|
Dobiné Olasz-Papp NóraBaba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadóElérhetőségeim: Honlap: http://www.dobinenora.hu http://www.valaszkeszszulok.hu |
Kérdezz-felelek
A 8 hónapos szopisztrájkoló kisfiú édesanyja vagyok. Most tudtam csak elolvasni válaszát, amit nagyon köszönök! Kisfiam karácsony másnapján felhagyott a sztrájkkal, aminek nagyon örültem, azóta minden a régi kerékvágásban halad. Leszámítva, hogy most folyamatos orrfolyás-orrdugulás nehezíti a mindennapjainkat, föként a nappali alvást. Voltunk a gyermekorvosnál, nem beteg a pici, valószinüleg a fogzás miatt van. Tegnap és tegnapelőtt bújt ki a két felső foga. A cumit soha nem a mellem helyett adtam a kisfiamnak, csak "nyugtató"-nak használtuk, ha már a cici sem kellett, és nem tudott aludni, egyébként eleinte szívesebben szopizta az ujját, amit nagyobbik fiam soha nem csinált. Most, hogy fogzik azt szoktam csinálni, hogy a fogzáskönnyítő gélt a cumira teszem és úgy adom neki, általában megnyugszik és elalszik az ágyában. Persze most eldugult orral a szopizás is nehéz, így a cumi háttérbe szorult, amit nem is bánok. A cumisüveg használatát igyekszem a minimális szinten tartani, inkább csak akkor használjuk, ha utazunk vhová és a pohárhasználat macerás lenne (pl. autóban, orvosnál, bevásárláskor), és csak innivalót kap belőle. Anyatejet sosem kapott cumisüvegből, csak most először a sztrájk miatt. Vannak fix szopi-idők: reggel rögtön ébredéskor és este elalvás előtt. A többi napközbeni szopás akkor történik, amikor a pici akarja. Általában akkor is alvás előtt, de akár etetés után is, kb. 5-6 alkalommal naponta, plusz az éjszakai szopások, ami változó. A pici jelzéseire figyelek: fáradtság jelei, ahogy hozzám bújik, amilyen hangokat hallat. Éppen ma történt meg velem, hogy ölbevettem, hogy megszoptassam, de csak harapdált és elfordult tőlem. Megijedtem, hogy kisfiam újabb sztrájkba kezd. Ám később rájöttem, csak azt próbálta a tudtomra adni, hogy nem akar szopizni. A 6 hónapos kor előtti etetést igazából semmi nem indokolta, a pici szépen fejlődött, a súlya is rendben volt. Később meg is bántam a dolgot, de nagyon lelkesen ette kisfiam a reszelt almát és persze minden szeme elé kerülő tányér tartalma iránt nagy érdeklődést mutatott.
Úgy gondolom, hoqy az igény szerinti .szoptatás mellett, és amellett, hogy semmiféle "nagy könyvben" megírt szabályhoz nem tartottam magam, hanem kizárólag a gyermekem igényeihez igazodtam, ebből neki semmiféle hátránya nem származik, sőt. Sajnos első gyermekemnél nem így volt, megszenvedtük a tapasztalatlanságomat, és hogy volt, aki betartassa velem a szabályokat.
Talán ez a sztrájk csak az érzékeny fogíny miatt lehetett? Vajon számíthatok még hasonlóra? Tehetek valamit annak érdekében, hogy elkerüljük?
Köszönöm, hogy megoszthatom Önnel a gondolataimat.
Üdvözlettel: Andrea
Elképzelhető, hogy az íny fájdalma, viszketése okozott sztrájkoló jelenséget. Azt sajnos, nem tudom megmondani, lesz-e még ilyen Önöknél. Nem minden fog kibújása jár nagy fájdalommal, nyűgös napokkal-éjjelekkel, de ez nagyon egyéni.
Annak nagyon örülök, hogy kisfia újra gond nélkül szopizik, ez az anyai önbizalmának is biztosan jót tett, azon felül, hogy édes lehetett az összebújás újra! :-)
Sajnos, a náthas tünetek a szopit nehezíthetik, de reméljük, ez nem tart soká. Nem tudom, milyen pózban történik a szoptatás, de nehéz orrlégzés esetén erdemes minél függőlegesebb pózzal próbálkozni a teljesen vízszintes helyett,pl.fekve szopi.
Az nagyon jó, hogy mellre kerülhet kisfia, mikor jelzi, hogy elfáradt vagy problémàja van, az igény szerinti szoptatasnak nagyobb jelentősége van, mint esetleg gondolnánk, jó, hogy erre Ön is ráerzett. Sokszor az első gyermek az, akitől megtanuljuk a tulajdonképpeni válaszkész gondozást, ő az, akitől rengeteg tanítast kapunk és a többi gyerkőc egy teljesen más légkörbe születik bele, de ettől olyan különleges mindegyik gyerekkel a kapcsolat. És persze a testvérkék is lehetnek annyira mások, egy kicsit minden következő gyereknél lehet érezni az elölről kezdést, hisz más személyiség, mindegyik külön egyéniség és mind más tanítást képes átadni.
Kívánom, hogy továbbra is érzékenyen, valaszkészen álljon kisfia igényeihez és bátran adja csak saját magát neki, hisz Ön, Önök azok, akik a legjobbat, legtöbbet adhatják neki!
Minden jót kívánok Önöknek és ha bármi kerdése, vagy megosztani valója van, írjon nyugodtan!
Szeretettel: