|
Orsolics Zoltán ZénóSzociális szakember, ifjúsági tanácsadóNem boldogul kamasz gyermekével? Az, az érzése, hogy esetleg drogokat fogyaszt? Nem tud megbízni gyermekében, esetleg úgy érzi, nem tehet semmit a kapcsolatukért? Elérhetőségeim: Telefon: 06-30/315-57-46 E-mail: info@kamaszszerviz.hu Honlap: http://www.kamaszszerviz.hu http://www.drogtanacsado.hu |
Kérdezz-felelek
15 éves lány vagyok. Anyukám ivott , ezért elvettek tőle és a mamám a gyámom. Van egy barátom 17 éves. Nagyon ritkán tudunk találkozni, ugyanis ő miskolci én meg pesti... De nagyon szeretem. A mamám tilt tőle. Lejött hozzám a barátom , sétálunk, a mamám észre vette , és az egész családot kihívta, nagy botrányt csinált... Ha elköltöznék hozzá a gyámügy elvenne? Vagy az ő szülei nem fogadhatnának örökbe? Hogy megy ez?Sürgős lenne mert már nem bírom =(
Válaszát köszönöm!
18 éves korodig a bíróság által meghatározott személy a gyámod, tehát ezen változtatni nem tudsz. Csak akkor lenne más a helyzet, ha a mamád sem tudná ellátni a gyámi feladatokat, tehát alkoholizálna stb. Addig ki kell várnod a hátralévő 3 évet. Gondolom, hogy mamád a legjobbat akarja neked és nem az a célja, hogy másik családhoz menj.
Üdvözlettel:
Köszönettel: Aranka
Levelét úgy kezdte, hogy a gyerekekkel semmi gond. Őszintén szólva ezen csodálkozom, és azt gondolom, hogy csak idő kérdése és lesz velük gond, nem is kevés. Az önmagában nagy probléma, amikor a családban egy agresszor bántalmazza a gyermekeket. A nyílt heves agresszió mellett a lelki terror is rendkívül veszélyes lehet. Ön azt kérdezi tőlem, hogy mit tehet? Úgy gondolom, hogy leghelyesebb ha értesíti a rendőrséget, vagy segítséget kér a helyi családsegítőtől vagy gyermekvédelemtől. A gyermekek nagyon sérülhetnek ettől az Ön által leírt bánásmódtól ezért már most hátrányuk származik a dologból. Amennyiben az agresszor lőfegyvert készül vásárolni, úgy nagymértékben megnő az esélye annak, hogy azt használni is fogja.
Üdvözlettel:
Kedves Zoltán
4-éves kapcsolaton vagyok túl .
Van egy 8-éves kisfiam, én 50-éves vagyok a volt párom 62.
Tanácsra lenne szükségem.
Az együtt élésünk nagyon szépen kezdődőtt, a fiút szerette, de idővel minden megváltozott, közöttünk is meg a gyerekkel is. 3műszakba jártam dolgozni gyakran előfordult, hogy a fiút bántott.
azt mondta, hogy én nem tudok fiú-gyereket nevelni és ő csak a jóra tanítja .Ha berúgott,a gyerek könyörgött ,hogy ne menjek dolgozni ,mert apa megveri.
Volt rá példa, hogy mikor haza mentem a gyerek arcán kék folt volt. A gyereket kérdeztem, hogy mi történt?
Sírt és azt mondta, hogy apa ököllel beleütött az arcába, de ne tudja, meg hogy megmondta.
Elvittem pszichológushoz ,de csalódtam, mert azt mondta, vagy nagyon szereti az apát, vagy nagyon fél .Ezt én is gondoltam .A kapcsolatunk még jobban megromlott, mert munkanélküli lettem .
4-órás állásban dolgoztam csak itt helyben. Kevesebb lett a pénz.!
Hazaköltöztünk édesapámhoz nem lakunk messze tőle KB 300méterre.
Most már nyugodt vagyok, de a gyerek egy kis idő után már hiányolta .
És most ez a baj állandóan mondja, hogy hiányzik apa, jó lenne beszélni vele.
De ha felhívja, leteszi, nem szól bele, kifogást keres.
A gyerek meg még jobban vágyik utána annak ellenére, hogy verte.
Szeretném, ha elfelejtené, és bennem bízna.
Mit tanácsol, hogyan kezeljem a helyzetet.
Köszönettel Erzsóka
Kedves Erzsóka!
Először is köszönöm bizalmát, amivel beavat családi ügyeibe. Úgy gondolom, hogy egy nagyon nehéz időszakon vannak túl. Ön is és a gyermeke is. Leveléből azt gondolom, hogy a volt párja alkoholproblémája és agressziója gyermeke irányában több kárt okozott, mint amennyi "elsőre" látszik. Az Ön által leírtakból és a pszichológus véleményéből én arra következtetek, hogy gyermeke inkább fél vagy retteg az ex párjától.
Mindenképpen javaslom speciális szakember bevonását!
Gyermekpszichológust javaslok gyermeke mellé, aki segíteni tud ezt az időszakot feldolgozni, rajzzal, játékkal stb. és segíthet Önnek is gyermekével való kapcsolatában.
Ezt a helyi családsegítőben, gyermekvédelmi szakszolgálatnál teheti meg vagy magánszolgáltatónál.
Üdvözlettel:
A lányom idén lesz 15 éves. 5 éves kora óta nevelőapja van, akivel többé-kevésbé jól kijönnek egymással.
Egyre több problémánk van a lányunkkal. Sosem volt egy nyugodt típus, sokat küszködtünk vele. Nagyon befolyásolható, megtalálta mindig a magának való társaságot. Próbáltuk megtalálni a középutat az elmeneteleknél. A tavalyi év végén aztán egyre többször késett, Karácsony után már volt hogy nem jött haza éjszakára.
Próbáltuk szépen és csúnyán rábeszélni, hogy ne csavarogjon. Idén aztán elszabadult a "pokol". Többször nem aludt itthon, hiába kérdezem hazudik folyamatosan. A "baráti körét"kérdezem nem tudnak róla semmit. Már a régi balhés barátnőjével sem foglalkozik. Nem egyszer ittasan jön haza. Most a héten (csütörtök van ) hétfőn elment orvoshoz azóta nem volt itthon! Ma tudtam meg egyáltalán hol lehet, próbálom elhozni onnan. Tegnap is hívtam megígérte hogy hazajön, de nem tette.
Sajnos nem tudom mi lett vele, de látom, hogy rossz vége lesz. Bennem felmerült hogy drogozik, de tagadja ( a cigit is csak később vallotta be).
Kérem segítségét, adjon tanácsot mit csináljak, hogy helyre álljon a rend a családunkban.Nagyon kétségbe vagyok esve.
Köszönöm
Problémája több időt és személyes segítséget igényel. Általánosságokat mondani az Ön esetében nem tűnik korrektnek. A leghatékonyabb segítség ha a lányával foglalkozhatom néhány alkalommal.
Kérem keressen meg telefonon vagy e-mailen.
Tel.: +36 30 3155 746
E-mail: info@kamaszszerviz.hu
Tisztelettel:
Ivett vagyok és szeretném megkérdezni hogy csak ha a 18 életévemet betöltöm akkor költözhetek el otthonról??
Én 16 éves vagyok és nincs jó kapcsolatom az anyukámmal,szeretnék elköltözni!!
Előre is köszönöm.
Viszlát
Sajnos csak 18 éves korodban tudsz elköltözni otthonról.
Én azt gondolom, hogy a kapcsolatokat meg kell harcolni. Azt javaslom, hogy mondj el mindent édesanyádnak vagy egy rokonodnak, akiben megbízol. Kell, hogy legyen megoldás. Szülői beleegyezéssel költözhetsz rokonhoz is ha végképp nem javul a helyzet. Megoldás lehet még a kollégium, de csak az édesanyád beleegyezésével. Szívesen foglalkozom az anyukáddal való kapcsolatoddal személyesen de akkor el kell mondanod neki mindent.
Üdvözlettel
Tel.: +36 303 155 746
E-mail: info@kamaszszerviz.hu
Kedves Zoltán!
15éves a fiam.Tavaly évvége felé kezdődtek a problémák.Nem tanul,nem érdekli semmi,elmondása szerint rossz fiunak van elkönyvelve,de ez ellen nem nagyon akar tenni.Azt mondja vigyük másik iskolába,de 8osztályos gimibe jár.Hova vigyem ?mondtuk neki,hogy ez nem megoldás!Próbáljon egy kicsit ő is változtatni.Kérem adjon tanácsot!Előre is köszönöm a segítségét!
Kedves Levélíró!
Az Ön gyermeke a kamaszkor közepén tart, amikor érzelmei elboríthatják és legkevésbé érdeki az iskola vagy a kötelesség. Sokkal inkább érdekli talán a szerelem a divat és barátai elismerése. Van-e konkrét oka annak, hogy másik iskolába vágyik? Volt-e valami konfliktusa ott, ahol most van? Nem javaslom, hogy iskolát váltsanak ha csak nincs valami konkrét ok, amit jobb kikerülni. Beszélgetések alkalmával kellene felderíten, hogy mi zavarja vagy mi érdekli most Őt leginkább és abban segíteni neki. Szívesen fogadom Önt vagy Önöket személyes konzultációra, hogy közösen megoldjuk a problémát. Üdvözlettel
Tel: +36 30 3155 746
E-mail: info@kamaszszerviz.hu
www.kamaszszerviz.hu
Próbáltam már beszélni vele is, de csak veszekedés lett a vége, másokkal is beszélgettem, azt mondták beszéljek anyuval, de hát pont ez a gondom hogy nem tudok. Szeretnék egy olyan emberrel beszélgetni, akinek minden problémámat elmondhatom, bármivel hozzáfordulhatok. És ha ezt sajnos nem tudom elérni anyukámnál, muszáj megpróbálnom szakembernél, mint Önnél is, mert már nagyon le vagyok törve. Sokan idegbetegnek meg lelki roncsnak hisznek, amikor látnak kikészülve. Nekem nem az a gondom hogy hú de rosszak a szüleim, sőt tisztelem is őket, csupán a kommunikáció hiánya tesz tönkre. Úgy érzem magam mint egy lufi ami csak telik levegővel (én esetemben gondokkal, problémákkal), és hamarosan szétpukkan a túl sok levegőtől.(attól félek, rámegy már az egészségemre is, és nem csak a barátommal való kapcsolatunkra)
Mit tehetnék?Kérem segítsen!
Bizalommal és köszönettel várom válaszát.
Problémáját megértem és azt gondolom, hogy édesanyjának lenne szüksége leginkább terápiás beszélgetésre. Mindazonáltal szívesen fogadom Önt, ahol fel tudom készíteni az édesanyjával való kommunikációs lehetőségekre. Várom megkeresését!
Tel.: +36 30 3155 746
info@kamaszszerviz.hu
www.kamaszszerviz.hu
Leveléből adódóan nehéz tanácsolni Önt. Nem azért mert ne lenne határozott álláspontom a dologban, hanem inkább azért, mert családonként nagyon eltérőek lehetnek az értékek, a prioritások és a célok is.
Mindenesetre, egy 15 éves lány esetében biztosan szigorúbb és következetesebb nevelést javasolnék, hiszen a felállított szabályok, az idő múlásával inkább lazulni fognak. Tehát egy amúgy is laza, megengedő nevelés még lazább lehet 2-3 év múlva. Azzal a ténnyel is tisztában kell lennie, hogy a fiatalkorú lányáért Ön a felelős 18 éves koráig. Ezt a gyermekjóléti szolgálat is pontosan tudja. A csavargás a bulizás és a kihívó viselkedés egy 15 éves kislány esetében semmi jóra nem utal, hiszen az iskolás években, a tanulás lenne a legfontosabb. Talán Ön sem örülne, ha ideje korán nagymama válna Önből. Kérdésére válaszolva, terészetesen ne hagyja lányára, amit Ő akar, hiszen egy éretlen személyiség nem tud józan, felelős döntést hozni, pláne hosszútávon nem. Úgy gondolom, hogy még nem lenne késő megszabni az új játékszabályokat, ez persze biztosan konfliktusokhoz fog vezetni. Itt érdemes végiggondolni, hogy mely értékek mentén szeretné lányát tanácsolni és ezeket következetesen és határozottan képviselni. Eközben a kapcsolatuk hullámzó lesz, de hosszú távon nem veszíti el, talán még egyszer hálás is lesz Önnek.
Tel.: 06-30-3155-746 www.kamaszszerviz.hu
Az unokaöcsém 16 éves, idén nyáron kezdődtek nála a problémák. Garázdaság és lopás miatt eljárás indult ellene, mely jelenleg is folyamatban van. A későbbiek során több hasonló cselekményére fény derült, ezért a szülei pszichológushoz vitték, úgy tűnik, sajnos eredménytelenül. Legutóbb jelezték az iskolából, hogy 2 hete nem vesz részt a tanítási órákon. A szülők tehetetlennek érzik magukat, hisz eddig bármivel próbálkoztak, nem értek el vele eredményt. Egyébként rendezett körülmények között élnek, anyagi problémáik nincsenek. Mára már annyira kétségbeesettek, hogy bármilyen lehetőséget megragadnának, csak hogy segítsenek "visszazökkenteni" fiukat a megszokott, normális életvitelbe. Tudna-e megoldást javasolni erre a helyzetre?
Köszönettel: Aggódó Nagynéni
Először is köszönöm bizalmát, amivel beavat családi ügyeibe.
Vannak olyan helyzetek, problémák amikor a család már tehetetlen a megoldásban. Az Önök problémája a leveléből ítélve ilyen, ezért mindenképpen egy külső szakember bevonása javasolt.
Amennyiben a pszichológust nem "vált be", újabb szakembert kell keresniük, akit elfogad az unokaöccse. A problémák mélyen lehetnek, ezért több konzultációs alkalom szükséges.
Én szívesen állok rendelkezésére! Kérem, hogy ajánljon a fiú szüleinek.
www.kamaszszerviz.hu
Tel.: 06 30 3155 746
A kérdésem rövid, mindössze annyi, hogy annyi, hogy a GYES szociális segélynek minősül-e?
Úgy tűnik, Önhöz áll a legközelebb ez a kérdés.
Köszönöm.
Bár hozzám egyátalán nem áll közel a kérdés, azért próbálok legjobb tudásom szerint válaszolni.
A GYES nem minősül semmilyen segélynek. Ez egy családtámogatási forma. Minden saját háztartásában 3 éven aluli ill. 10 év alatti tartós beteget nevelő személy igényelheti.
Tisztelettel: Kamaszszerviz Team
www.kamaszszerviz.hu
Van egy 16 éves fiam, soha nem volt vele semmi gond eddig. De most nem tudom mit tegyek, mert az a problémám, hogy reggelente képtelen felkelni időben és elindulni az iskolába. Sajnos ezért már van pár igazolatlan órája is, igaz még az elején vagyunk szerencsére. Ezért is szeretném a tanácsát kérni! Mit tegyek vagy tudok tenni annak érdekében, hogy időben feltudjon ébredni? Míg még nem lesz késő és túl sok igazolatlan órája lenne. Általában 21-22-órakor elalszik, és reggel negyed 7-kor már keltem, mert fél 8-ra kell bent lennie az iskolában ami 5-percre van tőlünk, és nem ébred fel bármit csinálok. Egyszerűen nem tér magához rendesen még 1 óra alatt sem, holott időben alszik el! Remélem tud segíteni rajtunk.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Julika
A kamaszok, fejlődésük-változásuk következtében rengeteg energiával rendelkeznek. Ebben az életszakaszban többet és gyakrabban étkeznek és rengeteget mozognak, sportolnak. A felgyülemlett energiákat ugyanis valamilyen módon le kell vezetniük. A testi fejlődésükkel összhangban a helyes táplálkozás és vitamin fogyasztás is szükséges. Nem ritkán hallani, tapasztalni, hogy a kamaszok 10-12 órát is tudnak aludni, ami jót tesz az idegrendszerüknek is. Ön azt írja, hogy gyermeke 21-22 órakor fekszik le, és 6:15 kor kelti reggel. Ez esetben ha tényleg elalszik az adott időpontban, akkor 8-9 órát aludhat, ami kevésnek tűnik nekem. További problémát jelenthet, ha esetleg hétvégén jóval tovább marad fent és szombat-vasárnap pedig délig alhat. Amennyiben ez így van, akkor megszokja a szervezete és nehéz átállnia a hétköznapokra.
Azt javaslom, hogy ellenőrizze fia helyes táplálkozását, fogyasszon több vitamint (zöldség, gyümölcs, vitamin koncentrátum formájában), e mellett pedig feküdjön le még előbb, akár 20:00 órakor és a hétvégi napirend se legyen nagyon kirívó ettől.
Remélem tudtam segíteni Önnek. További segítséget talál weboldalamon: www.kamaszszerviz.hu
info@kamaszszerviz.hu, Telefon: 06 30 3155 746
Tisztelt Orsolics Zoltán Zénó!
Van egy 14 éves fiam,aki az elmúlt hónapokban megismerkedett egy fiúval.Először még örültem is a "barátságuknak".Sokat volt nálunk ez a fiú és ahogy egyre inkább megismertem rá kellet jönnöm,hogy Ő más.Már csak akkor akart hozzánk jönni,mikor én nem voltam itthon,hogy üres lakásban lehessenek együtt.Próbáltam beszélni a fiammmal erről,de persze tagadott mindent.Azt állította,hogy csak barátok.Pár napja találtam egy sms-t a fiam telefonjában...Ez egy eléggé egyértelmű sms volt arról,hogy mi is zajlik köztük.Próbáltam akkor megint beszélni Vele,de csak azt a választ kaptam,hogy ezen Ő is meglepődött.Kértem,hogy legyen velem őszinte és ha valami történt mondja el.Tagadás ismét.Majd rá pár napra megnéztem az msn-t is.Már nem tudtam megnyugodni,amíg a végére nem járok.Hát ott viszont már olyanokat is olvastam,hogy talán jobb lett volna ha nem látom.Szörnyű érzés volt egy szerelmes párbeszédet olvasni.Azt most már tudom,hogy csókolóztak is,de nem vagyok abban biztos,hogy nem mentek tovább.Ebben a beszélgetésben már voltak szexre utaló dolgok is.Első mérgemben felhívtam ezt a srácot és megmondtam Neki,hogy nem szeretném ha bármilyen formában is kapcsolatba lépne a fiammal.Nem tudom mitévő legyek.Tudom,hogy a tiltásal sem fogok elérni semmit.
Remélem tud egy elkeseredett anyának valami segítséget adni ebben a helyzetben.
Azt még nem említettem,hogy elváltam, egyedül nevelem a két gyermekem.Van még egy 9 éves kislányom.
Várom mielőbb a válaszát!
Előre is köszönöm.
Beatrix
Kedves Beatrix!
A kamaszkorban a nemi identitás már kialakul, de az ismerkedés a saját és az ellenkező nemmel, még zajlik. Ezek inkább csak próbálgatások, kezdeményezések akár a saját nemmel is.
Az Ön fia, úgy érzem ezen túlment és választott. A homoszexualitás kialakulása eléggé összetett kérdés. Többen, töbféleképpen magyarázzák. Az én szubjektív véleményem az, hogy az apa-fiú kapcsolat, a férfi szerepminta döntően meghatározhatja a gyermek nemi identitását, vagy ennek a hiánya. Az első szexuális élmény milyensége is meghatározó lehet. (Kudarc, csalódás, stb.)
Amit tanácsolnék Önnek, az az elfogadó, szerető magatartás fia felé. Ne marja el mellőle a barátját. Ne beszéljen vele a homoszexualitásáról. Beszélgessen vele minden másról. Éreztesse, hogy Önre számíthat, bármi is legyen. Próbálja elfogadni őt. Amennyiben gyermeke szeretne beszélni nemi identitásáról, akkor halgassa meg, de ne próbálja meggyőzni az ellenkezőjéről. Jól jönne egy férfi családtag, vagy rokon, aki pozitív férfi szerepet tudna neki mutatni. Menjenek el kirándulni, túrázni és beszélgessenek. Egy férfi patronáló, aki érzékeny és fia számára elfogadható minta és heteroszexuális.
Ez a terület nem szakterületem, ezért javaslom szexuálpszichológus bevonását.
Tel.: 06 30 3155 746
www.kamaszszerviz.hu
Üdvözlettel:
Tisztelt Zénó!
Munkájához további sok sikert kívánunk kis családommal!Attól félünk a mi problémánkra még Ön is zavarbajön!Tisztelettel szeretnénk megkérdezni,4 és fél évig laktunk a múltbéli albérletünkben,mert amikor megtudta a főbérlő elmaradtunk -és ez igazolva is lett-a fűtéssel a hőforgnál amikor a másik kislányunk balesetben elhunyt.........az államtól garantáltan megkaptuk volna a helyi önkormányzattól az adósságunk 75 %-os átvállalását a maradék 25%-kot mi meg már majdnem teljesítettük is!Mondták a tulajdonosnak mivel tervei között szerepel,hogy a közeljövőben eladják az ingatlant:MÁR CSAK MAGUK MIATT SE AZONNAL-még a múlthónapban-TEGYENEK ki bennünket,hanem amikor mind teljesítve lett e módon az se érdekelte a tul.nőt,hogy csak a tankőnyvei e hónapban:37000Ft-ba kerülének a 14 éves kislányunknak:UTCÁRA LÖKÖTT BENNÜNKET!!!!!!!Sikerült ,igaz,egy másik-még szebb is!!-albérletbe költüznünk de tegnap óta telefonon molesztál bennünket és zaklat a tul.nő a férjem elmondta neki őneki a hőforg és önkormányzattól megtörtént a felvilágosítása mégis így elbánt velünk....és akkor most elkezdett zaklatni is.....Mit csináljunk????Köszönettel várjuk válaszát!
Tisztelt Hölgyem!
Nagyon nehéz lehet ennyi feszültség között élni. Biztosan megterheli családi életüket. Ebben a helyzetben, tehát ha valaki kifejezetten és bizonyíthatóan zaklatja Önöket, akkor a rendőrséghez kell fordulniuk. Itt semmi más megoldást nem látok.
www.kamaszszerviz.hu
Tisztelettel:
Kedves Zoltán!!!
Édes,Istenem!!!Művészeti gimibe megy a 15 éves kis/nagy lányunk.....mit kell venni az írószerekből?Milyen fűzetcsomagot pl.?Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Érdeklődő!
Az iskolák maguk határozzák meg a tanulók felszerelés szükségletét. Ebben tehát nem tudok segíteni, tanácsolom, evvel forduljon az iskolához közvetlenül. Amennyiben más család-dinamikai, ill. szenvedélybetegségi gondjuk van, szívesen állok rendelkezésükre.
Tisztelettel:
Eloszor is udvozlom! Ket gyermekunk van. Egy lany es egy fiu.A lanyunk 15 eves ,nincs komoly problemank vele. A fiunk 17,sajnos nala nehezebb a neveles.Nem csinalunk koztuk kulonbseget.A fiunk sajnos kezd kisiklani .Probalunk vele hol szepen hol csunyan.Nem talalunk megoldast.Tobbet log a baratnojevel,ami nem is volna gond hiszen itt az ideje, csak hogy egy szinvonalas tanulobol egy bukott diak lett. Meglop minket,ugyertve anyagilag.Ha megszidjuk vagy kerdore vonjuk,csak kiabalas a reakcioja.Mostanaban mar nem is komunikal,csak ha penz kell neki.Kerem a segitseget,hogy mi tevok legyunk.Pszichologusrol hallani sem akar.Koszonom, elnezest az ekezetek miatt.
Tisztelt Kérdező!
Először is köszönöm bizalmát, amivel beavat családi ügyeibe. A kamaszoknak ebben a kritikus időszakban nagy szükségük van a határozott, világos szabályokra, a következetes nevelési módszerekre és a tiltás-engedés egyidejű megtapasztalására. Ők, és bizonyára az Önök fia is, keresi a határait. Ezt egyrészről a saját határai keresésével, másrészt pedig a szülői határ próbálgatásával teszi. Ebben a helyzetben a következetesség, mindkét fél számára (szülő-gyerek) elengedhetetlen.
A megfelelő kommunikáción nagyon sok múlhat. A gyermekük személyiségéhez mérten kell meghatározni a helyes szófordulatokat és hozzáállást.
Semmiképpen ne legyen kioktató, bántó, sértő vagy túlzottan megengedő vele. Viszont legyen következetes, érdeklődő, határozott, egyértelmű.
Amennyiben további személyes segítségre lenne szüksége, állok rendelkezésére.
www.kamaszszerviz.hu
info@kamaszszerviz.hu
Üdvözlettel:
Tisztelt Orsolics Zoltán Zénó!
Egy 16 éves lány vagyok,aki nagyon nehezen jön ki szüleivel.Szeretnék felvilágosítást kapni arról,hogy mit tehetek ebben az esetben!? Nem szeretnék már az ő ellátságuk alá tartozni,de sajnos még saját keresetem nincs mert tanulok! Egy pár munkahelyre bejelentkeztem már,de ugy érzem hogy az a fizetés kevés lenne ahoz,hogy házat béreljek,és el tartsam magam! Kérem segítsen!
Kedves 16 éves lány!
Ahhoz, hogy pontosabban tudjak erre a kérdésre válaszolni, több részletet kellene tudnom. Az tény, hogy amíg fiatalkorú vagy, addig a szülők felelnek érted. A Te esetedben ez még két év. Két évet nem lehet úgy eltölteni a családban, hogy valahogy csak "kihúzom" velük. Úgy gondolom, hogy változásra vagy változtatásra lenne szükség. Azt írtad, hogy nagyon nehezen jössz ki velük. Ez mit is jelent pontosan? Minden családban megvannak azon szabályok és normák, amit a szülők vezetnek be, és amiről azt gondolják, hogy érték a család számára. Ezen kívül vannak elvárások és feladatok és ez így van jól. A problémák általában abból adódnak, amikor véleménykülönbségek vannak, és azokat nem tudja a család megbeszélni. A kisebb összezörrenésekre, a "nem jövök ki velük-re" lehet megoldás, ha leültök és átbeszélitek a dolgokat. Új szabályokat is be lehet vezetni, és el lehet mondani a sérelmeidet is. Ők is mondják el félelmeiket vagy aggodalmaikat, és közösen állapodjatok meg valamiben. Pl. elmehetsz oda, ha előtte és utána felhívsz minket. Lehet javasolni, hogy nem vagy már gyerek, új szabályokra van szükség.
Próbálj kompromisszumokat kötni velük, ami nekik is megfelel. Ne feledd! Neked is alkalmazkodni kell hozzájuk és betartani az ígéreteidet! Sok helyzet így megoldható, ha leültök és megbeszélitek. (Kinek, mi az érdeke? Ki mit szeretne? Ki mitől tart? Ki mit tud vállalni?)
A nagyobb problémák esetében legtöbb esetben külső szakember bevonása lehet a megoldás.
Remélem tudtam segíteni.
16 éves lányom (ugyan már nem kisgyerek), de tanácstalan vagyok. Problémás korszakon vagyunk túl( vagy még nem is vagyunk túl), volt önismereti terápián már , júniusban is megy, kevert szorongásos depressziós. És fura dolgokat vettem észre, megint bezárkózik a szobájába, alszik vagy csak mereven néz és fekszik. Nem jár iskolába, magántanuló, vizsgái is lesznek 2 hét múlva, de nem vettem észre , hogy tanulna. Aggódom érte, rendkivül jol meg tudja játszani magát amire már rájöttünk. Pl. pszichológusnál még mosolyog is.De nem beszél se velem, senkivel sem, elzavarta a barátait is. Szomorú kimondani de már nincs egy barátja sem. Mit csináljak? Félek megint hülyeséget tesz. Már volt öngyilkos kísérlete. Aggódom érte nagyon. Mellékelem egy rajzát amit "elcsentem" tőle a minap. Láttam mikor rajzolta.Azt is tudom, hogy vannak ilyen gondolatai, mindig kiirja a naplojába amit gondol. És láttam, hogy irta gyüjtött elég gyógyszert megint. Amit kerestem de nem találtam.De kimeritette a lehetőségeket hogy van itt a közelben erdő és sziklás is. Nagyon féltem. Mit csináljak? Bármilyen megoldásra fogékony vagyok. Többen probáltunk vele beszélni, én is, "barátokat" is megkértem, pszichológusunkat is kértem, de senkinek nem válaszol. Ha válaszol hárít. A pszichológus azt mondta, nem akar érte felelősséget vállalni, és nem bánná ha keresnénk másik szakembert. A héten már nem fogadja a lányom.Mit tanácsolna?Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Hölgyem!
Először is köszönöm a bizalmát.
Amint leveléből érzem, lányával már többen, többféleképpen foglalkoztak vagy foglalkoznak. Úgy érzem, mintha már diagnózis is született volna a szorongásos depresszió. A depresszió és a halál gondolata sok esetben a kamaszkorban előforduló megnyilvánulások, de ezek normálisnak mondhatóak és szinte maguktól megszűnnek, elmúlnak. A kamaszok ebben a korban foglalkoznak először komolyabban az én-identitás kérdésével és még számos hasonló témával, mit pl. élet, halál, veszély, határok, szabályok, önelfogadás, élet értelme stb. Fontosnak érzem elmondani Önnek, hogy a lánya problémája túlmutat az "egyszerű" tanácsadás keretein. A halál gondolata, a halálvágy és az erre tett kísérleteket komolyan kell venni. Ezek komoly jelzések vagy segítségkérések a lánya részéről. A megoldást mindenképpen egy pszichológus szakember személyében látom, aki hosszútávon fel tudja vállalni gyermeke problémáját. Arról is meg vagyok győződve, hogy lányának elsősorban egy elfogadó, hiteles személyre van szüksége, akit ő is elfogad és meg tud nyílni neki. A segítő kapcsolatban legfontosabb a terapeuta személyisége és az a hozzáállás, amivel dolgozik. Lényeges még, hogy hosszútávon egy személy foglalkozzon lányával, mert ez állandóságot, biztonságot és stabilitást nyújt neki. Talán eddig ezt a személyt nem sikerült megtalálni és ezért nem történt változás.