Miután mostanra már lassan nagykorúvá cseperedik az az unokageneráció, akiknek nagymamája már 55 éves korától nyugdíjba mehetett, ahány ház, annyiféle nagymama. Nézzük csak, milyen típusokkal is találkozhatunk a leggyakrabban!
- Az elfoglalt
A terhességed ünnepélyes bejelentését követő első reakciója az: „Jó, de ki fog a gyerekre vigyázni?” A kérdés elhangzása utána már csak abban reménykedsz, hogy a párod anyja nem ehhez a csoporthoz tartozik. Mert hogy az ide tartozóknak bizony sok fontos és még fontosabb dolga van. Heti ötszöri konditerem, angolóra és persze, a cég ügyei. A heti egy, őáltala kijelölt időben megnézi az unokát, gyors leltárt és jelentést készít, hogy aztán a hozzá hasonló nagymamáknak el tudjon dicsekedni azzal, hogy milyen szépen fejlődik az ő kicsikéje.
- Az űberaggódó
A terhességed alatt csak azért áraszt el anyasággal és gyermekneveléssel kapcsolatos kézikönyvekkel, hogy azokat Tőled kölcsön tudja kérni. A kifinomultabbak előtte a lényeget sorkiemelőzik. Ragaszkodik hozzá, hogy bent legyen a szülés alatt és egy óvatlan pillanatban kikapja azt a bizonyos ollót a kispapa kezéből. Ha etetés előtt a babát a .jpg)
kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti. Később ő telefonál a közszolgálati rádió 12 óra előtti adásába, hogy megkérdezze, nem-e számít a fejlődésben visszamaradottnak a gyermek, ha a 18 hónaposan nem mondja el azt, hogy „Nagymami, légy szíves, nyisd ki a WC-ajtót, mert pisilnem kell!”
kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti. Később ő telefonál a közszolgálati rádió 12 óra előtti adásába, hogy megkérdezze, nem-e számít a fejlődésben visszamaradottnak a gyermek, ha a 18 hónaposan nem mondja el azt, hogy „Nagymami, légy szíves, nyisd ki a WC-ajtót, mert pisilnem kell!”A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
- A cybernagyi
Tudja, hogy a fiatalok világa a számítógép, ezért még az aktív korszakában elkezd megismerkedni az online világgal. A nagyobb unokákkal természetesen már csak skype-on tartja a kapcsolatot. Pogácsa helyett receptlinkeket küld és cserébe elvárja, hogy naponta új fényképeket, videókat tölts fel az unokákról írt blogjába. A nagyszülői látogatások a chatszobában zajlanak. A családban az „Adj egy puszit a nagyikának!” felszólítás helyett a „Lájkold be szépen a nagymamát!” dívik.
- A hagyományőrző
Már a terhesség alatt megkapod tőle a feles tej, majd a háztartási kekszes almapüré receptjét. A szülés után sört és disznótorost hoz a kórházba. Nem érti, hogy miért nem használsz hagyományos pelenkát és kiszúrásnak tartja, hogy nemhogy anyatejen éhezteted azt a szerencsétlen gyereket fél évig, de még utána sem cukrozod meg a főzelékét. Szerinte egy féléves gyereket minden étkezés után a bilire kell ültetni és középső csoportos korában nyugodtan mehet egyedül az óvodába. De mindig valami süteménnyel lepi meg az ő kis unokáját, az Öreg néne őzikéjét meséli és ugróiskolát rajzol neki.
Ez csak egy pár fajta nagymama a mai világból. De még sokan vannak. Neked kihez van szerencséd?
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.
Családinet hozzászólások
Hozzászólások [20]
Jó! Nekem még nincs unokám, de a gyerekeim már viccelődve megjegyezték egyszer-kétszer milyen leszek.
Pl.: Unoka: - Anya, nagyi hol van, mikor jön?
Anya: - Még spinning edzésen van, aztán megír egy cikket, elmegy a barátaival vacsorázni... talán a jó éjt puszira ideér.
Szia Gabi! A cikkednek nagyon kedves, aranyos a témája és humorosan írtad meg. Nekem tetszett, mert olvasmányos, a felsorolással még könnyítettél rajta. Nem könnyű ezt a kérdést megfelelően kivesézni, az biztos. A nagyik sokfélék, meg aztán talán az aggódó keveredhet a hagyományőrzővel, és a távolság miatt ez utóbbihoz tartozó nagyi akár webkamerát vesz...
Köszi:-)
Apróság, de legalább a Családinet szerkesztőségének(!) szemet szúrhatott volna:"nem-e számít" helyett nem számít-e.
Köszi:-)
Apróság, de legalább a Családinet szerkesztőségének(!) szemet szúrhatott volna:"nem-e számít" helyett nem számít-e.
meg,
Köszönöm! Ez így igaz, a nagyik sem feketék vagy fehérek, átfedések természetesen mindenhol vannak.
Köszönöm! Ez így igaz, a nagyik sem feketék vagy fehérek, átfedések természetesen mindenhol vannak.
Szia Gabi! A cikkednek nagyon kedves, aranyos a témája és humorosan írtad meg. Nekem tetszett, mert olvasmányos, a felsorolással még könnyítettél rajta. Nem könnyű ezt a kérdést megfelelően kivesézni, az biztos. A nagyik sokfélék, meg aztán talán az aggódó keveredhet a hagyományőrzővel, és a távolság miatt ez utóbbihoz tartozó nagyi akár webkamerát vesz...
Köszi:-)
Apróság, de legalább a Családinet szerkesztőségének(!) szemet szúrhatott volna:"nem-e számít" helyett nem számít-e.
Köszi:-)
Apróság, de legalább a Családinet szerkesztőségének(!) szemet szúrhatott volna:"nem-e számít" helyett nem számít-e.
Gabi, jobban át kellett volna nézned a cikkedet, mielőtt leadod.
Egy szerzőt az is minősít, mennyire figyel oda a stílusra és a helyesírásra. Szerintem direkt nem javították ki a pályázati anyagot, mert több szerzőnél is láttam elírást. Különben is ha a beérkezett szövegeket még helyesírási szempontból is korrigálják, akkor ezt az 50-et csak hónapok múlva olvasnátok. Ha átírják a stílust, akkor meg nem ér a verseny...
Az ötlet egyébként jó. A szatírikus túlzásoknál kicsit durvának találtam ezt a mondatot:
"Ha etetés előtt a babát a nagymama kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti.".
Azt már csak remélni merem, hogy nem saját élmény motivált az írásban.
Egy szerzőt az is minősít, mennyire figyel oda a stílusra és a helyesírásra. Szerintem direkt nem javították ki a pályázati anyagot, mert több szerzőnél is láttam elírást. Különben is ha a beérkezett szövegeket még helyesírási szempontból is korrigálják, akkor ezt az 50-et csak hónapok múlva olvasnátok. Ha átírják a stílust, akkor meg nem ér a verseny...
Az ötlet egyébként jó. A szatírikus túlzásoknál kicsit durvának találtam ezt a mondatot:
"Ha etetés előtt a babát a nagymama kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti.".
Azt már csak remélni merem, hogy nem saját élmény motivált az írásban.
Netti66,
Köszönöm és magamba építem a kritikát. Az általad durvának talált megjegyzést csak részben motiválta saját élmény: ott a baba volt az, aki bepróbálkozott Aki a személyes környezetében találkozott már túlságosan is aggódó nagymamával, az tudja, hogy sajnos, a legjobb szándék ellenére is sok durva és még durvább szituáció alakulhat ki, ezért fogalmaztam egy kicsit élesen.
Köszönöm és magamba építem a kritikát. Az általad durvának talált megjegyzést csak részben motiválta saját élmény: ott a baba volt az, aki bepróbálkozott
Aki a személyes környezetében találkozott már túlságosan is aggódó nagymamával, az tudja, hogy sajnos, a legjobb szándék ellenére is sok durva és még durvább szituáció alakulhat ki, ezért fogalmaztam egy kicsit élesen.
nem felejtettünk a cikkekben semmit, egyszerűen úgy hagytuk, ahogy jött. szerintünk ugyanis így volt korrekt, remélem, szerintetek is:) (szerk.)
Igazán ötletes!!! Én még belevenném a "csak akkor segítek Nektek, amikor az nekem megfelelő" nagyit is.
Szia. Ne foglalkozz azokkal, akik a helyesírási hibákba kötnek bele, azok írjanak egy ilyen jó kis cikket:)
Engem nagyon megfogott a cikked, édesanyámat is be tudom sorolni, anyósomat pedig két kategóriába is. Ő az űberaggódó és a hagyományörző csoport egyben.
Nem tartom durvának a "Ha etetés előtt a babát a nagymama kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti."mondatot se. Létezik ilyen, anyósomba is van egy kis hajlam erre.
És tényleg, a nagyobbik lányomat félévesen ráültette a bilire!)
De nem akarom bántani, ettől még kedves, szeretjük, csak néha tisztázni kell, kié a gyerek:))))
Marianna
Engem nagyon megfogott a cikked, édesanyámat is be tudom sorolni, anyósomat pedig két kategóriába is. Ő az űberaggódó és a hagyományörző csoport egyben.
Nem tartom durvának a "Ha etetés előtt a babát a nagymama kezébe adod, mert kiszaladsz WC-re, mire visszaérsz, azt látod, hogy épp a melltartóját rendezgeti."mondatot se. Létezik ilyen, anyósomba is van egy kis hajlam erre.
És tényleg, a nagyobbik lányomat félévesen ráültette a bilire!
)De nem akarom bántani, ettől még kedves, szeretjük, csak néha tisztázni kell, kié a gyerek:))))
Marianna
Kedves Szerző,
Színes, hangulatos cikket írtál. Érdekes innen, nagymama-stástuszból látni, hogy gondolkoznak a mai szülők. Elárulom: a problémák szinte ugyanazok, mint az én időmben! A hangsúlyok némiképp eltolódtak, de a lényeg maradt. Ezt úgy fogalmaznám meg: kellő intelligencia és kellő tisztelet hiányában lehetetlen az együttműködés, kizárt a jó kapcsolat. A nagyszülőnek tudomásul kell vennie, hogy nem ő dönt a gyereket illető kérdésekben, a szülőnek pedig azt, hogy ha segítséget kér, akkor el kell viselnie azt is, hogy esetleg másképp csinál valamit a nagymama.
Még megboldogult nagymamám fogalmazta meg, mennyire divatfüggő, mit-mikor adnak a gyereknek. Volt időszak, amikor spenóttal etették, volt időszak, amikor már három hónapos korban elkezdték a főzeléket kanalazni, volt, hogy éjjel-nappal teáztatták - a gyerekek mégis felnőttek.
Fontos, hogy a fiatal mama ne hagyja magát elkábítani a múlékony divatoktól, hallgasson az ösztöneire, s ha kell, nyugodtan kérjen tanácsot akár az anyósától is! A nagymama pedig örüljön annak, hogy élvezheti a babát, szeretgetheti, tanítgathatja, a nevelés felelőssége nem az övé.
Nagyon nehéz az a helyzet, ha a nagymama erőszakosan beleavatkozik mindenbe, ellentmondást nem tűrő hangon intézkedik. (Bizony, ezt is megéltem, nem is tett jót se gyerekenek, se házasságnak!) Viszont ott a másik oldal: nehezemre esett tudomásul venni, hogy az első menyem éjjel-nappal édességgel tömi a gyerekeket, akik egy idő után már rá se néztek a rendes ételre, gyümölcsre. Megálltam, hogy akkor se tegyek szemrehányást, amikor négy évesen elkezdett az egyik gyerek foga szuvasodni, bár addigra már nyilvánvaló lett: intelligencia nélkül nemcsak a gyereknevelés, de a házasság is zátonyra futott.
Még egy gondolat: kedves szülők, vegytek figyelembe, hogy egy mai nagymama 55-60 évesen még dolgozik. Ha akarna, se tudna főállású nagyivá válni, s még azt is megkockáztatom: szeretne egy kicsit pihenni, netán elutazni valahová, megvalósítani régi álmait, amire x számú gyermeke felnevelése, 35-40 munkában töltött év alatt nem volt módja.
Ne felejtsétek el: egykor belőletek is nagyszülő válik!
Üdvözlettel: Hrita
Színes, hangulatos cikket írtál. Érdekes innen, nagymama-stástuszból látni, hogy gondolkoznak a mai szülők. Elárulom: a problémák szinte ugyanazok, mint az én időmben! A hangsúlyok némiképp eltolódtak, de a lényeg maradt. Ezt úgy fogalmaznám meg: kellő intelligencia és kellő tisztelet hiányában lehetetlen az együttműködés, kizárt a jó kapcsolat. A nagyszülőnek tudomásul kell vennie, hogy nem ő dönt a gyereket illető kérdésekben, a szülőnek pedig azt, hogy ha segítséget kér, akkor el kell viselnie azt is, hogy esetleg másképp csinál valamit a nagymama.
Még megboldogult nagymamám fogalmazta meg, mennyire divatfüggő, mit-mikor adnak a gyereknek. Volt időszak, amikor spenóttal etették, volt időszak, amikor már három hónapos korban elkezdték a főzeléket kanalazni, volt, hogy éjjel-nappal teáztatták - a gyerekek mégis felnőttek.
Fontos, hogy a fiatal mama ne hagyja magát elkábítani a múlékony divatoktól, hallgasson az ösztöneire, s ha kell, nyugodtan kérjen tanácsot akár az anyósától is! A nagymama pedig örüljön annak, hogy élvezheti a babát, szeretgetheti, tanítgathatja, a nevelés felelőssége nem az övé.
Nagyon nehéz az a helyzet, ha a nagymama erőszakosan beleavatkozik mindenbe, ellentmondást nem tűrő hangon intézkedik. (Bizony, ezt is megéltem, nem is tett jót se gyerekenek, se házasságnak!) Viszont ott a másik oldal: nehezemre esett tudomásul venni, hogy az első menyem éjjel-nappal édességgel tömi a gyerekeket, akik egy idő után már rá se néztek a rendes ételre, gyümölcsre. Megálltam, hogy akkor se tegyek szemrehányást, amikor négy évesen elkezdett az egyik gyerek foga szuvasodni, bár addigra már nyilvánvaló lett: intelligencia nélkül nemcsak a gyereknevelés, de a házasság is zátonyra futott.
Még egy gondolat: kedves szülők, vegytek figyelembe, hogy egy mai nagymama 55-60 évesen még dolgozik. Ha akarna, se tudna főállású nagyivá válni, s még azt is megkockáztatom: szeretne egy kicsit pihenni, netán elutazni valahová, megvalósítani régi álmait, amire x számú gyermeke felnevelése, 35-40 munkában töltött év alatt nem volt módja.
Ne felejtsétek el: egykor belőletek is nagyszülő válik!
Üdvözlettel: Hrita
Kedves hegedusrita, dma!
Köszönöm az értékes hozzászólásokat és örülök, hogy egy igazi nagymama, mint autentikus forrás is hozzászólt a cikkhez! A környzetemben én is látom, hogy sok családban túl nagy a nyomás a nagymamákon.
Most még viszonylag kicsi a generációs különbség szülő és nagyi között, kíváncsi vagyok, hogy fognak tudni a mostani szülők nagymamakorukban megbírkózni ezzel az cca. +10 évvel. Lehet, hogy a nyugdíjkorhatár kitolódása megadja erre is a választ. Már ha lesz ilyen (mármint nyugdíj).
Üdv,
Bálintné Balázs Gabi
Köszönöm az értékes hozzászólásokat és örülök, hogy egy igazi nagymama, mint autentikus forrás is hozzászólt a cikkhez! A környzetemben én is látom, hogy sok családban túl nagy a nyomás a nagymamákon.
Most még viszonylag kicsi a generációs különbség szülő és nagyi között, kíváncsi vagyok, hogy fognak tudni a mostani szülők nagymamakorukban megbírkózni ezzel az cca. +10 évvel. Lehet, hogy a nyugdíjkorhatár kitolódása megadja erre is a választ. Már ha lesz ilyen (mármint nyugdíj).
Üdv,
Bálintné Balázs Gabi
Igaza van hegedusrita-nak, mi is leszünk nagymamák és bizony sok mindent próbál egy nagymama bepótolni, ami kimaradt az életéből a gyereknevelés miatt.
Szerintem ez nagyon jó dolog. És a gyereket nem a nagyszülőknek szüljük, hanem magunknak...néha azért jól jön a fellélegzés...és ilyenkor a nagymama.
Szóval hajrá nagymamák!!!! Le a kalappal előttetek is!!!!
Szerintem ez nagyon jó dolog. És a gyereket nem a nagyszülőknek szüljük, hanem magunknak...néha azért jól jön a fellélegzés...és ilyenkor a nagymama.
Szóval hajrá nagymamák!!!! Le a kalappal előttetek is!!!!
az összes hozzászóllás...
.jpg){kind=small}
