Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő!
Az unokám 3 és fél éves. Szülei elváltak. A láthatások többnyire kiszámíthatatlanok voltak, és az anyukáról szóltak. Amikor a pici 3. évét betöltötte az apukája elkezdte hétvégi láthatásra hordani.
Az első megdöbbentő dolog augusztusban történt. Amikor a pici hazajött elkezdett újra bepisilni, és az anyukájától nem lehetett elválasztani. Egy kis idő múlva mindenkinek - akivel találkozott - azt mondogatta,hogy \"apa átment a piroson a vasúti átjáróban\". Ha kocsival mentünk valahova, kiabált, hogy ne menjünk átaz átjárón, álljunk meg./EZ A MAI NAPIG IS ÍGY VAN. Hozzáteszem a színeket tökéletesen ismeri./ Másik traumája: apa nyakon vágta, amikor egy balesete után a bal szeme fölött 5 öltéssel varrták össze sérülését, és a kis tarkóján is duzzanat volt.
A következő trauma,karácsony előtt apa kivitte a repülőtérre, mert a barátnője jött haza az ünnepekre. Az érdeklődő, mindenre fogékony gyerekben csak a nagy repülő képe maradt meg, ha másról kérdeztük befogta a fülét. Néhányszor az anyját arról faggatta, hogy mikor fog meghalni, és akkor ki lesz az ő anyukája.
Legnagyobb döbbenetünk az idei karácsony volt. Az apja jött érte, de a gyerek nem ment el vele, és azóta sem megy. Fél a lakásból kimenni, azt mondja mi lesz, ha jön apa, és elvisz magával.Azóta szorong és nem tudunk segíteni neki.Az apjával nem akar beszélni, el nem megy vele. Azt mondta majd akkor megy el, ha megnő.
A pszichológusuk szerint a gyerek még pici, és nem biztos, hogy amikről beszél, azok mind megtörténtek vele. A tény, tény. A pici fél, szorong, az óvodában többször agresszív,érzelmileg labilis, be-be pisil, és pellusba kakil.
Kérem T. Doktornő segítsen, mit tegyünk, hogy a kis drágánk lelkében mielőbb béke legyen. Köszönettel: mama
Szakértői válasz
Kedves nagymama!

Az önök esetében mindenképp nagyon sürgősen el kell kezdeni pszichoterápiásan foglalkozni az unokájával, mert ez a problémahalmaz nem fog magától megoldódni, és egyre nehezebb lesz, egyre több szomatikus tünettel. Minél előbb keressenek meg egy jó gyermekpszichológust, ha gondolja én is segíthetek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 18. 06:01Még nincs értékelés
2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Andrea!
Májusban lesz 7éves a nagyobbik lányom. Az évet sebészeten kezdtük, aranyere van. Már kezeltük/jük kenőcccsel, kúppal, egyelőre megszűnt. Elsős, suliban nagyon fegyelmezett, értelmes, okos kislány, ugyanakkor nagyon vidám,és persze "egész nap nem lehet jónak lenni", ezért otthon kitombolja magát. Próbáltam rájönni az okra, az iskolai menza kaja persze tudvalevően nem a legmegfelelőbb, no meg lényegesen többet ül mint óviban. De legfőképpen az, h szorong, maximalista (volt kitől örökölnie) és ez a megfelelni akarás lehet az ok?! Ha igen, akkor szeretnék tanácsot kérni, mit tehetnék???
Előre is köszönöm válaszát.
Kriszta
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Igen, lehet erős teljesítmény szorongás a háttérben, amivel mindenképpen foglalkozni kell szakmailag, mert különben újabb és újabb szomatikus tünetek kerülnek felszínre!Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 18. 05:56Még nincs értékelés
2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Szeretnék Öntől kérdezni!
Kisfiam,Gergő most januárban lesz 3 éves.Mindig egy nyugodt,vidám baba volt és most is az.Nem hisztis,nem követelőző.Már fél éve legalább szobatiszta.November közepén elkezdtünk bölcsibe járni,a gondozónőit szereti,eljátszik a gyerekekkel,délután alszik.Ott még egyszer sem pisilt be,bár itthon a délutáni alváskor sem.Egy darabig nem volt semmi gondunk,már ott tartottam,hogy a pelenka betétet,kiveszem a lepedője alól,mert már nem kell.Mostanában viszont azt csinálja,hogy reggelre bepisil.De van,hogy közvetlenül az ébredés előtt,mert még érzem,hogy meleg a ruháján a pisi.Nem tudom hova tenni a dolgot,kérem Önt,segítsen!
Ha azt írja,hogy ki kell deríteni,mi áll a háttérben,kérem írja meg azt is,hogy milyen módon lépjek tovább!

/Házasságban élek,apuka is imádja Gergőt!Tervezett baba volt!Van egy 16 éves bátyja!/

Várom segítő válaszát!
Köszönettel!Kékedi Bertalanné/Győr/
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Önnek, már a saját email címemre küldött levél során válaszoltam kérdésére!

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 18. 05:53Még nincs értékelés
2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom 4,5 éves. Sajnos nem szeret oviba járni, pedig barátságos gyerek. Azt mondja fél az óvónénitől. Az óvónéninek van 3 kedvenc gyereke, akikkel normálisan beszél, néha még kedveskedik is, a többi 22 gyerekkel pedig elég durván viselkedik. Soha nincs egy kedves szava sem, bünteti őket, kiabál velük. A többi gyerek szülei is észre veszi ezt, de nem merünk neki szólni, úgysincs értelme, hisz letagadja, hogy úgyis a gyerek hazudik. A gyerekek szoronganak. Van, aki a körmét rágja, van aki sír, vagy bepisil, az én csemetém elkezdett dadogni. Az óvónénit jó szakembernek tartanám, mert sok verset tudnak a gyerekek. de azért teljesítik a feladatokat, mert félnek az óvónénitől. Meg is mondta, a kiscsoportosokat nem szereti, csak a nagycsoportosokat, mert azokkal lehet dolgozni. Hogyan lehetne kedvességre bírni az óvónénit? Már volt a kislányomnak egy óvodaváltása, ezrt nem szeretném megint egy csoportváltással terhelni. Köszönöm válaszát, Egy anyuka.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Véleményem szerint egy óvodapedagógus, ebben a korban, szülői nyomásra csupán, nem igen fog változni, és az h a gyerekek sok verset tudnak nagyon kevés az "érzelmi fejlődésükhöz", ami ebben a korban talán a legfontosabb.El kell dönteni tehát, h a gyereknek valóban jó ez az óvodai környezet?-ha meg a szülő azt érzi h nem, akkor érdemes váltani, mert többet nyernek vele,mint veszítenek!

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 18. 05:46Még nincs értékelés
2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom most töltötte be 3.évét,oviba kezdett járni.
A probléma az vele,hogy nem hajlandó felülni az oviban a WC-re,inkább visszatartja a pisilést,vagy bepisil. Otthon használja a WC-t. Az ovónénik sem tudják ráültetni. Még szoktattam,én felraktam rá,most már nekem sem engedi,ezért nem is hagyom,hogy ott aludjon.
A nagy wc-zéshez viszont itthon is pellust kér.
Nem tudom miért csinálja és hogy mit tegyek?
Köszönöm válaszát.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Egyre gyakoribb a gyerekek körében az, h visszaszorítják a kakit,szoronganak, nehezen megy a szobatisztaság kérdése, de mivel minden eset egyedi a probléma hátterét tekintve, ezért a kezelés is egyénre szabottan tud hatékonyan működni. Ehhez elengedhetetlen a személyes konzultáció, ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem:30-355-0177.
Balogh Andrea2012. 01. 18. 05:40Még nincs értékelés
2012. 01. 18.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő!

Kisfiam szeptemberben volt 3 éves.Problémánk, hogy a mai napig pelenkába kakál.A pisiléssel nincs gond,egyedül végzi.
Sem Wc-be,sem bilibe nem kakál, ráül,de sosem sikerül.Ha nem kap pelenkát visszatartja, az óvodában nem eszik, ha úgy érzi menni kellene, kivárja amíg hazaér.Ha pelenkát kap csak állva, vagy járkálás közben sikerül.
Sok gyümölcsöt és tejterméket eszik, úgy gondolom, nem szorulás a probléma oka.Soha nem erőltettem a szobatisztává válását, bilibe pisilés is csak 28 hónapos korában sikerült először.Fenyegetni, zsarolni nem szoktam,de szép szóval sem jutok eredményre.
Válaszát előre is köszönöm.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Egyre gyakoribb a gyerekek körében az, h visszaszorítják a kakit,szoronganak, nehezen megy a szobatisztaság kérdése, de mivel minden eset egyedi a probléma hátterét tekintve, ezért a kezelés is egyénre szabottan tud hatékonyan működni. Ehhez elengedhetetlen a személyes konzultáció, ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem:30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 18. 05:36Még nincs értékelés
2012. 01. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Kislány unokám 8 és fél éves. 1-2 hónapja gyakran fél a hányástól,annak ellenére,hogy még nem nagyon fordult elő,hogy hányt. Többször kérdezi pl. tejet ittam,ha banánt eszek utána nem hányok? Ilyenkor megnyugtatjuk,de
ez újra és újra megismétlődik.Az iskolában a padtársa hányt és kétségbeesetten szaladt a tanítónénihez,hogy ő
ugye nem fog hányni.
Kérném szépen szaktanácsát,hogy nyugtassuk meg.Ha mindig szeretettel és türelmesen elmagyarázzuk neki,hogy
nem kell ettől félnie,elfog múlni a félelme?
Hogy mi váltotta ki ezt a félelmet nem tudjuk,de már gondoltunk arra,hogy nem jó hatással lehet rá,hogy a menyem
édesapja állandóan a betegségekről beszél előtte is.
Segítő válaszát köszönöm szépen.
Tisztelettel: a nagymama
Szakértői válasz
Kedves nagymama!

Amennyiben még mindig fenn áll ez a szorongás, keressenek meg és szívesen segítek, de ehhez a problémához elengedhetetlen a személyes konzultáció! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 01. 09. 10:51Még nincs értékelés
2012. 01. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Kisfiam novemberben múlt 3 éves és a beszoktatás (november 7-től) nagyon gördülékenyen ment: az első pár nap ott voltam vele d.e., majd a következő alkalmakkor már az oviba érkezés után negyed órával elváltunk. Nem sírt, határozott volt, szeretett oviba járni, a gyerekek között játszott; annak ellenére, hogy 4 szer voltunk betegek ezidáig. Büszke és boldog vagyok rá. A héten már ott is alszik az oviba..., de az elválás szörnyű, ami a héten kezdődött. Lelkileg nagyon megvisel, főleg közvetlen elválás után. Miután becsukódik a terem ajtaja és én kinyitnám a bejárati ajtót, a gyermekem sikítva rohan a teremajtóból és kiabálja, hogy anya, anya... az óvónénik mire észreveszik a kisfiam már az én karjaimban van.
Elválás után- az óvónénik elmondása szerint- nincs vele semmi gond. Játszik, viccelődik, rendesen eszik; viszont a alsónadrágja azóta minden nap pisi foltos lesz, többször is. Ezt a szorongás okozhatja? Mit tehetnék, hogy a gyermekem újból boldogan, határozottan menjen oviba?
Szakértői válasz
Kedves anyuka!


Ha teheti hívjon fel és részletesen megbeszéljük a teendőket,szükséges lesz egy egy órás nevelési tanácsadásra annak érdekében, hogy a kisfia szorongása oldódjon és a probléma megszűnjön. Elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea2012. 01. 09. 10:45Még nincs értékelés
2012. 01. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves ANDREA!novemberben volt 3 éves az unokám Tomika oviba jár ugyan,de még mindig nem beszél,pár szót
ugyan mond,de ez kevés,ellenben mindent megért és általában meg is csinálja.A játékok nem érdeklik kivéve a
zenés dolgok-ellenben minden olyan amin valamilyen kacsoló van tökéletesen kezeli vagy a szerszámok,nagyon
mozgékony-rengeteget lépcsőzik de úgy mint a felnőttek,vagy létrára,bordásfalra mászik.A szobatisztaság úgy ahogy
megy neki.várom válaszát---egy aggódó nagypapa. köszönöm és szép napot.
Szakértői válasz
Kedves nagypapa!


Ha teheti hívjon fel a Tomika édesanyja és részletesen megbeszéljük a teendőket,mert ez egy eléggé összetett probléma, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:

Balogh Andrea2012. 01. 09. 10:42Még nincs értékelés
2011. 12. 29.⧉
Olvasói kérdés
A 3 eves 2 honapos kislanyom 2 hete minden ejszaka felebred 12 korul es elkezd uvoltve sirni. Lehetetlen megnyugtatni es teljesen mindegy, hogy a szobajaban alszik vagy velunk a haloszobaban. 15 percig tartanak ezek az uvoltesek, mikozben reszket is mint aki fel valamitol. Aztan egyszer csak abbahagyja es lefekszik aludni nincs szuksege rank, azt mondja nem almodott semmit es nem tudja megmondani miert visit. Mit lehet tenni? Hogyan segithetnek neki?
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Ez a probléma mivel már elég hosszú ideje fenn áll, mindenképpen személyes konzultáció szükséges a sikeres megoldás érdekében! Keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 29. 08:25Még nincs értékelés
2011. 12. 29.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő!
A következő lenne a kérdésem: a kisfiam 3 éves múlt októberben, egy kicsit körülményes volt számára ez az év! Februárban derült ki,hogy kistestvére lesz,ez még önmagában nem gond,de sajnos a nyáron már adódtak gondok a terhességemmel,és elég sokat kellett kórházban feküdnöm,ez idő alatt az apukájával volt,persze nagyszülői segítséggel.
Innentől kezdődnek a gondok,illetve nem 100%,de én úgy gondolom. Mikor haza kerültem egyfolytában félt,olyanokat kérdezgetett-és még most is-,hogy nem jön-e be senki a házba,vagy nem kukucskál-e be az ablakon,a garázsajtó be van-e csukva,és hát a fő probléma hogy nem akar a saját ágyában aludni a másik szobában! (Egyébként van egy nagyobb testvére is,16 éves,és Ő is a szobában alszik) Állandóan kirohan hozzánk és velünk akar aludni! De így sajnos egyikünk se piheni ki magát,se Ő,se mi! Ha este beszélünk vele,hogy nincs itt senki,nem jön erre senki stb.,akkor mondja hogy jó,akkor nem jövök ki,aztán úgyanúgy rohan ki! És van amikor még elég rendesen sír is hozzá!!! Nem tudom van-e valami megoldás erre,hogy ne jöjjön ki,de bármilyen segítséget tanácsot nagyon megköszönnék!!!!
Tudom hogy nagyon kell figyelni ilyenkor hogy ne érezze mellőzöttnek magát,legyen foglalkozva vele,de szerintem ezzel nincs is gond!
Szóval bízom benne,hogy van valami megoldás a problémánkra,mert elég fáradtak vagyunk így Tőle!!!!
Köszönöm a segítségét!!!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A legtöbb esetben az alvászavar mögött valamilyen érzelmi probléma húzódik meg, az önök esetében ez egybeesik a szeparációs szorongással és a kistestvér születésével is. Amennyiben nem csökkennek a panaszok, mindenképpen keressenek meg, mert személyes konzultáció szükséges!Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 29. 08:23Még nincs értékelés
2011. 12. 08.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!
A kisfiam januárban lesz 3 éves, de már szeptemberben elkezdtük az ovit. Nagyon szert járni és a gyerekeket is imádja. A gond akkor kezdődött mikor kb 1 hónapja elkezdtem az államvizsgámra felkészülni és a mamánál aludt egymás után 2 éjszakát. Utána nem akart menni és ottmaradni az oviban. Utána úgy oldottuk meg, hogy én vittem és a mama ment érte, de nem aludt ott. Ez kb 2 hét volt. Időközben levizsgáztam és úgy gondoltam visszatér minden a régi kerékvágásba. De sajnos nem. Reggel én viszem és délben is én megyek érte. Nem akar hazajönni velem csak a mamával. Reggel megbeszéljük, hogy én megyek érte, de hisztizik, ha meglát és ma még arra is hajlandó volt, hogy ott maradjon az oviban a déli alvásra. Mondtam, hogy akkor legyen. Délután mentem érte és akkor se akart hazajönni velem. Elhívtam a mamát. Boldogan ugrott a nyakába és szó nélkül jött vele haza, persze én végig ott voltam. Ha együtt megyünk érte semmi gond nincs. Reggel is boldogan megy, csak akkor torpan meg, ha valamelyik gyerek sír a csoportban. Azt mondja az ovónéni, hogy még pici és nem tudja magát kifejezni. Mit tegyek? Eddig semmi gond nem volt vele.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Beáta
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A kisfia ezzel a viselkedéssel "bünteti" önt, ezzel is kifejezve azt, h mennyire szüksége lett volna önre akkor is, amikor az államvizsgájára készült, és ő a nagymamával volt!Ha nem görcsöl rá túlzottan, és nem enged az ő érzelmi manipulációjának, meg fog szűnni a probléma!Ebben a korban még az anyához köthető leválási szorongás is mélyítheti a problémát!Ha pár hét alatt nem oldódik meg keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 08. 06:11Még nincs értékelés
2011. 12. 08.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea

Kisfiam 3,5 éves, szeptembertől óvodás. Előtte 1 évig járt bölcsödébe, tehát nem új dolog neki a gyerekek közötti közösség. Sajnos azonban az óvonők elmondása alapján elég kettős a viselkedése. Egyik pillanatban szépen játszik, rendkívül segítőkész, okos, kreatív, ügyes gyerek, a másik pillanatban meg már ok nélkül megüt másokat (mindegy hogy a saját korosztálya, vagy nagyobb), dobálja a játékokat, ütöget a játékokkal. Nem tudjuk mire vélni ezt a fajta viselkedést. Félek hogy véletlen egy ilyen alkalommal esetleg megsérül valaki. Hova forduljak ezzel a probélmával? Próbálunk sokat beszélni vele, elmagyarázni hogy az óviban amit müvel az megengedhetetlen.

Mielőbbi válaszát várva

Üdvözlettel
egy kétségbeesett anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A deviáns viselkedés hátterében érzelmi elfojtás, szorongás áll, amely sajnos nem fog addig megszűnni, ameddig a probléma gyökerére fényt nem derítünk és az nem dolgozódik fel. A feldolgozáshoz meg elengedhetetlen egy gyermekpszichológussal való együttműködés. Keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 08. 06:05Még nincs értékelés
2011. 12. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!

Fiam 26 hónapos, pár hónapja vettük észre, hogy rángatja mindkét vállát, de nem tudtunk rájönni, hogy mi zavarja... önkéntelen mozgásnak tűnik. Más gond nincs vele, nagyon kedves, okos, sokat beszél, mosolygós kisfiú. Atz hozzá kell tennem, hogy sajnos apukájának is van néha ilyen mozgása .. lehet hogy örökletes?? Ebben az esetben gyógyítható? Nagyon aggódok, nem szeretném, ha a kisfiamnak ebből később nehézségei adódnának.

Várom válaszát, köszönettel.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ki kell derítenünk első körben h mi is okozza pontosan a kisfiánál ezt a váll rángatózást, és ha ez megtörtént kezelni is tudjuk, h a későbbiekben ebből ne legyenek neki újabb nehézségei. Keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 05. 22:40Még nincs értékelés
2011. 12. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Csupán csak érdeklődni szeretnék, hogy szobatisztaságra való szoktatásnál telefonon keresztül ad felvilágosítást?
Mivel szeretném jól csinálni ha már önerőből nem jutok lányomnál egyről a kettőre.Hogyan is kell jól rávezetni a gyereket szóljon ha pisilni,kakilni kell.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A szobatisztaságra való helyes és zökkenőmentes nevelés körülbelül egy órás beszélgetést igényel, keressen meg szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 12. 05. 22:38Még nincs értékelés
2011. 11. 30.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Kislányom márciusban lesz 5 éves tavaly 3,5 évesen kezdte az ovit nem volt vele semmi gondd már az első nap vidám ment jött élvezte várta! Soha nem sírt tényleg hihetetlenül jól vette az egészet! Most viszont szinte egyik napról a másikra nem akar menni. Két éves kisöccsével gyesen vagyok így első perctől haza hoztam ebéd után. Egyik nap mikor mentem érte sírva várt és másnap már nem is akart menni ez egy hete tart minden este azzal fekszik hogy holnap nem akarok menni és reggel is sírva megy! Érthetetlenül állok az egészhez mert eddig ha beteg volt akkor alig tudtam meggyőzni hogy most itthon kell maradni nem mehet az oviba. Kérdezgetem történt e valami de csak azt hajtogatja hogy hiányzok neki!! Már egy ideje elzárkózott az új dolgoktól amik az oviban történtek pl bábszínház arcfestés és a hittanra se akart menni onnan ki is vettem. Mit tegyek hogy vissza szokjon a régi kerékvágásba a szívem szakad meg érte legszívesebben nem vinném egy darabig de tudom, hogy nem ez a megoldás.
Várom válaszát!

Üdv Enikő
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Valóban nem megoldás kivenni a kislányát az oviból, de oka van annak h az utóbbi időben így viselkedik, és ezt igen is komolyan kell venni annak érdekében h a későbbiekben ne lépjenek fel újabb tünetek. Az ön által leírtak alapján valamit nem tud feldolgozni,szorong, de h konkrétan ez mi lehet csupán személyes konzultáció során tudjuk kideríteni és kezelni. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 11. 30. 17:54Még nincs értékelés
2011. 11. 27.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő
Van egy kisfiam áprilisban lesz öt éves,nappal az oviban nem pisil be de éjszakáról nem tudom nem hajlandó.
Próbáltam már,hogy nem adok neki annyit inni de még így is van benne.
Mit tegyek vagy nem késő még magától is le szokik majd ?
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ebben a korban már mindenképpen az a normális ha szobatiszta a gyerek. Vannak azonban gyerekek, akiknél az éjszakai szobatisztaság elérése nehéz feladatnak bizonyul, náluk ajánlott egy pár alkalmas terápiás rásegítés, különben ez akár még évekig elhúzódhat, és ez meggátolja őt abban h átlépjen egy következő fejlődési szakaszba. Ez számára is teher, még ha ennek nem is ad hangot, és ez olyan belső szorongáshoz vezethet, ami későbbiekben még nagyobb problémákat szül. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek önöknek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 11. 27. 20:04Még nincs értékelés
2011. 11. 27.⧉
Olvasói kérdés

Egy 3 es fel eves kislany anyukaja vagyok.A problemank a kovetkezo:nagyon okos,ertelmes kislany,de viszont nagyon visszahuzodo,nehezen baratkozo.Nem akar senkivel elmaradni,meg a nagyszulokkel sem,sot neha meg ha Apukaval marad akkor is egy nagyon keserves sirasba kezd es nagyon nehezen nyukszik meg.Tehat osszegezve a lenyeg az hogy o azt szeretne hogy anyuka mindig ot legyen mellette,ha viszont valahova elmeggyek es nem lat egy felelem,remulet jelenik meg az arcan es sirni kezd.Ugyan ez tortenik hogya valaki hozzaszol,legyen az ismeros vagy akar gyerek is.Oviba se akar menni,ott is csak sir a program alatt,nem jatszik a gyerekekkel.MIndig is nagyon anyas volt,de ezt kb.4 honapja csinalja es olyan szemelyekkel se marad el akikkel azelott nyugodtan hagyhattam,persze akkorjaba is sirt egy kicsit ,de utanna megnyugodott es nem volt gond.A kerdesem az volna hogy minek lehet nevezni ezt az o viselkedeset?Szukseges volna egy pszihologus felkeresesse?Vagy pedig egyszeruen latja hogy a sirassal eler barmit es azert csinalja?Koszonom szepen. Udvozlettel egy aggodo anyuka.

Szakértői válasz

Kedves anyuka!

Leválási szorongásról van szó az önök esetében! Minden óvodában tapasztalható, hogy mindig van pár gyermek, aki a sarokba húzódva szemlélődik, vagy szomorkodik és nem a többiekkel játszik. A legtöbbjüknek hosszabb idő kell ahhoz, hogy felszabaduljanak ebben az új kis közösségben, azonban vannak olyan szélsőséges esetek, ahol komoly szorongással, stresszel jár a beszoktatás. A szülőknek sem könnyű, hiszen a leválás, az elszakadás miatti érzelmek őket is éppúgy érintik, mint szeretett gyermekeiket.

Óvodakezdéskor minden jórészt attól függ, hogy milyen jelzéseket kap a gyermek az anyjától. Ha ezek azt sugallják neki, hogy biztonságos és jó helyre kerül, nemsokára elégedetten adja át magát az új élmények örömeinek.

Azonban, ha a gyermek kezdeti nehézségei az anyából olyan reakciókat váltanak ki, amelyek azt sugallják a gyermeknek, hogy az anyja is tart attól, hogy neki valami baja eshet, és emiatt nem szívesen hagyja ott az óvodában, akkor természetesen a gyerek korábbi nyugtalansága tovább mélyül. Ez pedig igazolni látszik az anya kezdeti félelmeit, és tovább fokozza őket. A gyerek belecsimpaszkodik az anyjába, keservesen bömböl, mintha valami szörnyűség készülődne ellene.

Fontos: ha a szülő egyszer már eldöntötte, hogy óvodába adja a gyermekét, legyen ebben következetes. Saját megnyugtatására - ha teheti - válassza ki azt az óvodát, óvó nénit, akire szívesen bízná a gyermekét.
A szülő törekedjen arra, hogy őszinte és nyílt kapcsolat alakuljon ki közte és az óvónők között, hiszen többek között ez fogja megteremteni a kicsi biztonságérzetét is. Éreztessük a gyerekkel, hogy jó helyen lesz, hogy mi is megbízunk az óvó nénikben, az óvodában...ha mindezt megtesszük, nem lesz viselkedésbeli regresszió!

Annak érdekében, h ez a leválás zökkenőmentes legyen, én mindenképpen javasolnék önöknek egy egy órás nevelési tanácsadást, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket! Elérhetőségem: 3O-355-O177.

Üdv.:

Balogh Andrea2011. 11. 27. 16:44Még nincs értékelés
2011. 11. 27.⧉
Olvasói kérdés
üdvözlöm.az első osztályos nagyobbik fiammal az lenne a probléma,hogy iskolába nem szeret járni mert valamitől nagyon fél.ugyanakkor ha már bent van nagyon jol tanul és boldogan jön ki az iskolábol.először az egyik osztálytársára panaszkodott hogy mindig bántja most meg hogy a tanárnéni kiabál.de nem vele.reggelente mindig kétségbeesetten sir hogy haza akar jönni,de sajnos ezt nem lehet.teljesen normális családi életet élünk.ennek ellenére nem tudjuk hogy hogyan lehetne bátoritani. előre is köszönöm a válaszát
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Ha tehetik keressenek meg, egy egy órás nevelési tanácsadás erejéig, ahol közösen fel tudjuk térképezni a kiváltott viselkedés lehetséges mozgató elemeit és annak megfelelően kezelni. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 11. 27. 16:35Még nincs értékelés
2011. 11. 27.⧉
Olvasói kérdés
T. Doktornő! Kisfiam november 11-én lett 5 éves. Beszédfejlődése átlag feletti (alig múlt 1 éves és már beszélt, 1,5 évesen már összetett mondatokat használt) az óvónénik szerint is kifejezőképessége társaiét jóval meghaladja. Mozgás fejlődése is megfelelő, nagyon ügyes. Nem volt kora szülött, átlagos (3.1 kg) súllyal született. Ami aggaszt, hogy nem igényli a gyermek társaságot, leginkább egyedül szeret játszani, vagy felnőttekkel. Pár hónapja megfigyeltem, hogy a bútorokról fel-le ugrálva vmilyen kisebb tárgyat (pl fésű) a kezében forgatva "játszik", újabban időnként a haját is húzgálja. Ha megkérdezem mit csinál azt mondja játszik. (bakugánost, vagy vmilyen harci játékot). Amióta áprilisban leszokott a cumiról a körmét rágja. Ha valamiért izgatott már kb. egy éves kora óta forgatja a csuklóját. gondoltam kinövi, de még mindig csinálja. Érzékeny gyermek, ha agresszió éri inkább visszahúzódik, nem szereti a hangos dolgokat. Fél a kutyáktól (minegy kics vagy nagy) Attól tartok ezek szorongásos tünetek. A férjem és az óvó nénik szerint nincs probléma? Mit tegyek? Túl aggódóm a jelenséget, vagy pszichológushoz kellene vinnem?

Előre is köszönöm válaszát.

Szépné dr. Józsa Brigitta
(jogász vagyok, nem orvos)
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ez mindenképpen gyermekpszichológiai eset, elég súlyos tünetek amiket ön leírt, ezért minél előbb keressenek meg egy gyermekpszichológust. Ha gondolja én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 11. 27. 16:18Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.