Amikor Giuseppe Verdi 1868-ban hírül vette Rossini halálát, javaslattal fordult tizenkét zeneszerző pályatársához: komponáljanak közös requiemet nagy pályatársuk emlékére. Ő maga meg is írta a Libera me tételt, ám a közös munka végül mégsem szólalhatott meg. Újabb néhány év elteltével, 1873-ban egy másik nagy veszteség: Itália nagy költője, Alessandro Manzoni halála késztette arra Verdit, hogy saját meglévő tételét teljes művé formálva megírja a Requiemet. A milánói Szent Márk-templomban lezajlott 1874-es ősbemutatót követőn az opus fokozatosan a hangversenyrepertoár kultikus jelentőségű darabjává vált, mára pedig Mozart Requiemje mellett a műfaj legnépszerűbb alkotása. Akik a művet operai kifejezésmódjáért kárhoztatják, egyszersmind legnagyobb erényére: drámaiságára és megjelenítő erejére is utalnak. A koncert karmestere, Vashegyi György hatalmas tapasztalattal rendelkezik az oratorikus művek megszólaltatásában, a három nagy kultúrájú, sokoldalú hazai énekes, Kolonits Klára (szoprán), Komlósi Ildikó (alt) és Kováts Kolos (basszus) társaságában fellépő koreai tenor, Mario Bahg a 2018-as montreali Nemzetközi Zenei Verseny nagydíjasa, aki 2019-ben a New York-i Metropolitant is meghódította.
GIUSEPPE VERDI: Requiem
Kolonits Klára szoprán
Komlósi Ildikó alt
Mario Bahg tenor
Kováts Kolos basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Nyitókép (Kolonits Klára): Kaya Ariel Woytynowska
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)