Nem jön a baba? Lehet, hogy Asherman-szindróma áll a háttérben

Mit jelent pontosan az Asherman-szindróma, és mit okozhat?

Az Asherman-szindróma egy gyűjtőfogalom, ami a méhen belüli összenövéseket takarja. Ilyenkor tulajdonképpen a méh két fala nő össze kisebb-nagyobb mértékben. Ezek az összenövések rengeteg panaszt okozhatnak a nőknek, ilyen lehet például

• a menstruáció rendszertelensége vagy elmaradása,
• a rendkívül nagy alhasi fájdalom menstruáció alatt,
• de akár ismétlődő vetélést vagy meddőséget is okozhat.

Ha valaki teherbe esik ezzel a betegséggel, akkor fokozottan oda kell figyelni rá, mivel előfordulhat, hogy olyan komplikációkat okoz, mint a túlzott vérzés, elölfekvő méhlepény vagy placenta increta, amikor a méhlepény túl mélyen tapad a méhfalba és behatol a méh izomzatába is.
 

Mi válthatja ki az Asherman-szindrómát?

A betegséget alapvetően az váltja ki, ha a méh belső falát valamilyen trauma éri. Ilyen lehet a méhkaparás egészségügyi okból vagy abortusz esetén, de középidős vetélés vagy szülés utáni méhüregi kürett esetén is nagyobb az esélyünk rá, ilyenkor ugyanis sérül a méh fala.

Fokozzák az Asherman-szindróma kialakulásának esélyét a masszív gyulladások és fertőzések is, de okozhat ilyet a mióma hiszteroszkópos (méhtükrözéses) eltávolítása, vagy akár a méh szülés után alkalmazott vérzéscsillapító öltése is.

Rendkívül nehéz diagnosztizálni

Sajnos az Asherman-szindróma diagnosztizálása különösen nehéz, ultrahangos vizsgálaton csak nagyon nagy tapasztalattal bíró ultrahangos szakemberek veszik észre még műtét előtt. Leggyakrabban akkor tudnak biztos diagnózist mondani, ha a meddőségi vizsgálatok során hiszteroszkópos beavatkozást (méhtükrözést) végeznek.

Az Asherman-szindróma kezelése és gyógyulási esélyei

Amennyiben méhtükrözést végeznek, az összenövések eltávolítását egy ülésben el tudják végezni. Ehhez nincs szükség vágásra, a hiszteroszkópos beavatkozás során a méh összenövéseit egy kamerával követve oldják fel, amit a hüvelyen át juttatnak fel a méhbe. Az oldás után az összenövések újra összetapadhatnak, ezért lehetséges, hogy a beavatkozást többször is meg kell ismételni.

Gyakran alkalmaznak méhüregi összenövésgátló anyagot a műtét végén, ami megakadályozza az összenövések újbóli kialakulásának lehetőségét. Arra is van lehetőség, hogy a méh falait mechanikailag tartsák távol katéter segítségével.

A műtétet altatásban végzik. A beavatkozás után bizonyos esetekben személyre szabott hormonkezelést is alkalmaznak, amely a méh gyógyulását segíti elő, mivel megerősíti a méhnyálkahártya felépülését. Amennyiben a műtét sikeres volt, teljes lehet a gyógyulás, a páciens pedig gond nélkül teherbe eshet.

Előfordulása, gyakorisága

Bár gyakoriságáról nincsenek pontos adatok, különböző országokból származó statisztikák szerint a betegségnek 1,5 és 25 százalék közötti az előfordulása. Általában csak gyerekvállaláskor derül ki, hiszen a legtöbb nőnél ilyenkor kerülnek előtérbe a meddőségi problémák, amiknek hátterében 7-40 százalékos eséllyel az Asherman-szindróma áll.

Az Asherman-szindróma megelőzése

Az Asherman-szindróma megelőzése érdekében annyit tudunk tenni, hogy elkerüljük az indokolatlan, nem feltétlenül szükséges méhkaparásokat, valamint ha feltétlenül szükség van méhkaparásra, azt az orvosnak kellő odafigyeléssel és óvatossággal kell végeznie.

Indexkép: Depositphotos.com