A 444.hu figyelt fel a Szigetszentmiklósi Hajnalcsillag Református Óvoda Facebook-posztjára, melyet azóta töröltek.
A posztban hosszasan taglalták, milyen következményei lehetnek a Halloween-i programok elterjedésének:
"fel kell szólalni mindenkinek, akinek elege van a sok sötétségből, az ördög pusztító munkájából, amit fájdalommal néztünk végig az utóbbi években: túl sok öngyilkosság, túl sok a beteg gyermek, és felnőtt, akik félelemben élnek. Ne engedj a gonosz erőknek, hisz lesz következmény, mert felelősségre lesz vonva mindenki végső soron az élő Isten előtt számot kell adni mindenért!" - írták.
Arra kérték a követőket, hogy bátor döntést hozzanak és tartsák tisztán a szívüket, otthonukat, az intézményeiket és a városukat - ennek hatása lesz a környékbeli településekre is. "Keresztyén nemzet nem hódol be a sötétség fejedelme előtt, főleg nem ünnepel vele" - zárták a gondolatmenetet.
"Van nekünk egy Élő Istenünk, feltámadott megváltónk, Jézus Krisztus! Nem kell nekünk a halált, az ördögöt ünnepelnünk! Nem kell a gyerekeket csontváznak, boszorkánynak öltöztessük! Nem kell átvegyünk semmilyen idegen néptől pogány ünnepeket, szokásokat! Fontos tudni: a halloween a sátánisták ünnepe! Igen, sokan tudatlanságból ünneplik, de ennek így is, úgy is, következménye van! Szent kötelességünk kizárni az ördög minden munkáját településünkről, ahol Istent imádjuk! Helyette tartsunk ki mindenkor, amellett ami tiszta, igaz és szent! Hívő keresztyének képviselik Isten kijelentett akarata. Valamilyen vezetők, hitben elöljárók, jó példái legyetek elsősorban a körülötted élők előtt, a családod, a közösség, a város lakói előtt. hallooween a démonizált világ sötét ünnepe, a sátánisták ünnepe!" - idézte a posztból a 24.hu.
Miért utasítják el sokan a Halloween-t?
Halloween egy ősi kelta eredetű ünnep, amelyet október 31-én tartanak. Eredetileg a Samhain nevű kelta ünnepből származik, amely az újév kezdetét és a nyár végét jelölte. A kelták úgy hitték, hogy ilyenkor a túlvilág kapui megnyílnak, és a holtak lelkei visszatérnek a földre.
Magyarországon a Halloween az 1990-es években kezdett elterjedni, főleg az amerikai filmek és popkultúra hatására - és egyre népszerűbb. A gyerekek körében kedvelt szokássá vált a jelmezbe öltözés és a „csokit vagy csalunk” játék, de sokan tökfaragással és halloweeni bulikkal ünnepelnek.
Kapcsolódó cikkünk: Tökfaragás ötletek: 35 kreatív megoldás képekkel, amikből inspirálódhatsz
Ma Magyarországon a Halloween inkább egy szórakoztató esemény, ahol a dekorációk, töklámpások és ijesztő jelmezek vannak a középpontban. Ez a nap különleges kettősséget hordoz magában, mivel egyrészt egyre népszerűbbé válik, másrészt viszonylag újkeletű szokás, amely nem kapcsolódik mélyen a helyi hagyományokhoz.
A töklámpás faragása, a jelmezes bulik és az ijesztő tematikájú dekorációk elsősorban a fiatalabb generációkat vonzzák, akik számára a Halloween sokkal inkább egy játékos, szórakoztató esemény, mintsem spirituális vagy vallási jelentéssel bíró ünnep.
Ugyanakkor Magyarországon még mindig erősen jelen vannak az évszázados hagyományok, különösen a Mindenszentek és Halottak napja, amelyek mély érzelmi és vallási töltettel bírnak. Ezen ünnepek idején sokan gyertyát gyújtanak, meglátogatják elhunyt szeretteik sírját, és csendben emlékeznek. Ez az emlékezési forma szorosan kötődik a katolikus és református vallási hagyományokhoz, és hangsúlyozza a tiszteletet az elhunytak iránt. A Halloween ehhez képest inkább a félelemmel, az elmúlással való játékos szembenézést, egy könnyedebb megközelítést kínál.
Ez a kettősség némi feszültséget is szülhet a társadalomban. Vannak, akik úgy érzik, hogy Halloween „elidegeníti” a magyar kultúrától a Mindenszentek és Halottak napjának komolyabb hagyományait, míg mások úgy tekintenek rá, mint egy modern, szórakoztató ünnepre, amely jól megfér a tradicionális szokások mellett. A két ünnep időben közel esik egymáshoz, és bár sokan csak szórakozásként fogadják el Halloweent, nem veszítik el a magyar kultúrában mélyen gyökerező megemlékezések jelentőségét sem.
A tökfaragás és jelmezes mulatságok egyfajta modernizációs jelenségek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos magyar ünnepeket. Ez a kétféle ünneplési forma egymás mellett létezhet, lehetőséget adva arra, hogy az emberek különféle módon éljék meg az ősz végi időszakot – akár szórakozásként, akár az elhunytak előtti tiszteletadásként.
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)