|
Dobiné Olasz-Papp NóraBaba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadóElérhetőségeim: Honlap: http://www.dobinenora.hu http://www.valaszkeszszulok.hu |
Kérdezz-felelek
Kérdése hozzám került, ha nem bánja, válaszolok rá!
Ha jól értem, akkor kislánya tulajdonképpen újszülött kora hasonló megnyilvánulásokat mutat. Levele végén utalást tett arra, hogy talán nehéz számára az átállás erre a világra. Ezért teszem fel a kérdést, kislánya születése és a szülés körüli időszak hogyan zajlott, történtek-e nehézségek, melyek feldolgozásra várnak?
Igen, sajnos, az van benne a köztudatban, hogy egy újszülött, csecsemő csak eszik-alszik, de ez sokszor kiderül, hogy nem így van. Vannak babák, akik születésüktől fogva élénkek, mocorgósabbak, sokat vannak ébren, nem a "nagykönyv" szerint működnek. Az nagyon jó, hogy kislánya szopizhat, a nehézségek közepette is talán ez egy olyan kapcsolódás lehet Önök közt, amiben egymásra találnak, s közben kislánya hozzájuthat nem csak a táplálékhoz, hanem az anyatejben található nyugtató és egyéb jótékony hatású összetevőkhöz is.
A babakocsit sem minden gyerek tolerálja jól, hiába ez az "elvárt" egy babától társadalmi szinten is. A hordozáson gondolkodott esetleg? Ez a módozat nagyon sok esetben nyújt hatékony segítséget a nyűgös, nyugtalan időszakokban, hisz a testközelség alapvető igénye a babáknak és megnyugtató lehet számukra az anyai testközelség, s a megfelelő hordozóeszköz szorossága, s így az altatási idő is lerövidülhet, s ha már a baba érzi, hogy elég volt az ingerekből, egyszerűen visszavonulhatnak ebben a pozícióban.
A három-négy hónapos kor eleve egy fordulópont a babák életében, s ez is okozhat átmeneti nyugtalanságot számukra. Elkezdenek egyre jobban kifelé fordulni, egyre nagyobb mértékben veszik be a külvilágból érkező ingereket. A szoptatási idő is lerövidülhet, melyet majd éjszaka igyekezhetnek pótolni, ill.hangsúlyosabbá válhat a komfortszoptatás iránti igény. Ha jól van mellre tapadva a baba, a hosszabb mellen töltött időnek sem szabadna fájdalmat okoznia fizikailag.
Érzem elkeseredettségét, s aggodalmát, talán önmagában keresi a hibát, de higgye el, kislánya számára Ön a legjobb! Ön pontosan érzi, hogy kislánya jelzéseket ad Önnek, s Ön mindent meg is tesz azért, hogy a megfelelő választ adja neki! Talán érdemes lehet megvizsgálni, volt-e Önben elvárás, milyen egy ideális kisbaba, van-e környezetéből érkező elvárás, hogyan kellene Önöknek együtt lenni, működni, milyen egy "jó" baba, s egy "jó" anya? Néha az elvárások azok, amik akadályozhatják a természetes áramú kapcsolódást s kételyeket ébresztenek bennünk, amikkel aztán nagyon nehéz időnként megküzdeni.
Az mindenképpen megnyugtató, hogy orvosi szemmel nincsen semmi elváltozás, probléma.
Üdvözlettel: