A kormány újabb kérdőívet küldött ki a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egyes kérdések fontos változásokra utalnak, ugyanakkor a részleteket és a kontextust a kérdőív nem magyarázza el. A szülőknek vaktában kell válaszolni a kérdésekre úgy, hogy a válaszok következményei ismeretlenek.
A kérdőív egyik kérdése arra utal, hogy a kormányzat a kompetenciamérések eredményét is figyelembe szeretné venni a gimnáziumi felvételi eljárásban:
Véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor?
– Támogatom a kompetenciamérések eredményeinek figyelembe vételét, mert növelné a felvételi és az értékelés objektivitását.
– A jelenlegi eljárás megfelelő.
A kompetenciamérés az iskola pedagógiai munkájának mérésére szolgál, nem pedig felvételi vizsgaként. Ha a kompetenciamérés eredményét figyelembe vennék a felvételi eljárásban, akkor ezzel arra ösztönzik a szülőket, hogy külön készítsék fel a gyerekeket, hogy ezeken minél jobb eredményt érjenek el. Mint ahogy az írásbeli felvételi esetében is, a gyerekek jelentős részét külön órákon készítik fel ezekre a megmérettetésekre. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy ezek a felmérések már nem töltenék be eredeti szerepüket kompetenciamérésként, az újabb vizsgahelyzet tovább növelné a gyermekeket érő stresszt, és a középiskolai felvételi eljárás még inkább megterhelné a gyerekeket és családjaikat.
Legalább ekkora problémát jelentene, ha a kompetenciamérés vizsgaként való alkalmazásával tovább korlátoznák a gimnáziumokba való bejutás esélyét, pedig az elmúlt hetek kormányzati megnyilvánulásai épp erre engednek következtetni. Közösségünk petícióval tiltakozik az ellen, hogy a kormányzat az idei felvételi eljárás során az állami gimnáziumokba való bejutás megnehezítésére mesterséges ponthatárt „ajánlott”, melyet sok gimnázium be is vezetett. Ezzel az intézkedéssel sok tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat. A kormányzat azt is bejelentette, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40%-ról 30%-ra, vagy akár 20%-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges. Így valószínűsíthető, hogy a kompetenciamérés eredményét úgy vennék figyelembe, hogy az megnehezítse a gimnáziumba való bekerülést, ami ellentétes a gyerekek és az ország érdekeivel.
Az alábbi kérdés is aggodalomra ad okot, amely az iskolák állami rangsorolását veti fel:
Amennyiben elérhetővé válna egy országos és/vagy vármegyei rangsor az általános iskolákról és a gimnáziumokról, figyelembe venné az iskolaválasztás során?
– Igen, a rangsort figyelembe venném az iskola kiválasztása során.
– Nem rangsor alapján választok/választottam iskolát.
Az iskolák működését nagyon sok szempont szerint lehet megítélni, az iskolák nem rangsorolhatóak egyértelműen. A pedagógusok munkáját már csak azért is nehéz számszerűsíteni, mert nagyon sok függ attól, hogy kik kerülnek be az adott iskolába, és adottak-e a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítása a kormányzat feladata lenne. Jelenleg a kritikus mértékű országos pedagógushiány akadályozza a minőségi iskolai munkát. Olyan nagy a pedagógushiány, hogy emellett nem lehet értelmes rangsorolást felállítani.
A kormányzat által tervezett rangsorolás veszélyes lehet, hiszen ennek megvalósulásával a rangsorban alulra kerülő iskolák még kevésbé lesznek népszerűek a szülők körében, még kevésbé választják az adott iskolát és így a minőségük egyre inkább romlik, felerősítve a már most is meglévő hatalmas különbségeket, az esélyegyenlőség tovább romolhat. A rangsorban hátulra kerülő iskolák ki lesznek téve a megszűnés veszélyének. A kormányzatnak inkább a problémák megoldására kellene törekednie és ehhez erőforrásokat biztosítania ahelyett, hogy az iskolákra hárítják a felelősséget a rangsorolással.
A következő manipulatív kérdésre nem lehet jól válaszolni, és a parlamenti képviselők iskolából, óvodákból való teljes kitiltására utal:
Az utóbbi hetekben a gondoskodáspolitika területén jelentős vita bontakozott ki egyes politikusok intézménylátogatási tervei kapcsán, a kérdés azonban a köznevelés területén is aktuális. Az Ön álláspontja szerint indokolt-e a (nem oktatáspoitikával foglalkozó) politikusok óvoda- és iskolalátogatása?
– Nem indokolható a politikusok óvoda- és iskolalátogatása, zavarja a tanítást. Az óvodákban és az iskolákban csak a pedagógusoknak és a gyerekeknek van dolga, politikusoknak nincs.
– Álláspontom szerint bárki látogathatja akár tanítási időben is az iskolát, óvodákat, akár a politikusok is.
A parlamenti képviselőknek fontos feladata lenne, hogy szükség esetén meglátogassák az állami intézményeket, és ezáltal ellenőrizzék a közszolgáltatások – köztük a közoktatás – működését. Természetesen nem propagandalátogatásokra van szükség, de az állami intézmények működése nem maradhat rejtve a választott képviselők – és rajtuk keresztül a közvélemény – elől.
A kormányzat már 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is manipulatív kérdéseket tartalmazó kérdőívet küldött ki a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül, de ezek részletes eredményét nem közölte, az erre vonatkozó adatkérésünket elutasította, holott közérdekű adatokról van szó. Közösségünk ezért bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mely az ügyben vizsgálatot indított; a vizsgálat jelenleg is tart.
Bárcsak olyan kormányunk lenne, ami a problémák letagadása helyett azok megoldásában, a szülők félrevezetése helyett a valódi párbeszédben érdekelt!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)