![]() |
Kincses GyörgyiTanácsadó szakpszichológus, szexuálpszichológus, relaxációs trénerElérhetőségeim: Telefon: 06-30/361-78-98 E-mail:kincses.gyorgyi@intimtanacsadas.hu Honlap: http://www.intimtanacsadas.hu |
Kérdezz-felelek
nem vagyok fiatal nő, nem volt még kapcsolatom. Hiányzik az intimitás, testi kapcsolat az életemből. Mi a véleménye, milyen lehetőségek állnának előttem, hogy legyen?
Köszönettel
Egy kérdező
A kapcsolatteremtési, ismerkedési nehézség egyik fő oka a gátlásosság. Az alacsony önértékelés, kisebbrendűségi érzés olyan erős lehet, hogy megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a kapcsolatteremtést, illetve kapcsolatépítést. Ezek miatt nem szerezhetett kellő tapasztalatot, és az idő múlásával egyre nehezebbé válik ez a folyamat.
Mivel nincs gyakorlata a kapcsolatteremtésben, érzelmi közeledésben és valószínűleg gátlásossága miatt bizonytalan, szorong és fél az esetleges kudarctól. Egyelőre a szexuális kapcsolatteremtés szándéka nélkül, fokozatosan próbáljon meg közelebb kerülni másokhoz. A lelki intimitás kialakítása után már könnyebb a testi intimitás és a szexuális közeledés.
Ezen nem könnyű változtatni, szükséges lehet pszichológus segítsége, akivel feltárhatják problémája okait, és segítheti annak megoldásában. Olyan szakembert érdemes keresni, aki a szexuális problémák kezelésében is jártas.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2020. 12. 23. 13:49
6 éve vagyunk együtt a párommal. A kapcsolatunk első 3 évében semmi probléma nem volt a szexel, sőt. Ellenben kb. 3 éve elkezdtek az aktusok rövidülni. Mára odáig jutottunk, hogy körülbelül amikor behatol ott véget is ér a szex. Nem tudom mit lehetne tenni, vágy van mind a két oldalról. De azt altom rajta, hogy már nekikezdeni sincs kedve mert fél a kudarctól. Próbáltam beszelni vele, hogy mi a baj de csak annyi a válasz, hogy fáradt. Ezt el is fogadnám de a szabadsága ideje alatt ugyan ez volt a helyzet. Értem én hogy 39 evésen már nem.olyan a szex mint kamasz korban, de ez összeségében rosszabb. Mit lehetne tenni, hogy visszatérjen minden a régi kerékvágásba??
A párkapcsolatukért nap, mint nap szükséges tenni, így a jól működő szexuális életükért is. Valószínűleg életük ezen területe elhanyagolódott, aminek az lett a következménye, hogy rövidültek az együttlétek, feltételezem ritkábbak is. Ez maga után vonja, hogy párja nem tudja időzíteni a magömlését és hamarabb ér véget a szex, mint szeretnék. Jó hír, hogy a kapcsolatuk elején élvezetesnek találták az együttléteket, és mind a kettőjüknek van kedve szeretkezni.
Szakítsanak időt arra, hogy beszélgessenek a kapcsolatuk elején megélt szexuális élményeikről. Idézzenek fel olyan szexuális együttléteket, amikor élvezetes, felszabadult, kielégítő volt az együttlétük. Mi volt akkor más, mit tudnak tenni azért, hogy újra átélhessék azokat az érzéseket?
Fontos a megfelelő kommunikáció a szexuális együttlétek során Önök között, hogy tudja párja jelzéseit venni és arra reagálni. Először az intimitásban, az előjátékban lenne jó hosszabban elmerülni. Érdemes eleinte csak petting során kielégíteni egymást. Ha párja magabiztosabbá vált, akkor érdemes áttérni a közösülésre.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2020. 10. 19. 12:50
Jó napot!
Az lenne a problémám, hogy sose volt túl jó a szexuális életem, gyermek kor miatt és sok traumás dolog is játszott. De már pár éve összejöttem a párommal és mindenféle segítség nélkül élvezetes volt a szex, nem kellett se krém se segédeszköz, se a kezem. Engem kissé idegesít is , ha izgatják a csiklom! Utálom ha szájjal elegitenek ki, szinte ideges leszek tőle semmit sem érzek .. viszont egy két hónapja minden megváltozott és most estem kétségbe, mert semmi sem működik. Hiába csokolgat nem indít be egy kicsit sem és nem érzek semmit bármilyen úton is szeretkezunk! Itt értem úgy, hogy derektol lefelé semmi érzés mindegy, hogy normál vagy anal! Mintha lebénult volna minden. Nem az elelvezes a téma, mert bárhova beírtam a netre segítség keres miatt, mindenki az miatt panaszkodik. Nekem a párom mérete elég nagy és mégis semmi elejétől a végéig!! Frusztrált és ideges vagyok. Főként szomorú! Felek valami nagy baj van, ebben az időszakban sajnos már nem fogad nagyon orvos csak akkut esetben, ezzel meg haza küldenének és meg ki is nevetnenek! Remelem ön tud választ adni erre a borzalomra! Meg fiatal vagyok, 30 éves .. anno hatalmas volt a szex igényem és imádtam, most pár éve teljesen leállt és most már nem is érzem és szárazság ezt nem lehet kibírni..
Kedves Hölgyem!
Először az orvosi okokat érdemes kizárni. Jó lenne felkeresni egy nőgyógyászt, és azt gondolom, hogy nem küldik haza, nem nevetik ki. Egy endokrinológus véleménye is fontos lehet, mivel azt írja, hogy csökkent az utóbbi időben a szex iránti igénye. Ha ők rendben találják, akkor szokták is javasolni, hogy nézzen utána a lelki okoknak.
Mivel problémája 1-2 hónapja kezdődött, érdemes elgondolkodnia azon, hogy volt e változás az életében, ami kihathat a hangulatára, vágyára. Most már szomorú, frusztrált, és ideges is, ami szintén nem segíti a szexben való feloldódást. Ha rájön, hogy mi az, ami kizökkentette, mi az, ami gátolja, hogy rá tudjon hangolódni az együttlétekre, akkor csökkenni fog a frusztráltsága.
Írja, hogy nem élvezi a csiklója izgatását, ami nehezíti az izgalmi állapot elérését, ezzel együtt szárazsággal is járhat. Ez szintén akadályozhatja a szex élvezetét.
Jó lenne, ha az előjátékra nagyobb hangsúlyt fektetnének. Sokkal hosszabb legyen a simogatások, csókok, puszik ideje, és csak a felengedés, ráhangolódás után térjenek rá a csiklója izgatására, amíg a kellő nedvesedést eléri. Ha nem szereti az orális szexet, akkor kézzel is foglalkozhat a párja Önnel.
Azt is érdemes elfogadni, hogy vannak olyan időszakok az életünkben, amikor a szex kevésbé érdekel minket, hullámzik, csökken a vágyunk. Ez teljesen természetes és egy alapjaiban jó szexuális élet esetén a vágy és a szex élvezete rendeződni szokott. Érdemes ilyenkor a párral beszélni, aki segíteni tud, hogy újból rá tudjon hangolódni az együttlétekre.
Mivel szexuális gondjai egy részét a múltból eredezteti, így javasolnám, hogy keressen fel egy szexuálpszichológust. Vele a mostani és a korábbi traumákból adódó problémáit is meg tudja beszélni és megoldást kereshetnek rájuk.
Üdvözlettel,
Kedves Kincses Györgyi! Azt szeretném kérdezni öntől hogy mi lehet az oka annak hogy aktus közben nem tudok 30perc múlva sem elélvezni. Illetve van hogy előfordul lankadás is.31 éves vagyok.Régebben nem volt probléma viszont sokáig nem volt párkapcsolatom. Viszont már többször előfordult velem az elmúlt 1évben. Mi lehet a baj? Szégyellem a partnerem előtt. Pedig kívánom őt. De ennek így épp az ellenkezőjét gondolhatja. Válaszát előre is köszönöm. Tamás
Kedves Tamás!
A magömlés késésének, vagy elmaradásának többféle oka lehet. Írja, hogy sokáig nem volt párkapcsolata, feltételezem maszturbált ebben az időszakban. Ez természetes, viszont ilyen szakasz után előfordulhat, hogy a vágya rendben van, de a párjával való szexuális együttlét kevésbé erős inger az Ön számára. Ez kihathat a merevedésére és késleltetheti a magömlését. Másik gyakori ok lehet még, ha nem szeretnének még gyermeket, de a szexuális védekezés nem megoldott.
Azt gondolom, hogy a közösülést nem érdemes hosszúra nyújtani, illetve nyugodtan pihenjenek közben. Közösülés csak akkor legyen, ha úgy érzi, hogy rendben van a merevedése. Tanulják meg egymást petting során kielégíteni. Eleinte kézzel, vagy orálisan jusson el az orgazmushoz, majd fokozatosan növeljék a közösülés idejét.
Ha problémája nem rendeződik, akkor érdemes személyesen felkeresnie egy szexuálpszichológust, ahol utána járhatnak az okoknak és kereshetnek megoldást.
Üdvözlettel,
A https://www.intimtanacsadas.hu/kapcsolat oldalon találja elérhetőségeimet. Oda tud írni, illetve hívhat telefonon.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2019. 07. 13. 18:27
Tisztelt DR NŐ!!Egy 23 éves növekvő vagyok van egy 7 éves kisfiam és az ő apukájával élek együtt már 8 éve rajta kívül nem is volt senkim de a szex terén nem tudok teljesen ki ontakozni nem tudom élvezni a dolgot mert csúnyának látom magam és egyszerűen zavarban vagyok és szégyellem magam és egyszerűen nem tudok zavartalanul szexelni és ez sok vitát okoz köztünk ugyanis én nappal hiába szeretnék szexelni akkor sem szoktam mert zavar a testem és úgy gondolom ha engem zavar akkor a páromat miért ne!!tudna e adni valami tanácsot??válaszát előre is köszönöm
Kedves Hölgyem!
Ha a párjának problémája lenne az Ön testével, akkor nem kezdeményezné a szexet. Csak Ön gondolja úgy, hogy csúnya. A párja kívánja, és valószínűleg nem érti, miért utasítja el, ami miatt sokat vitatkoznak.
Fiatalon és tapasztalatlanul kerültek össze, feltételezem nem ismerte meg saját szexuális reakcióit sem. Próbáljon meg a saját teste szépségeire figyelni, a hibái helyett, ha a párja dicséri azt értékelni és elfogadni. Rá kell ébrednie, hogy nemcsak a külső szépség, a fizikai vonzerő határozza meg az örömteli együttlétet és magát a kapcsolatot.
Ahhoz, hogy elengedje és át tudja adni magát a párjával való együttléteiknek tanulási folyamat eredménye. Ehhez elengedhetetlen a párjával való megfelelő kommunikáció, az egymásra figyelés és a türelem. Beszéljen párjával, hogy segítsen Önnek a szexre való ráhangolódásban. Első lépéseként egymás testét finoman simogassák, puszilgassák és fedezzék fel egymás erogén zónáit. Ha már nem feszeng, és örömüket lelik abban, amit tesznek, akkor hosszú előjáték után érdemes rátérni a közösülésre.
Üdvözlettel,
50-es éveim közepén járó férfi vagyok. Közel 30 év házasság után váltunk el a feleségemmel. Igazából szexuális téren sosem volt összhang köztünk, különböző igényekkel, vérmérséklettel rendelkeztünk. Vagyis én voltam az, aki feladtam a vágyaimat az ő kedvéért, elfojtottam azokat, és ez rendkívül frusztrált engem. Mégsem kerestem soha szeretőt, mert ezt aljasságnak éreztem volna vele szemben.
A válás után pár évvel találkoztam egy hölggyel, akivel már az ismerkedés után nagyon egy hullámhosszon voltunk, szexuális téren is. Vele minden jól működött minden, amit korábban soha nem tapasztaltam. Igaz, egyetlen egyszer voltunk együtt, de számomra meghatározó élmény volt vele lenni. Ennek ellenére mégsem lett belőle kapcsolat, bár ő nagyon akarta volna, én viszont nem tudtam elszánni magam. Valahogy vonzott is, meg féltem is tőle. Elszakadtunk egymástól néhány hónapra, és ezalatt én találkoztam egy kedves hölggyel, akivel összejöttünk. Más téren megvan az összhang, de szexuális téren ugyan ott vagyok, mint a feleségemmel. Alig igényli az együttléteket, és akkor sem mindig jön össze. Engem ez nagyon frusztrál.
Viszont pár hónapja jelentkezett az a hölgy, akivel korábban annyira jó volt. Nem tudta, hogy kapcsolatom van, amikor megírtam neki, akkor el akart köszönni, de valahogy én is ragaszkodtam hozzá. Levelezni kezdtünk, megbeszéltük, hogy csak barátok vagyunk. Ennek ellenére a régi emlékek hatására elmentem hozzá, és egy csodálatos időt töltöttünk együtt. Akkor úgy gondoltam, hogy máskor is találkozom vele. De azóta nem bírok kikecmeregni a bűntudatból. Ő nagyon megértő, én pedig nem tudom mit tegyek. Kedvelem a jelenlegi páromat, nem is akarok egyelőre szakítani vele, de ez az állandó elfojtás is kikészít. Nagyon sokat gondolok a másik hölgyre is, elképesztően jó élmény volt vele. Erre volna szükségem. Sokszor gondoltam arra, hogy amit a jelenlegi páromtól kapok kedvességben, ragaszkodásban, gondoskodásban, azt a másik hölgytől is megkaphatnám, de azt amit a másik hölgy tud nyújtani szenvedélyben, szerelemben, azt a mostani páromtól soha nem kaphatom meg. Nem tudom mit tegyek. Illetve úgy érzem, hogy ki kell tartanom a jelenlegi párom mellett, viszont azt is érzem, hogy minél inkább szeretném elfojtani a vágyaimat, annál inkább erősödnek...
Hogy látja ezt Ön szakemberként, kívülállóként?
Köszönöm válaszát!
Egy tanácstalan férfi
Egy kiegyensúlyozott párkapcsolatban, házasságban, a szeretet három fajtája valósul meg: szenvedély, intimitás és elköteleződés. Ez olyan, mint egy háromlábú szék, melynek bármelyik lába sérült, előbb-utóbb elveszti stabilitását. Egyrészt azt írja „erre volna szükségem”, másrészt ”úgy érzem, hogy ki kell tartanom a jelenlegi párom mellett…”. Ismét egy olyan kapcsolatban van benne, ahol az intimitás és elköteleződés működik, de a szenvedély, szexualitás nem. Érdemes lenne átgondolnia, hogy mi az oka ennek a mintakövetésnek. „…nem tudtam elszánni magam. Valahogy vonzott is, meg féltem is tőle.” Mitől is félt? Mi az oka, hogy nem tudta elszánni magát?
Lelkiismerete megszólalását bűntudata jelzi. Ha állandósul a bűntudata, egyrészt komoly lelki problémákat okozhat, másrészt hosszú távon a párjával való kapcsolatát is megmérgezheti. Szakember segítheti ezeknek a kérdésköröknek a feltárását, megválaszolását. Ha úgy dönt, hogy marad jelenlegi kapcsolatában, akkor szexuális igényeiket jó lenne összehangolni, ha szükséges kérjék szexuálpszichológus segítségét.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2019. 06. 08. 18:51
Kedves Szakértő,
olvastam/hallottam szakemberektől, hogy a női orgazmus ideje alatt tudatborulás van. Hát ez nekem teljesen furának tűnik. Én pár éves korom óta tudom, mi az orgazmus, de szerintem semmi tudatborulás nincs ott, sem nálam, sem más nőnél. El tudná magyarázni, hogy is értik ezt a szakemberek?
Köszönöm
Kedves Hölgyem!
Személy szerint nem használom a tudatborulás szót az orgazmus leírására. Valószínűleg a lelki élmény erőteljes megélésére utalhattak a szakértők, kissé sarkított formában. Néhányan kontrollvesztettségről is beszámolnak, ami a nők egy részében félelmet vált ki.
Sokan sokféleképpen mesélnek az orgazmusukról, az egyéni megélés más és más lehet. A helyzettől függően ugyanaz a nő teljesen másképpen is átélheti az orgazmust.
Szerintem nem érdemes más nőkhöz hasonlítania magát. Élvezze az orgazmus által megélt élményt a maga módján.
Üdvözlettel,
Sajnos van egy nagy problémám. Néhány hónappal ezelőtt merevedési zavarral kezdődött. Kaptam az urológustól gyógyszert, azzal jó volt. Mivel pszichiátriai gyógyszereket szedek, ezért befeküdtem az osztályra és csökkentettünk a gyógyszereken. Most már a merevedéssel igazából nincs bajom, de hónapok óta nem volt magömlésem. Ez nagyon zavar. 56 éves vagyok. Több mint 30 éves házasságban élek. Szerintem már mindent megpróbáltunk, sikertelenül.
Nem tudom, mit csináljak.
Várom válaszát!
Tisztelettel: Peter
Először az orvosi okok kizárásával érdemes kezdeni, ahogy tette a merevedési zavarnál. Ez jelenti az urológussal és a pszichiáterrel való újbóli konzultációt. Vannak olyan gyógyszerek melyek a férfiak esetében csökkenthetik a vágyat, merevedési zavart okoznak, illetve késleltetik, gátolhatják a megömlés létrejöttét.
Szexuálpszichológiai szempontból nagyon kevés az információ. Például maszturbációval sikrerül-e a magömlést létrehozni, illetve jó lenne azt is tudni mi az, amit megpróbáltak. Ha maszturbációval, petting során létrejön a magömlés, akkor a szeretkezéseiket érdemes kézi, vagy orális ingeréléssel befejezni.
Ha orvosi szempontból átbeszélték a problémát, utána érdemes felkeresni egy szexuálpszichológust, aki segíthet a lelki okok feltárásában és a megoldások megtalálásában.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 10. 26. 14:35
Számunkra nagyon komoly problémával fordulok Önhöz! 60 évet betöltött, de ugyanakkor frissen ismerkedett pár vagyunk. 2 hónapos az intim kapcsolatunk. Én nem ragaszkodtam a szexuális élethez. Viszont robbanásként annyira közel kerültünk egymáshoz, hogy megtörtént (volna) a dolog. Párom másfél éve özvegy. Eleinte komoly merevedési problémája volt, ezt orvosi segítséggel sikerült megoldanunk (Sildegra). Jelenleg a helyzet az, hogy egyszer voltunk együtt "természetes" módon, gyógyszer nélkül, de a merevedésen túl a kielégülése elmaradása őnála már-már napirenden van. Én kielégülök, akár többször is. Kétségbe vagyok esve, mert amúgy a hátralévő életünkre terveznénk, de a minőségi szex hiánya már kihatással van a mindennapjainkra. Rengeteget beszélünk róla, a hogyan továbbról, miben reménykedjünk, de ..... és itt ez a DE. Őszintén szeretjük egymást, de szex nélkül azt hiszem nem fog működni. Most 2 hétig nem volt itthon a munkája miatt és az esti szex 10 nap kihagyás után sem ment, mikor is már saját magamat okolom mindenért. Minden lehetséges módot (orális, stb) kipróbáltam már "rajta", és szeretném a kapcsolatot megmenteni. Az, hogy engem kielégít nekem kevés. A teljes összhang megteremtése lenne a cél, ebben kérem segítségét. Kis községben élünk, várom tanácsát! Köszönettel
Az idősebb férfiaknál a szexuális reagálás lassabbá válhat, hosszabb ideig tarthat a merevedés kialakulása, és már lehet, hogy nem olyan erős, mint fiatalabb korban. Az orgazmust nehezebben érheti el, és gyengébbek, de jobban tudja kontrollálni. Több időre lehet szüksége, hogy újra képes legyen a szexuális együttlétre. Ez egy korral járó természetes folyamat, de ezek ellenére egy idősebb férfi is kielégítő szexuális életet élhet.
Ezek miatt változtatások szükségesek. Például érdemes az együttléteket a nap eléjre tenni, amikor pihentebbek, és a vágyat támogató hormonszintek is magasabbak. Kívánja a férfi a szeretkezést, de a merevedés önmagától már nem jön létre, így kézzel, illetve orálisan segíteni kell létrehozásában.
Valószínűleg a kudarc és az elvárások miatt már rágörcsöl párja az együttléteikre, ami még inkább csökkenti a merevedés létrejöttét. Minél inkább erőltetik, annál kevésbé fog működni. Az is lehet, hogy lelkileg még nem dolgozta fel felesége halálát.
Bízza párjára a szexuális együttlétek kezdeményezését, legyen lehetősége eldönteni, hogy készen áll e a közösülésre. Legyen elfogadott, hogy esetleg csak pettinging jutnak el, vagy csak Önnel foglalkozik, illetve nem szeretne, vagy nem tud elélvezni. Ha megengedőek, türelmesek és elfogadják a korral járó változásokat, idővel javulni fogy a szeretkezéseik minősége.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 10. 19. 21:36
Feleségemmel friss válságban a házasságunk. Kb két hónapja kiderült, hogy megcsalt és nem tudja mit akar. Nagyon hamar megszakította a kapcsolatot a harmadikkal. Szóba jött, hogy elköltözik (egyedül) és kibérelt egy albérletet, de végül nem ment el. Én mindvégig biztosítottam róla, hogy szeretem és helyrehoznám a kapcsolatot, ha ő is ezt akarja. (Éreztem én is az utóbbi hónapokban, hogy a kapcsolatunk lefelé megy a lejtőn, mind sex mind megértés, kommunikáció stb területén) Két gyermek van és egyik sem akart vele költözni.
Ő több teret, egyéni időt kért, mert úgy érezte megfullad. Mindent együtt csináltunk és együtt mentünk eddig.
Meg is kapta ezt, de őszintén szólva nehezen viselem.
Egy hónapig nem csinált semmit, nem ment sehova, mindig fáradt volt, mint egy zombi.
Most kezd újra aktívabb lenni, sport, barátok, stb.
Megegyeztünk, hogy mindent megbeszélünk, helyrehozzuk a dolgot, pszichoterápiára járunk, ami neki nagyon tetszik, de én nem látom a fényt az alagút végén. (külön-külön járunk, mert ezt tartották szükségesnek a terapeuták)
Ő azóta teljesen aszexuális. Megpuszil, megölel, és látom, hogy őszintén; de semmi több.
Azt mondja nem velem van a baj, egyszerűen nem szereti magát sem, nem akar semmilyen testi örömöt most. Próbálkoztunk az ő "kezdeményezésére", ami inkább megengedés volt részéről, de nem volt jó élmény egyikünknek sem; mintha kicserélték volna.
Próbálok türelmes lenni, de nem tudom meddig bírom így; vagy mit tehetnék?
Mi lenne jó mindkettőnknek?
Eszembe jutott szexuálpszichológusi tanácsadás is, javasolná ebben az esetben?
Megcsalás esetén először egyéni terápiát szoktak javasolni, és utána lehet a párkapcsolatukkal mélyebben foglalkozni. Mint írja, a kommunikációt, és az érzelmi szálakat is szükséges rendezni, ezzel együtt általában nő az intimitás. Ha ezek javulnak utána érdemes a szexualitás kérdésével foglalkozni.
A terapeutáikat szükséges megkérdezni arról, hogy a szexuálterápiát, mint kiegészítő terápiát javasolják-e, vagy az egyéni terápia után kezdjenek bele a pár- és szexuálterápiába. Remélem problémájukat közösen leküzdve, a krízis után még erősebbé teszik kapcsolatukat.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 10. 05. 17:01
Szexuális jellegű kérdéssel fordulnék Önhöz. Párommal egy éve vagyunk együtt, nem régen költöztünk össze. Minden csodálatosan működik, de a szex kicsit döcögősen indult. Én egy több éves komoly párkapcsolatot hagytam magam mögött amikor őt megismertem, neki pedig még sosem volt igazán tartós párkapcsolata, évekig élt egyedül, vagy csak távkapcsolatban, ezért elmondása szerint ő hozzászokott ahhoz, hogy nem túl gyakori a szex az életében.
Érzem, és beszélt is róla már (szerencsére tudunk erről is beszélgetni), hogy ez neki új helyzet, hogy én mindig itt vagyok neki, és nem kevés teljesítménykényszer lépett fel nála. Eleinte többnyire elzárkózott az intim együttlétektől és a szextől, mert félt, hogy csalódni fogok benne, vagy máshoz hasoníltom őt. Most már talán gyakoribbak az aktusaink, és bevallom, én sem álltam mindig legjobban a témához, mert azt hittem, engem nem kíván, volt ebből nem kis feszültség köztünk.
Amikor összejön és érzem rajta, hogy igazán kíván és akarja, akkor nagyon jó vele. De elélvezni egyszerűen nem tud bennem, csak ha a végén én kézzel vagy orálisan kielégítem, amire viszont igénye van, és nem is tart sokáig, de velem egyszerűen nem megy. Többször elfárad aktus közben, előfordul, hogy rá kell közben is segítenem kézzel, hogy folytathassuk, de utána sem képes az orgazmusra velem.
Azt mondta, még soha senkivel sem jutott el odáig, mindig félt, nehogy teherbe ejtse az adott lányt, és tartósan senkivel nem volt szexuális kapcsolata.
Szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint a feszültségen és a lelki dolgokon túl aggódnunk kell-e esetleg valamilyen szervi ok miatt?
Azt érzem rajta, hogy ha kikapcsol, és valóban kedve is van hozzám, akkor már egészen közel tud jutni az orgamushoz, de nem tudjuk, hogyan tovább. Hagyjuk csak az időre? Igyekszem türelmes és elfogadó lenni, nem szeretném, ha miattam ismét csak frusztrált lenne, de ha valamivel tudok, nagyon szívesen segítenék neki, nekünk, mert érzem, hogy ez most már őt is kezdi aggasztani. Gyermeket egyelőre nem tervezünk, esetleg pár éven belül lehet aktuális, úgy érzzük.
Előre is köszönöm szépen a válaszát:
Bernadett
Örömmel olvasom, hogy tudnak a szexről beszélgetni, és már történt is elmozdulás problémájukban. Mivel párja többnyire egyedül élt, vagy távkapcsolatban szexuális élete valószínűleg a maszturbációra korlátozódott. Nehéz lehet számára új szexuális szokásokat kialakítani, illetve az együttélést is megszokni. Ehhez jön még a teherbe ejtéstől való félelme. Ezek okozhatják a merevedési gondot és az elélvezés hiányát.
A szervi okok kizárásához forduljanak orvoshoz. A lelki- szexuális problémák megoldásában pedig úgy gondolom jó úton haladnak. Fontos a biztonságos szexuális védekezés megoldása, és párja teljesítmény szorongásának csökkentése. Ebben sokat segít, ha ő kezdeményez többet, a közösülés, elélvezés elvárása nélkül vannak együtt. Tanulják meg egymást petting során kielégíteni. Ezzel sikerélményhez juthatnak, nőhet párja magabiztossága. Közösülés akkor legyen, ha kedvese úgy érzi, hogy rendben van a merevedése és van kedve is van hozzá. A közösülést nem érdemes hosszúra nyújtani, illetve nyugodtan pihenjenek közben.
Bernadett is megfogalmazza a szükséges hozzáállást, sok-sok türelem és elfogadás. Ha néhány hónap elteltével sem javul a helyzet, érdemes felkeresni egy szexuálpszichológus.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 09. 01. 16:00
27 éves vagyok és barátnőmmel, most már menyasszonyommal 2 éve élek együtt és miden teljesen rendben van, a szexuális életünk is, viszont nekem már régóta van egy un. parafíliám, - bár nem tudom, hogy ez abba a kategóriába tartozik-e. Szinte minden egyes aktus során elképzelem, hogy más férfival szeretkezik. Sőt, sokszor direkt kérem, hogy mondjon ilyen dolgokat. Benne is van a "játékban", sőt élvezi ő is, viszont úgy érzem nem teljesen normális, ha mindig ezekre a dolgokra gondolok. Néha-néha nem gond, hiszen kicsit ezzel is egy kis izgalmat csempészünk a szexuális életünkbe, viszont ilyen rendszerességgel úgy érzem, hogy hosszú távon probléma is lehet belőle. Ami érdekesség még ebben a dologban, hogy rendre olyan férfiakkal képzelem el, akik nagyon nagy nemi szervvel rendelkeznek, és csak ebben az esetben izgat fel a dolog. Ami lényeges, hogy ez a "perverzió" nem nála jött elő, szóval nem hiszem, hogy ennek sok köze lenne az ő személyéhez, előző párkapcsolataimnál is már megvolt ez. Nemi szervem egyébként teljesen normál méretű kb. 17 cm és minden egyes aktus során sikerül az orgazmusig eljuttatnom, persze igazából ennek tudom, hogy semmi köze a mérethez, viszont képzelődéseim során mindig azt gondolom, hogy a hatalmas méret jobban ki tudja elégíteni, jobban élvezi. Sőt az enyémet kifejezetten nevetségesnek találja, kinevet, megaláz és ezek mind felizgatnak. Sőt tetszik, amikor más férfiakról és hatalmas péniszükről fantáziál (akár ténylegesen, akár csak a játék kedvéért) Mi lehet a probléma? Hogy tudnám megszüntetni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni ezeket a gondolatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Leveléből kitűnik, hogy szexuális életük párjával rendben van, és nemi szervének a méretét normálisnak találja. Párját szeretkezéseik során sikerül az orgazmusig eljuttatnia. Viszont azt írja, hogy van egy olyan konkrét késztetése, fantáziája, viselkedése, melytől ismételten intenzív szexuális izgalomba jön, több mint 6 hónapja fennáll, és azt gondolja, hosszú távon problémát okozhat. Szeretnék Önnek néhány kérdést feltenni: A fantáziái vagy késztetései kielégítése önmaga, vagy más számára sérülést okoz? Előfordult, hogy e fantáziákat vagy késztetéseket olyan valakivel élte ki, aki nem akart benne részt venni? Izgalomba jön attól a gondolattól, hogy megalázzák, megkötözik, megverik, vagy másképpen szenvedést okoznak? Okoz szenvedést, károsodást, mélységes szégyenérzetet és bűntudatot Önnek? Majdnem, vagy teljes egészében csak ily módon jut szexuális izgalomhoz és kielégüléshez?
Ha a kérdések megválaszolása után úgy érzi, hogy problémájával szeretne foglalkozni, akkor kérje szakember személyes segítségét.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 09. 01. 13:33
24 éves nő vagyok, volt már vagy 2 kapcsolatom és több udvarlóm is de még mindig szűz vagyok. A kapcsolataim eddig mind ezért mentek tönkre. Mindig tartottam a szextől, főleg a fájdalom miatt és a külsőmmel sem vagyok elégedett. A libidóm sem túl nagy. Nem érzek égető vágyat aktusra. Rettegek a teherbestéstől, mert én nem tervezek egyáltalán gyereket életem során. Fogamzásgátlót abbahagyatták velem, mert daganatos lettem miatta, és emiatt a menstruációm sincs egy ideje. Alapjáraton hormonzavarra kaptam még 16 évesen. Ez is szerepet játszhat az egészben.
Most újra van párom, aki figyelmes, segít és türelmes. Legalábbis egy ideig. De problémám még mindig fent áll. Egyszerűen rettegek az egésztől. A testnedvektől is viszolygok amik az aktussal járnak. A szüleim gátlásokat neveltek belém. Nem vallásosak, de anyám úgy adta elő mikor kislány voltam mintha bűn lenne, rossz dolog, amit én nem csinálhatok mert következményei lesznek. Másoktól meg úgy hallottam nekik nagyon fájt, vérzett stb. és ugyan ki akarná az ilyesmit ha rossz.
Úgy látom nagyon összetett és sok problémám van. Nem is tudom, hol kezdjem ennek feltérképezését és megoldását. Tudna valami támpontot adni? Mivel kezdjem? Nagyon komoly a probléma ezek alapján vagy szexuálpszichológus tud nekem segíteni? Mennyi időbe telhet ennek orvoslása? Nem akarok több kapcsolatot elrontani emiatt.
Köszönöm válaszát!
Henrietta
Szerintem is érdemes lenne szakemberhez fordulnia, aki segítheti a gyermekkorból hozott gátlásai feloldását, félelmei, viszolygásai csökkentését. A fájdalomtól és a teherbeeséstől való rettegése gátolhatja a szexuális együttlétek élvezetét, mely csökkentik a szexuális vágyát is. A szexualitásról való elképzelésének formálásában, az együttlétekre való ráhangolódásban, és a párjával való összecsiszolódásban is kaphat segítséget. Az egyéni ülések mellett szükség lehet a párja bevonására is a terápiás folyamatban. A szexuálpszichológus részletesen elmondja majd Önnek a terápia menetét és időbeni lefolyásáról is Ő tudja tájékoztatni.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 08. 09. 10:33
Régebben azt mondta valaki, hogy olvassam el, mit írnak a borderline személyiségzavarról, mert "nekem is az van". Nem fogadtam ezt el, nem foglalkoztam vele, de azóta már elolvastam, és van, amiket ne értek. Pl. azt írják, hogy nem tudja, ki ó, és miben hisz. Nem értem. Mi az, hogy vki nem tudja magáról, hogy ki ő? És azt sem tudom, hogy mit jelent az, hogy nem tudja, miben hisz? De ezt egyáltalán mire kell érteni, hogy: miben hisz?
Szóval mit tudna Ön erre írni? Én nem járok ilyen helyekre, ahol erről szó van. De már a borderline leírását sem értem.
Köszönöm
Andi
Örülök, hogy nyitottá vált önmaga megismerésére. Az interneten sok és sokféle információt talál a borderline személyiségzavarról, de írja, hogy egy részét nem tudja értelmezni. Azt gondolom, hogy mind az értelmezés, mind a diagnózis felállítása szakember feladata. Azt is hozzá szeretném tenni, hogy elengedhetetlen a személyes találkozás velük. Így azt javaslom, keressen fel egy pszichiátert, vagy klinikai szakpszichológust.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 07. 21. 14:12
Műtétek után egész rossz lelki állapotba kerültem: rémálmaim, éjszakai rosszulléteim lettek, de nappal sem voltam jól. Majd antidepresszívumot kellett szednem. Pszichoterápiára, vagy terápiás beszélgetésre meg nem került sor, mert amit problémákat ugyan leírni le tudtam a pszichiáternek, arról, vagyis semelyikről sem tudtam szóban beszélni vele. Mindig gátlás alatt volt az, hogy a problémákról beszéljek vele. Vagy olyan volt a fogadtatása, amiből én azt gondoltam, hogy nem akar velem foglalkozni, és így akkor azért nem tudtam előtte megnyílni, máskor amikor föntről kinyitotta az ajtót, én nem tudtam időben bemenni, így másodszor is kellett próbálkozni, akkor az esett rosszul, akkor azért nem tudtam beszélni. Máskor meg félreértettem, akkor az zavart meg, akkor azért nem tudtam vele beszélni. Máskor meg egyszerűen nem tudtam vele beszélni. Máskor meg azt gondoltam: ne igaz, hogy erről kell beszélnünk: időjárásról, nem azért utaztam ide ennyit..., akkor azért nem ment. Kérdésem az, hogy mi lehet az oka, hogy épp azzal az orvossal nem tudtam semmit érdemben beszélni, akinek egyébként írásban mindent leírtam?
Tudom, talán tanács lehet az, hogy menjek másikhoz, az is megtörtént, de nagyon fárasztott, és nem tudok előlről kezdeni másnál mindent, és úgy láttam, nincs is értelme. Bele vagyok nagyon fáradva a problémákba is, meg nem akarom már, hogy idegenek vájkálni próbáljanak bennem, nincs is már rá idő, problémáim sürgetőek lennének. Máshol meg olyan sértően viselkedtek velem, nem akarom itt írni, hogy milyen fajta rendelésen, ahol nem úgy bánnak egy ideggondozós beteggel, mint egy bőrgyógyászatival, vagy sebészetivel...
Így problémáim maradtak, és nem is tudom megbeszélni senkivel, és a gyógyszert meg szedem, mert nem tudok nélküle meglenni.
Válaszát várva, remélem erre a kérdésre is válaszolhat, nem csak szexuálisokra.
köszönettel
Aliz
Az jó hír, hogy problémáit le tudja írni. Szerintem már ez is sokat segíthet, hogy valamennyivel jobban érezze magát. Sokaknak nagyon nehéz segítséget kérni, elmondani problémáikat, mert nem kívánják elviselni a változással járó fájdalmat. E miatt inkább ragaszkodnak a jelenlegi biztonságos magatartásformájukhoz. A kliens ellenállása megnyilvánulhat minimális beszédben, vagy hallgatásban is. Természetesen a segítő személynek meg kell találni a módot, hogy kialakítsa a bizalmi légkört, melyben a kliens elmeri, el tudja mondani a problémáit. A segítő személy feladata, hogy támogassa a kliensét a saját döntéseinek meghozatalában, segítsen reményt és erőt kelteni, de tartózkodnia kell attól, hogy megmentse.
Sokan hetekig, hónapokig, vagy akár évekig gondolkodnak, hogy segítséget kérjenek. Viszont engedje meg, hogy elgondolkodtatás céljából megosszam Önnel az egyik kedvenc idézettemet: „Ha azt teszed, amit eddig, csak azt éred el, amit eddig.” (Anthony Robbins)
Remélem mihamarabb sikerül eljutnia addig, hogy megtalálja azt a segítőt, akivel meg tudja osztani gondolatait érzéseit, és támogatást kap problémái megoldásához.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 06. 30. 09:51
középkorú vagyok, ha fura is, még nem voltam férfival. Mondjuk, beszélgettem erről egy férfival, aki aggodalmamra nevetve azt mondta, hogy: azt hiszi, hogy azt észre venné a partnere, hogy nem volt még férfival? Hogy azóta azt gondolom, hogy igaza lehet, nem fogja észrevenni, tehát most már a nagyon nagy félelmem eltünt, de egy kicsi azért maradt, mert teljesen tapasztalatlan vagyok... Szűzhártyám nincs, persze,nem úgy lehetne észrevenni, hanem a viselkedésemen... Beszélni meg nem szeretnék a partneremmel erről, mert ez tényleg égő, és nem szeretném ha elmondaná vkinek, mondjuk barátjának, és kinevetnének, stb. És inkább csak úgy tennék, mint aki nagyon gátlásos...
Mi erről az Ön véleméyne?
Köszönettel
Andi
Szerintem bármilyen korban fontos, hogy milyen élmény az első szeretkezés. Ha olyan férfival történik, akiben megbízik, figyel az érzéseire, és megfelelő szexuális kultúrával rendelkezik, akkor valószínűbb, hogy örömteli élmény lesz. Szükséges beszélni például a szexuális védekezésről, a nyugodt körülményeket megteremtéséről, illetve előtte jó, ha a pettingben már járatosak. Ehhez őszintének kell lenni és bízni egymásban. Azt gondolom, hogy egy szeretetteli kapcsolatban beszélni az érzéseinkről (beleértve félelmeinket is) és vágyainkról nem égő, sőt mélyíti az érzelmeket és javítja a szexuális együttlétek minőségét.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 04. 21. 13:32
ha jól emlékszem, Ön azt írja, hogy a csikló-orgazmust a nők hónapok alatt tanulják meg. Nekem ez nagyon furcsa, azt hittem úgy van, mint nálam, én pár évesen megtaláltam ezt az örömforrást, (le is buktam szüleim előtt, azt mondták, beteg leszek ettől, szóval ez a kellemetlenségem volt vele, más nem) és azóta folyamatosan megy. Én vagyok más?
Köszönöm
Azok a hölgyek, akiknek még nem volt orgazmusuk sokszor az időnyomás miatt szenvednek. Ez akadályozza őket, hogy elengedjék magukat és eljussanak a csúcsra. Az orgazmus tanulása minden nőnél más és más, valakinél könnyebben összejön, valakinek nehezebben. Önnek ez már gyermekkorában sikerült, így nem jelentett problémát. Ennek örüljön és élvezze, illetve azt is, hogy nincs ezzel problémája.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 04. 19. 15:48
Beleolvasva válaszaiba. láttam: hogy az idő múlásával a férfiaknak egyre erősebb inger(lés) kell a vágy felkeltésére, és már 40 körül ez a helyzet. Én 40-es éveim vége felé járó nő vagyok, és egy 70-en felüli lenne a pár. Amit én olvastam, elszomorít, mert én nagyon szexéhes vagyok, és Ön szerint egy hetvenegynéhány éves férfivel már nem is sikerülne semmi?
KÖszönettel
Általánosságban elmondható, hogy azok a férfiak és nők, akik rendszeres szexuális életet élnek egész életükben, idősebb korukban is aktívabbak maradnak, jobban megőrzik szexuális reagáló készségüket. Viszont figyelembe kell venni, hogy korral a testi reakciók lassúbbá válnak, és a női, illetve férfi nemi szervek is megváltoznak.
Nagyon változó, hogy kinél mikor kezdődik akár a szexuális vágy csökkenése, akár valamilyen szexuális zavar, vagy az erősebb ingerlésre való igény. Ezt a párja tudja megmondani, vele lenne jó erről beszélgetnie.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 04. 13. 10:49
van egy férfi, akiről múltkor azt gondoltam, hogy mi nem is kedveljük egymást. Viszont az érintései (baráti) nagyon hatással vannak rám!!! Szexuális vágyat ébresztenek bennem. Ez normális? Mások is így vannak, vagy én azért, mert az érintések teljesen hiányoztak gyerekkoromban?
Előre is köszönöm Válaszát
Aliz
Természetes jelenség, hogy az érintések növelik két ember között az intimitást, és ez elindíthatja a szexuális vonzódást is. Mindenkinél más az intimitásra való igény mennyiségileg és minőségileg is. Sokszor egyik, vagy mindkét fél szerelembe esik, és ezzel együtt jár a szexualitásra való igény is. Pont ezek miatt is nehéz a férfiak és nők közötti barátság kezelése.
Érdemes lenne mielőbb tisztázni az Önben kialakult érzéseket, illetve mit szeretne ettől a férfitől. A férfival is jó lenne beszélgetni az Önök között lévő kapcsolatról, és hogy mit szeretnének egymástól.
Üdvözlettel,
Kincses Györgyi 2018. 04. 13. 10:37