Több gimnáziumban kötelezővé vált a minimumpontszám a felvételihez - csökkenhet a bejutó diákok száma

Szigorúbb felvételi követelmények

Tavaly a tankerületi központok ajánlást adtak ki, amely szerint a központi írásbeli vizsgán elért minimumpontszámokat kell figyelembe venni a felvételik során. A Népszava értesülései szerint azonban több gimnáziumban ezt nem ajánlásként, hanem kötelező előírásként alkalmazzák. Például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium idén már csak azokat a diákokat rangsorolja, akik az írásbelin legalább 70 pontot értek el. Hasonló szabályok vonatkoznak a Budai Nagy Antal Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium felvételizőire is.

A konkrét követelmények eltérőek az egyes képzéstípusok között. A négyosztályos képzések esetében 50–55 pont az elvárt minimum, míg a hat- és nyolcosztályos programoknál 70 pontot kell teljesíteni. A nyelvi előkészítő osztályokhoz általában 60 pont szükséges, ám egyes intézmények ennél is szigorúbb feltételeket szabtak.

Egyenlőtlen alkalmazás és torzuló rendszer

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint a rendszer legnagyobb problémája, hogy nem egységesen alkalmazzák az ajánlásokat. „Egyes iskolák kötelezővé tették a minimumpontszámokat, míg mások nem, ez pedig torzítja a felvételi rendszert” – nyilatkozta. Miklós szerint ez a változtatás egy „nagyobb stratégia” része, amely hosszabb távon a gimnáziumi képzés leépítését célozza.
 

    EZ IS ÉRDEKELHET:    

A szülői közösségek körében is komoly ellenállást váltott ki a szabályozás. Egy szülő példaként említette, hogy lánya 2017-ben még sikeresen felvételizett egy hatosztályos gimnáziumba 60 pontos eredménnyel, kitűnő érettségit tett, és végül jogi egyetemen végzett. Az új szabályok alapján azonban ma már nem nyerhetne felvételt.

A tankerületi ajánlások célja

A Klebelsberg Központ álláspontja szerint a minimumpontszámok bevezetése a gimnáziumi képzés presztízsének növelését szolgálja, és segíti, hogy a tanulók megfelelő helyre kerüljenek – akár gimnáziumba, akár szakképzésbe. A központ szerint az ajánlás segít elkerülni, hogy olyan diákok nyerjenek felvételt, akik később nem tudnák teljesíteni a gimnáziumi követelményeket, és csökkentené az iskolák közötti fluktuációt.

Oktatáspolitikai szándékok

Az intézkedés egy szélesebb oktatáspolitikai célkitűzés részeként is értelmezhető, amely a szakképzés népszerűsítését helyezi előtérbe. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára nemrégiben kijelentette, hogy a kormány célja a szakképzésbe jelentkezők számának növelése.

Az új rendszer hosszú távú következményei még kérdésesek, de már most jelentős feszültségeket szül a szülők, pedagógusok és diákok körében. Az egységes szabályozás hiánya és a szigorodó feltételek sokak szerint tovább mélyítik az oktatási szakadékot Magyarországon.

Indexkép: Depositphotos.com