|
Kincses GyörgyiTanácsadó szakpszichológus, szexuálpszichológus, relaxációs trénerElérhetőségeim: Telefon: 06-30/361-78-98 E-mail:kincses.gyorgyi@intimtanacsadas.hu Honlap: http://www.intimtanacsadas.hu |
Kérdezz-felelek
Az én anyum (62éves) sajnos felnőttként elég gyerekes maradt. Én nem tudom miért, de egy szinten megrekedt, (tanult tehetetlensége is van) a mama dolgait is sajnos nem kezeli jól. Anyu természete elég terhes tud lenni a mamának is és nekem is. Sajnos hiába jelzek neki dolgokat, utánzom el, hogy próbáljam vele érzékeltetni, nem veszi észre magát. Persze én megváltoztatni nem tudom , nem is lehet, CSak azt nem értem, hogyan reked meg egy felnőtt intelligenciában is egy gyerekes szinten? A mama sajnos mai napig kipártolja. Én egyáltalán nem tartom helyesnek, bár nem lehet velük mit csinálni. Az utóbbi hónapokban kerestem minél több cikket, így rájöttem már, hogy anyu milyen. Sajnos sokszor az tetszene neki, ha minden körülötte forogna. Sokszor egy sértődékeny durcás kislány. Hiába mondok neki olykor bármit, bárhogyan, nem veszi észre magát. Valamikor lehet vele kicsit beszélgetni, de általában fárasztó a természete. Köszönöm segítségét. Munka miatt sajnos haza kényszerültem egy ideje, ezen persze változtatni szeretnék. MIért marad infantilis egy szülő? Miért akarja, hogy körülötte forogjon minden? Saját magán persze úgy gondolom sajnos nem tud elgondolkodni. Észre sem veszi milyen tud lenni. Durcáskodik, sértődik.
MAmámért is aggódok. Ősszel a papa elhunyt, azóta lelkileg is és testileg is kicsit megviselte. Ehhez sajnos olykor anyu természete sem könnyíti meg a helyzetét. Látványosan megviselte a mamát. Fogy sajnos. Sokat van egyedül, bár szerencsére, ismerősök, szomszédok jönnek hozzá. De vajon anyu miérrt maradt gyerekes? Miért rekedt meg? Köszönöm, Mono
Levéléből számomra az derült ki, hogy nehezen jönnek ki édesanyjával, nem tudja elfogadni viselkedését, és nagymamája is az édesanyja pártját fogja. Valószínűleg kirekesztettnek és tehetetlennek érzi magát, ami talán még nehezebbé teszi együttélésüket. Ez nem lehet könnyű Önnek, de kezelje úgy, mint egy átmeneti helyzetet.
Megválaszolni kérdését csak akkor tudnám, ha legalább édesanyja oldaláról is látnám problémájukat. Ahhoz, hogy teljes képet alkothassak még nagymamája meglátásaira is szükség lenne. Nem könnyű több generációnak együtt élni, alkalmazkodni, tolerálni más elképzeléseket, meglátásokat.
Nagyon jó lenne, ha türelmesen meg tudná hallgatni őket anélkül, hogy esetleges nem egyetértését a tudtukra adja. Nagymamája nehezen dolgozza fel férje halálát, biztosan sokat segítene neki, ha leülne mellé és meghallgatná. Addig, amíg nem tud önálló életet élni, elköltözni igyekezzen elfogadni őket olyannak, amilyenek, és segíteni nekik, amiben csak tud. Fontos lenne tisztázniuk az együttélés szabályait, illetve ki, mit vár el a másiktól.
Biztos vagyok benne, hogy ők is tudnak olyan tapasztalatokat átadni Önnek, még ha most nem is érzi, amelyek a későbbiekben hasznára válhatnak. Beszélgessenek sokat, ki tudja, hogy meddig tehetik még meg.
Üdvözlettel,