozes szuresere ajanlottak orvosaim a C14 urea kilegzesi tesztet. Ha jol tudom, egy C14 izotoppal jelolt kapszulat kell bevenni a vizsgalat soran, ami radioaktiv anyagot tartalmaz. Elvileg ez a szer kiurul a szervezetbol en szkeptikus vagyok. Hashimoto thyreoiditis betegsegem van es jodot sem szabad szednem. A kerdesem az lenne, hogy lehet-e ennek az egyszeru kilegzesi tesztnek karos hatasa a szervezetemre, vagy nyugodtan megcsinaltathatom? Ha jol tudom verbol es szekletbol is lehet ezt a vizsgalatot csinaltani, de ezt ajanlottak.
Valaszat varva, koszonettel:
Martos Angela
Tisztelt Martos Angela Úrnő!
Kérdése fontos és aktuális. Sajnálom, hogy erről felvilágosítást nem kapott. Ezt igyekszem most megtenni:
Mikor szükséges a teszt elvégzése?
• Ismert helicobacter pylori fertőzés kezelésének követése esetén ha családban előfordult gyomor- és nyombélfekély, vagy gyomorrák
• Haspuffadás, nehéz gyomor érzése, rossz emésztés, gyomorfájdalom,böfögés
• gyomorsav visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe, „gyomorégés “keserű utóíz a szájüregben, vagy felfelé irányuló feszítő érzés a gyomorban.
Hogyan történik a vizsgálgat?
A Helicobacter vizsgálat során Önnek egy C14 karbamid kapszulát kell bő vízzel lenyelni. A bevétel után 10 percet kell várni, ezután egy légzési edénybe kell fújnia a kilélegzett levegőt 1-4 percen át, amíg a kártyán az indikátor színe meg nem változik. Ezután a kártyát át kell adni az asszisztensnek, aki azt a megfelelő módon a mérőkészülékbe helyezi, a páciens számára a vizsgálat befejeződött. Pár perc múlva a gép kiírja a vizsgálat eredményét.
Milyen előkészületeket igényel a vizsgálat?
• A vizsgálat előtt egy hónappal nem ajánlott antibiotikumok vagy bizmut tartalmú gyógyszerek szedése, illetve a vizsgálat előtt 1 héttel nem lehet savlekötő gyógyszereket alkalmazni. (A pontos lista a gyógyszerek megnevezésével innen letölthető)
• A vizsgálatra 6 órás éhezés után kerülhet sor. A vizsgálatot megelőzően ugyanennyi ideig fogmosás, szájöblítés, mentolos cukorka, dohányzás, vízfogyasztás sem megengedett.
A vizsgálat ellen javallott a következő esetekben:
• Nem javasolt a vizsgálat terhes nők esetében
• Nem javasolt olyan páciensek részére sem, akiknél a gyomor egy részét vagy egészét eltávolították
• Nem ajánlott 18 éven aluliak számára, illetve szoptató nők esetében a vizsgálatot követő két nap a szoptatást fel kell függeszteni
• Nem ajánlott a készítmény bármely hatóanyagával szembeni túlérzékenység esetében
• Ha valószínűsíthető más gyomorfertőzés
• Ha valamilyen antibiotikumot vagy bizmut tartalmú vegyületet fogyasztott az elmúlt egy hónapban
Pajzsmirigybetegek esetében elvégezhető!
Sajnos viszont, hogy a pajzsmirigygyulladása (autoimmun betegsége gyakran társul) a gyomor betegségeivel
Kérdése fontos és aktuális. Sajnálom, hogy erről felvilágosítást nem kapott. Ezt igyekszem most megtenni:
Mikor szükséges a teszt elvégzése?
• Ismert helicobacter pylori fertőzés kezelésének követése esetén ha családban előfordult gyomor- és nyombélfekély, vagy gyomorrák
• Haspuffadás, nehéz gyomor érzése, rossz emésztés, gyomorfájdalom,böfögés
• gyomorsav visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe, „gyomorégés “keserű utóíz a szájüregben, vagy felfelé irányuló feszítő érzés a gyomorban.
Hogyan történik a vizsgálgat?
A Helicobacter vizsgálat során Önnek egy C14 karbamid kapszulát kell bő vízzel lenyelni. A bevétel után 10 percet kell várni, ezután egy légzési edénybe kell fújnia a kilélegzett levegőt 1-4 percen át, amíg a kártyán az indikátor színe meg nem változik. Ezután a kártyát át kell adni az asszisztensnek, aki azt a megfelelő módon a mérőkészülékbe helyezi, a páciens számára a vizsgálat befejeződött. Pár perc múlva a gép kiírja a vizsgálat eredményét.
Milyen előkészületeket igényel a vizsgálat?
• A vizsgálat előtt egy hónappal nem ajánlott antibiotikumok vagy bizmut tartalmú gyógyszerek szedése, illetve a vizsgálat előtt 1 héttel nem lehet savlekötő gyógyszereket alkalmazni. (A pontos lista a gyógyszerek megnevezésével innen letölthető)
• A vizsgálatra 6 órás éhezés után kerülhet sor. A vizsgálatot megelőzően ugyanennyi ideig fogmosás, szájöblítés, mentolos cukorka, dohányzás, vízfogyasztás sem megengedett.
A vizsgálat ellen javallott a következő esetekben:
• Nem javasolt a vizsgálat terhes nők esetében
• Nem javasolt olyan páciensek részére sem, akiknél a gyomor egy részét vagy egészét eltávolították
• Nem ajánlott 18 éven aluliak számára, illetve szoptató nők esetében a vizsgálatot követő két nap a szoptatást fel kell függeszteni
• Nem ajánlott a készítmény bármely hatóanyagával szembeni túlérzékenység esetében
• Ha valószínűsíthető más gyomorfertőzés
• Ha valamilyen antibiotikumot vagy bizmut tartalmú vegyületet fogyasztott az elmúlt egy hónapban
Pajzsmirigybetegek esetében elvégezhető!
Sajnos viszont, hogy a pajzsmirigygyulladása (autoimmun betegsége gyakran társul) a gyomor betegségeivel
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 17. 15:50
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt dr Úr! 31 éves nő vagyok. 19 éves korom óta testszerte szőrösödés alakult ki. Labor vizsgálat pajzsmirigy vizsgálat szerint semmi eltérés nem volt.
2 gyermekem van mindkettő spontán hamar fogant. Menstruáciom mindig is rendben volt.
Most a kérdésem az lenne hogy a kislányom örökölhette e tőlem? Ugyanis testszerte szőrösödik 3 éves lesz. Csecsemő kora óta láttam rajta de azt hittem elmulik.
Az érdekelne leginkább, hogy hormon eltérés nélkül lehet ugyanaz mint nálam?
Hamarosan visszük endokrinologushoz de Nagyon félek hogy komoly baj van. Köszönöm ha válaszol.
Tisztelettel ; egy anyuka
2 gyermekem van mindkettő spontán hamar fogant. Menstruáciom mindig is rendben volt.
Most a kérdésem az lenne hogy a kislányom örökölhette e tőlem? Ugyanis testszerte szőrösödik 3 éves lesz. Csecsemő kora óta láttam rajta de azt hittem elmulik.
Az érdekelne leginkább, hogy hormon eltérés nélkül lehet ugyanaz mint nálam?
Hamarosan visszük endokrinologushoz de Nagyon félek hogy komoly baj van. Köszönöm ha válaszol.
Tisztelettel ; egy anyuka
Tisztelt "egy anyuka"!
Ebben valóban van szerepe az öröklődésnek, de lehet segíteni!.
A nem kívánt szőrszálaktól egyéni érzékenységünktől, vagy épp pénztárcánktól függően számtalan módon szabadulhatunk meg. Még a legtökéletesebbnek ígérkező eljárás is hiábavaló azonban, ha a fokozott szőrnövekedést hormonális problémák okozzák. Ilyenkor a szőrszálak eltávolítását belsőleg, a hormonháztartás zavarainak kezelésével kell kezdenünk.
Kóros állapot, ha nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük.
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens" régióknak is hívjuk. A fokozott szőrnövés ezen típusától el kell különíteni az un. „hipertrichózis" fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért.
A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb" kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak.
A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérbenA hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzókorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway" által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score") fejezzük ki. Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)Menstruációs hormonális zavarokMellékvesék túlműködése és daganataiKóros elhízás, fokozott inzulin szintPetefészek egyes daganataiPajzsmirigy betegségeiEgyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele. A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása. Bizonyos hormonális vizsgálatok Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától Az alapbetegség természetétőlA tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjétNövelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjétGátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Ebben valóban van szerepe az öröklődésnek, de lehet segíteni!.
A nem kívánt szőrszálaktól egyéni érzékenységünktől, vagy épp pénztárcánktól függően számtalan módon szabadulhatunk meg. Még a legtökéletesebbnek ígérkező eljárás is hiábavaló azonban, ha a fokozott szőrnövekedést hormonális problémák okozzák. Ilyenkor a szőrszálak eltávolítását belsőleg, a hormonháztartás zavarainak kezelésével kell kezdenünk.
Kóros állapot, ha nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük.
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens" régióknak is hívjuk. A fokozott szőrnövés ezen típusától el kell különíteni az un. „hipertrichózis" fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért.
A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb" kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak.
A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérbenA hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzókorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway" által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score") fejezzük ki. Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)Menstruációs hormonális zavarokMellékvesék túlműködése és daganataiKóros elhízás, fokozott inzulin szintPetefészek egyes daganataiPajzsmirigy betegségeiEgyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele. A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása. Bizonyos hormonális vizsgálatok Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától Az alapbetegség természetétőlA tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjétNövelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjétGátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 10. 16:41
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Doktor Úr!
Autoimmun thyreoiditis diagnoszitáltak.
TSH jó, csak az Anti-TPO magas.
Nem kaptam semmi gyógyszert.
Viszont a tüneteim: alvászavar, hatalmas étvágy,mégis lefogytam egy év alatt 10kg-ot,remegés, heves szívdobogás, látás homályos (elég gyakran),bőröm száraz( sarkam szétreped már sokszor fáj alg tudok menni),körmeim töredeznek, hajam hullik, gyakran vagyok ideges ingerült( alaptalanul),stb..
Mit jelent ez a betegség?
Valamivel pl glténmentes étkezéssel lehet ezen az állapoton javítani??
Elkísér ez a betegség életem végéig??
Már lassan két éve szenvedek,és csak szenvedek.
Szelént szedek( SELENORG) 80 µg/ napi..mennyiség van benne.
Semmit nem javult az állapotom két év alatt.
Most étkezéssel szeretném megpróbálni, talán sikerrel járok...
További szép napot!
Üdvözlettel.
Gizella
Autoimmun thyreoiditis diagnoszitáltak.
TSH jó, csak az Anti-TPO magas.
Nem kaptam semmi gyógyszert.
Viszont a tüneteim: alvászavar, hatalmas étvágy,mégis lefogytam egy év alatt 10kg-ot,remegés, heves szívdobogás, látás homályos (elég gyakran),bőröm száraz( sarkam szétreped már sokszor fáj alg tudok menni),körmeim töredeznek, hajam hullik, gyakran vagyok ideges ingerült( alaptalanul),stb..
Mit jelent ez a betegség?
Valamivel pl glténmentes étkezéssel lehet ezen az állapoton javítani??
Elkísér ez a betegség életem végéig??
Már lassan két éve szenvedek,és csak szenvedek.
Szelént szedek( SELENORG) 80 µg/ napi..mennyiség van benne.
Semmit nem javult az állapotom két év alatt.
Most étkezéssel szeretném megpróbálni, talán sikerrel járok...
További szép napot!
Üdvözlettel.
Gizella
Tisztelt Gizella!
Ezekből a tüneteiből nem lehet végső diagnózist mondani, pláne kezelésről nyilatkozni.
Mi az autoimmun thyreoiditis, amelynek egyik formája a Hashimoto kór?
A Hashimoto thyreoiditis az idült thyreoiditisek azon formája, amelyben az autoimmun (humorális és celluláris) destruktív folyamat a thyreoidea acinussejtjeit károsítja és hypo-thyreosis kialakulását eredményezheti. A betegség a szervspecifikus autoimmun endocrino-pathiák típusos formája, amelyben az autoantitestek jelenlétét először bizonyították. Ötven éve Roitt és munkatársai figyeltek fel arra, hogy ha pajzsmirigy kivonattal immunizálnak nyulakat, az állatokban az emberi Hashimoto thyreoiditishez hasonló szövettani elváltozás, később hypothyreosis jön létre és a szérumukban thyreoglobulin (Tg) elleni antitesteket mutattak ki. Ez a felfedezés új korszakot nyitott az immunbiológia és az autoimmun pathogenezisű betegségek kutatásában. Később nemcsak az igazolódott, hogy a Hashimoto thyreoiditis egyike az autoimmun thyreoiditiseknek (AT-nek), hanem az is, hogy a klinikailag eltérő Basedow-Graves kór szintén autoimmun pajzsmirigy betegség.
Az autoimmun thyreoiditisek (AT-k) gyakran szubklinikus formában jelennek meg, ezért a betegség gyakoriságáról nehéz pontos adatokat szerezni. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1). 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved ennek a betegségnek valamelyik formájában. A szülések 3-17 %-ban tudtak a szülést követő hónapokban postpartum thyreoiditist (PPT-t) kimutatni. AT népegészségügyi jelentőségét az adja meg, hogy ez a betegség a hypothyreosis leggyakoribb oka, a manifeszt és szubklinikus hypothyreosis prevalenciája 6-7,5 % nőkben, 2,5-2,8 % férfiakban (2,7). A betegség korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet az ischemiás szívbetegségeknek, ugyanis ezekben a betegekben fokozott a koleszterin és az LDL koleszterin szintje. Az AT és a következményes hypothyreosis gyakran áll a meddőség, menstruációs zavarok hátterében is. Az AT lefolyásában négy stádiumot különít-hetünk el: l Hyperthyreoid stádium: betegség kezdetétõl számított 1-6 hét. A hyperfunkciós tünetek az acinussejtek károsodása miatt felszabaduló hormonok következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hypofunkciós stádium: a betegség kezdetétõl számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor euthyrosis, a betegek többségében hypothyreosis, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az AT klinikai tünetenek ismertetése meghaladja ennek a válasznak a terjedelmét.
Diagnosztika
Laboratóriumi vizsgálatok két csoportba sorolhatók:
- Nem immunológiai vizsgálatok: TSH, perifériás hormon meghatározások, ultrahang vizsgálat, vékonytű biopszia, amely gyakran diagnosztikus értékű.
- Immunológiai vizsgálatok: a Tg elleni antitestek a betegek 75-95%-ban pozitívak, a TPO elleni antitestek közel a betegek 100%-ban pozitívak.
Diéta un. Hashimoto étrend! szervetlen jód kerülése!
Kezelés
Cél a pajzsmirigy pusztulásának megakadályozása, ill. fékezése, továbbá az aktuális klinikai tünetek befolyásolása. Az AT aktív stádiumában szteroid kezelés indokolt lehet (Prednisolon 10-20 mg naponta). A hyperthyreosisos stádiumban a T4-T3 perifériás konverzióját is gátló béta-receptor blokkolók kedvező hatásúak. A thyreosztatikus kezelést ritkán és csak rövid ideig (4-8 hét) tanácsolják. Más a helyzet a szubklinikus, ill. manifeszt hypothyreosis stádiumban. Ezekben az esetekben a T4 szubstituciós kezelés indokolt , gyermekeknek 10-15 ug/kg, felnőtteknek 1.5 ug/kg naponta. A kezdő dózis általában 50 ug naponta, amely fokozatosan emelhető. Kivételt az idős, ill. ischemiás szivbetegségben szenvedők jelentenek, akik számára a kezdő adag 25 ug/nap és az emelés során az óvatosság tanácsos, mivel ritmuszavar léphet fel. Amennyiben a klinikai tünetek nem javulnak a T4 adása után, gondolni kell csökkent mellékvese funkcióra. A T4 kezelés hatására önmagában is csökken az autoantitestek titere és mérséklődik a pajzsmirigy állományának pusztulása. Ez a klinikai megfigyelés azzal az experimentális adattal magyarázható, hogy a T4 csökkenti a TSH szintet, mely képes a thyreocyták HLA-DR expressziójának növelésére ("izohormonális" kezelés). Az AT-es betegek gondozása szükséges, amelynek célja a rizikó faktorok (fokozott jódbevitel, interferon kezelés) elkerülése, mivel ezek okai lehetnek az AT fellángolásának. Fontos a familiáris háttér felkutatása és a terhességek alatt a pajzsmirigy működés ellenőrzése, a szülés után a PPT időben történő diagnosztizálása.
Az egyéni kezeléshez további immuno endorin vizsgálat és egyénre (!) szabott kezelés javaslot.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Ezekből a tüneteiből nem lehet végső diagnózist mondani, pláne kezelésről nyilatkozni.
Mi az autoimmun thyreoiditis, amelynek egyik formája a Hashimoto kór?
A Hashimoto thyreoiditis az idült thyreoiditisek azon formája, amelyben az autoimmun (humorális és celluláris) destruktív folyamat a thyreoidea acinussejtjeit károsítja és hypo-thyreosis kialakulását eredményezheti. A betegség a szervspecifikus autoimmun endocrino-pathiák típusos formája, amelyben az autoantitestek jelenlétét először bizonyították. Ötven éve Roitt és munkatársai figyeltek fel arra, hogy ha pajzsmirigy kivonattal immunizálnak nyulakat, az állatokban az emberi Hashimoto thyreoiditishez hasonló szövettani elváltozás, később hypothyreosis jön létre és a szérumukban thyreoglobulin (Tg) elleni antitesteket mutattak ki. Ez a felfedezés új korszakot nyitott az immunbiológia és az autoimmun pathogenezisű betegségek kutatásában. Később nemcsak az igazolódott, hogy a Hashimoto thyreoiditis egyike az autoimmun thyreoiditiseknek (AT-nek), hanem az is, hogy a klinikailag eltérő Basedow-Graves kór szintén autoimmun pajzsmirigy betegség.
Az autoimmun thyreoiditisek (AT-k) gyakran szubklinikus formában jelennek meg, ezért a betegség gyakoriságáról nehéz pontos adatokat szerezni. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1). 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved ennek a betegségnek valamelyik formájában. A szülések 3-17 %-ban tudtak a szülést követő hónapokban postpartum thyreoiditist (PPT-t) kimutatni. AT népegészségügyi jelentőségét az adja meg, hogy ez a betegség a hypothyreosis leggyakoribb oka, a manifeszt és szubklinikus hypothyreosis prevalenciája 6-7,5 % nőkben, 2,5-2,8 % férfiakban (2,7). A betegség korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet az ischemiás szívbetegségeknek, ugyanis ezekben a betegekben fokozott a koleszterin és az LDL koleszterin szintje. Az AT és a következményes hypothyreosis gyakran áll a meddőség, menstruációs zavarok hátterében is. Az AT lefolyásában négy stádiumot különít-hetünk el: l Hyperthyreoid stádium: betegség kezdetétõl számított 1-6 hét. A hyperfunkciós tünetek az acinussejtek károsodása miatt felszabaduló hormonok következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hypofunkciós stádium: a betegség kezdetétõl számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor euthyrosis, a betegek többségében hypothyreosis, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az AT klinikai tünetenek ismertetése meghaladja ennek a válasznak a terjedelmét.
Diagnosztika
Laboratóriumi vizsgálatok két csoportba sorolhatók:
- Nem immunológiai vizsgálatok: TSH, perifériás hormon meghatározások, ultrahang vizsgálat, vékonytű biopszia, amely gyakran diagnosztikus értékű.
- Immunológiai vizsgálatok: a Tg elleni antitestek a betegek 75-95%-ban pozitívak, a TPO elleni antitestek közel a betegek 100%-ban pozitívak.
Diéta un. Hashimoto étrend! szervetlen jód kerülése!
Kezelés
Cél a pajzsmirigy pusztulásának megakadályozása, ill. fékezése, továbbá az aktuális klinikai tünetek befolyásolása. Az AT aktív stádiumában szteroid kezelés indokolt lehet (Prednisolon 10-20 mg naponta). A hyperthyreosisos stádiumban a T4-T3 perifériás konverzióját is gátló béta-receptor blokkolók kedvező hatásúak. A thyreosztatikus kezelést ritkán és csak rövid ideig (4-8 hét) tanácsolják. Más a helyzet a szubklinikus, ill. manifeszt hypothyreosis stádiumban. Ezekben az esetekben a T4 szubstituciós kezelés indokolt , gyermekeknek 10-15 ug/kg, felnőtteknek 1.5 ug/kg naponta. A kezdő dózis általában 50 ug naponta, amely fokozatosan emelhető. Kivételt az idős, ill. ischemiás szivbetegségben szenvedők jelentenek, akik számára a kezdő adag 25 ug/nap és az emelés során az óvatosság tanácsos, mivel ritmuszavar léphet fel. Amennyiben a klinikai tünetek nem javulnak a T4 adása után, gondolni kell csökkent mellékvese funkcióra. A T4 kezelés hatására önmagában is csökken az autoantitestek titere és mérséklődik a pajzsmirigy állományának pusztulása. Ez a klinikai megfigyelés azzal az experimentális adattal magyarázható, hogy a T4 csökkenti a TSH szintet, mely képes a thyreocyták HLA-DR expressziójának növelésére ("izohormonális" kezelés). Az AT-es betegek gondozása szükséges, amelynek célja a rizikó faktorok (fokozott jódbevitel, interferon kezelés) elkerülése, mivel ezek okai lehetnek az AT fellángolásának. Fontos a familiáris háttér felkutatása és a terhességek alatt a pajzsmirigy működés ellenőrzése, a szülés után a PPT időben történő diagnosztizálása.
Az egyéni kezeléshez további immuno endorin vizsgálat és egyénre (!) szabott kezelés javaslot.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 04. 06. 11:28
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Doktor Úr!
Babát várok , jelenleg a 2.trimeszterben járok. Enyhe pajzsmirigy alulműködésre a terhesség kezdete óta Syntroxine 25 mcg -t szedek. Erős reluxos tünetekre pedig a Ludea nevű készítményt írták fel nemrég.
Elolvastam az előbbi gyógyszer betegtájékoztatóját, amiben az áll, hogy az omeprazol, ami a Ludea hatóanyaga is, befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását.
Érdeklődni szeretnék, hogy mennyire jelenthet az gondot, ha este veszem be a savlekötőt, reggel , kB 8-10 órányi különbséggel pedig a pajzsmirigy gyógyszert?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
Adél
Babát várok , jelenleg a 2.trimeszterben járok. Enyhe pajzsmirigy alulműködésre a terhesség kezdete óta Syntroxine 25 mcg -t szedek. Erős reluxos tünetekre pedig a Ludea nevű készítményt írták fel nemrég.
Elolvastam az előbbi gyógyszer betegtájékoztatóját, amiben az áll, hogy az omeprazol, ami a Ludea hatóanyaga is, befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását.
Érdeklődni szeretnék, hogy mennyire jelenthet az gondot, ha este veszem be a savlekötőt, reggel , kB 8-10 órányi különbséggel pedig a pajzsmirigy gyógyszert?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
Adél
Tisztelt Adél!
A babavárás idején gyakori reflux, de a tünetek megszüntethetők, leginkább Gaviscont javaslok.
Miért?
A Gaviscon fő hatóanyaga az alginát (nátrium-alginát), amely Norvégia partjainál megtalálható természetes hínárból származik. A termékeink védőréteget képeznek a gyomortartalom tetején, ezzel megakadályozzák a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe. Így enyhítik gyorsan és hatékonyan a gyomorégés okozta kellemetlen tüneteket.
A Syntroxine már lényegesen jobban felszívódik és ez a különbség megfelelő.
Üdvözlettel :
A babavárás idején gyakori reflux, de a tünetek megszüntethetők, leginkább Gaviscont javaslok.
Miért?
A Gaviscon fő hatóanyaga az alginát (nátrium-alginát), amely Norvégia partjainál megtalálható természetes hínárból származik. A termékeink védőréteget képeznek a gyomortartalom tetején, ezzel megakadályozzák a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe. Így enyhítik gyorsan és hatékonyan a gyomorégés okozta kellemetlen tüneteket.
A Syntroxine már lényegesen jobban felszívódik és ez a különbség megfelelő.
Üdvözlettel :
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 03. 24. 11:28
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Doktor Úr!
Gyakori f?radtság, depresszió, kevés merevedés és alacsony libidó miatt kért vérvételen a hormonszint eredményei az alábbiak
Tesztoszteron 16.28 nmol/L
Szabad tesztoszteron 0.408 nmol/L
Szabad tesztoszteron 2.51%
Bioaktív tesztoszteron 10.540 nmol/L
Biokatív tesztoszteron 64.7%
SHBG 16.1 nmol/L
A kérdésem az lenne , hogy érdemes-e ezekkel az értékekkel foglalkozni az alábbi tünetek függvényében, vagy normálisak 22 éves férfiként?
A választ előre is köszönöm.
Gyakori f?radtság, depresszió, kevés merevedés és alacsony libidó miatt kért vérvételen a hormonszint eredményei az alábbiak
Tesztoszteron 16.28 nmol/L
Szabad tesztoszteron 0.408 nmol/L
Szabad tesztoszteron 2.51%
Bioaktív tesztoszteron 10.540 nmol/L
Biokatív tesztoszteron 64.7%
SHBG 16.1 nmol/L
A kérdésem az lenne , hogy érdemes-e ezekkel az értékekkel foglalkozni az alábbi tünetek függvényében, vagy normálisak 22 éves férfiként?
A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
A libidó csökkenésnek és a merevedési zavarnak sok oka (hormonális, pszichés eredetű) lehet. Az egyik valóban a testosteron, de ezek elfogadható értékek (függenek persze a laboratóriumi módszertöl is).
További immuno-endokrin, ill. sexuálpszichológiai vizsálatot javalok.
Teljes felgyógyulás kívánok:
A libidó csökkenésnek és a merevedési zavarnak sok oka (hormonális, pszichés eredetű) lehet. Az egyik valóban a testosteron, de ezek elfogadható értékek (függenek persze a laboratóriumi módszertöl is).
További immuno-endokrin, ill. sexuálpszichológiai vizsálatot javalok.
Teljes felgyógyulás kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 03. 14. 13:07
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Doktor úr!
Göböket mutatott ki a nyaki ultrahang. Ezért az endokrinológus dotor úr elküldött megszúrásos letet vételre.
Ez lett az eredmény:
Cysticusan degeneralt strumagöb cytologiai képe TBS2
Kérdésem: Mi az eredmény? Hogy kell ezt értelmezni? Mi a további teendő?
Göböket mutatott ki a nyaki ultrahang. Ezért az endokrinológus dotor úr elküldött megszúrásos letet vételre.
Ez lett az eredmény:
Cysticusan degeneralt strumagöb cytologiai képe TBS2
Kérdésem: Mi az eredmény? Hogy kell ezt értelmezni? Mi a további teendő?
Tisztelt Kérdező!
pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
A LÉNYEG: A CYTOLÓGIAI LELETE NEM SZÓL ROSSZINDULLATÚ FOLYAMAT MELLETT. Ezért műtét nem szükséges, 1 év múlva ultrahang ls izotóp vizsgálat javasolt.
Jó egészséget kívánok:
pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
A LÉNYEG: A CYTOLÓGIAI LELETE NEM SZÓL ROSSZINDULLATÚ FOLYAMAT MELLETT. Ezért műtét nem szükséges, 1 év múlva ultrahang ls izotóp vizsgálat javasolt.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024. 03. 09. 16:04
Olvasói értékelés: 5 / 5
.jpg){kind=small}
