Anonim értékelés – esély vagy veszély?
Május 14. és június 2. között a KRÉTA rendszerben lehetőséget kaptak a szülők és diákok, hogy anonim módon értékeljék az oktatókat. Ám míg a kezdeményezés célja az őszinte visszajelzések gyűjtése volt, a Népszava információi szerint a tanárok között egyre többen számolnak be „bosszúértékelésekről”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint egy-egy rossz jegy vagy személyes nézeteltérés miatt is irreálisan alacsony pontszámok érkezhetnek. Ez nemcsak az önértékelést rombolja, hanem egzisztenciális veszélyt is hordozhat, hiszen ezek a vélemények a pedagógusok hivatalos teljesítményértékelésébe is beleszámíthatnak – és így a fizetésükbe is.
Milyen kérdésekre kell válaszolni?
A kérdőívek az általános iskolákban a szülőket, a középiskolákban a diákokat szólítják meg. A felmérés során 1-től 5-ig terjedő skálán kell pontozni például az alábbiakat:
- Felkészült-e a pedagógus?
- Megértő, jó szándékú?
- Érthetően magyarázza el a tananyagot?
- Betartja a határidőket?
- Milyen a hangulat az órákon?
- Mennyire együttműködő a szülőkkel?
A középiskolás kérdőívben két kérdésre szöveges választ is lehet adni – ez újabb lehetőség a személyes vélemények (vagy sérelmek) kifejtésére.
Nincs valódi következmény? Dehogynem!
Habár a kormány rendeletben rögzítette, hogy az értékelések nem csökkenthetik a tanárok bérét, a gyakorlatban ez másképp is alakulhat. Az Oktatási Hivatal válasza szerint ugyanis az iskolaigazgatók mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszik-e ezeket a visszajelzéseket. Egy budapesti igazgató például úgy döntött: nem számítják be az értékeléseket, hogy elkerüljék az elbocsátásokat vagy negatív besorolásokat.
Az új rendszer: teljesítmény és következmények
Az idei tanévben bevezetett új értékelési rendszer több szempontot is figyelembe vesz:
- Kompetenciamérés eredményei
- Érdemjegyek alakulása
- Érettségi eredmények
- Óralátogatások és tanfelügyeleti visszajelzések
- Három egyéni teljesítménycél teljesítése
A tanárok 100 pontot szerezhetnek, amely alapján három kategóriába sorolják őket:
- Kiváló (80% fölött)
- Átlagos (50–79%)
- Fejlesztendő (50% alatt) – ez utóbbi csoport akár fizetéscsökkenéssel is szembesülhet.
A teljesítményértékeléseket június 30-ig kell lezárni.
Fizetésemelés csak a legjobbaknak – de meddig tart a plafon?
A pedagógusok anyagi elismerésére elvileg csak a kiválók számíthatnak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint azonban még mindig nem világos, hogy mennyi pluszjuttatás járhat. A jövő évi költségvetési tervezetben erre nem szerepel fedezet.
Egy másik aggasztó szempont: a szakszervezet információi szerint előírt „kvóták” alapján csak néhány tanár kerülhet be a legjobbak közé, hogy a kifizetéseket kordában tartsák.
„Olcsón kihozni valamit” – súlyos üzenet az oktatásnak
A Népszava által megszólaltatott források szerint az egész rendszer egyre inkább azt a célt szolgálja, hogy a pedagógusok többet dolgozzanak, akár ingyen is, miközben még a fizetésük is veszélybe kerülhet. Az oktatás megbecsültsége helyett a költséghatékonyság tűnik irányelvnek.
Mit jelent ez a szülőknek és diákoknak?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát kapták meg – ám az anonimitás fegyver is lehet. A rendszer túlmutat egy szimpla kérdőíven: közvetlenül hatással lehet egy tanár egzisztenciájára, jövőjére és pályájára.
Az oktatás jövője nem csupán a tantermekben, hanem a digitális kérdőívek mögött is eldőlhet. A kérdés már csak az: valódi értékelés vagy személyes indulat fogja-e alakítani a magyar tanárok sorsát?
Forrás: Népszava, 2025. május 29.
Fotó: Depositphotos
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)