A kamaszok közel harmada kapcsolatban van olyan „ismerőssel”, akit személyesen sosem látott

Az Egyezmény fő célkitűzése az volt, hogy az állam aktív kötelezettségvállalása útján hozzájáruljon a gyermekek jólétéhez, és egységbe foglalja a különböző jogszabályokban fellelhető gyermekjogokat. Az Egyezmény – az USA, Dél-Szudán és Szomália kivételével – a világ összes országában garantálja a gyerekek alapvető jogait, és azóta is a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. Magyarország a közép-kelet-európai régióban elsőként, 1991-ben ratifikált.

Az Egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek a gyermekjogokat kizárólag az offline térre vonatkozóan fogalmazzák meg, ugyanakkor az internet és a technológiai fejlődés időközben jelentősen átalakította a gyerekek jogainak érvényesülését. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága idővel azt is felismerte, hogy a digitális környezet egyre fontosabbá vált a gyermekek életének különböző területén. 2021 márciusában rögzítették, hogy a digitális környezetben is kötelező minden gyermek jogait tiszteletben tartani.

Elengedhetetlen a gyermekek digitális életéről szóló adatok, információk összegyűjtése, ismerete

Az NMHH 2017-es kutatása a 7 és 16 év közötti gyermekre és szüleikre fókuszált és többek között rámutatott arra, hogy a gyerekek egyre hamarabb kezdenek el internetezni, és egyre hamarabb szereznek tapasztalatokat a közösségi médiában. Az NMHH szakemberei azt tapasztalták, hogy a növekvő internethasználattal párhuzamosan emelkedő tendencia látható a gyermekre leselkedő veszélyek terén is. A 2020-as Digital parenting kutatás már megállapította, hogy a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük (9 százalékról 18 százalékra). Megdöbbentő, hogy minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent.  A 13-14 évesek negyede, míg a 15-16 éveseknek közel harmada kapcsolatban van olyan „ismerőssel”, akit személyesen sosem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.

Növelni kell a médiatudatosságot

A gyerekek védelmét az infokommunikációs térben leginkább azzal segíthetjük, ha médiatudatosságra neveljük őket. Ennek érdekében hozta létre az NMHH a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat – Budapesten, Debrecenben és Sopronban –, ahol 2022 októberéig 70 ezer gyermek vett részt az iskolai csoportoknak nyújtott programokon. Szintén a médiatudatosságra nevelést ösztönzi a 2020. március 1. óta működtetetett, szülőket segítő, gyerekaneten.hu információs oldal, illetve a 2022 októberében indult digipedia.hu oldal is.

A gyermekek digitális környezetben fennálló jogaira fókuszáló kampányok közül fontos kiemelni a „Red Flag” kampányt, amit azért indított az NMHH, mert aggasztóan növekszik az idegenek általi megkeresések aránya, valamint növekvő tendenciát mutat a gyermekek által magukról készített intim felvételek száma is. A médiatudatosságra növelő és prevenciót szolgáló tevékenységeink ellátása mellett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgáltatást is végez az NMHH. A 2011 óta működő Internet Hotline szolgálatás bejelentések alapján segít a neten talált jogsértő és kiskorúakra káros tartalmak gyors eltávolításában azáltal, hogy megkeresi a szolgáltatót, hogy az vizsgálja meg a sérelmezett tartalmakat és tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A Hatóságon belül működik a 21 tagú Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal is, mely tanácsadó testületként szintén a gyerekjogok érvényesülésének szolgálatában áll. A Kerekasztal célja, hogy ösztönözze a kiskorúak védelmét a világhálón, így a szűrőszoftverek hatékony alkalmazására, a gyerekek és szüleik médiatudatosságának növelésére állásfoglalásokat, ajánlásokat dolgoz ki, valamint törekszik arra, hogy az online tartalomszolgáltatók betartsák a gyermekvédelmi kötelezettségeiket.

Nyitókép: depositphotos