A Polgári Törvénykönyv és a 149/1997 (IX.10) Kormányrendelet egyaránt kimondja: „A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult.” Ez a cikkely biztosítja a jogalapot arra az egyre sűrűbben előforduló gyakorlatra, hogy az unokájától eltiltott nagymama vagy nagypapa akár a bíróságon is kérheti, hogy időnként láthassa a gyermeket.
Hogyan zajlik az eljárás?
Ha egy nagyszülőt eltiltanak az unokájától, a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyámhivatalhoz fordulhat segítségért. Kérvényét beadhatja írásban, vagy szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja. Ezután az ügyintéző felkeresi a gyermeket nevelő szülőt/szülőket, és kitűzi az első tárgyalási napot, amelyen egyezséget próbálnak kötni a felek. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran már egy ilyen békéltető alkalom meghozza a kívánt eredményt: a szülők és a nagyszülők kiönthetik az évek alatt felgyülemlő sérelmeiket, és sokszor már ekkor sikerül egy mindenki számára megfelelő megoldást találniuk.
Ha ez mégsem következik be, a gyámhivatal mediátor segítségét kéri, aki szakértelmével segít egymáshoz közelebb hozni a sértett feleket. Végül, ha ez sem jár sikerrel, a hatóság a gyermek érdekeit szem előtt tartva hozza meg a döntést. Ehhez figyelembe veszi az unoka élethelyzetét, egészségi állapotát, életkorát, illetve nagyobb gyerek esetén az ő személyes kívánságát vagy pszichológus szakvéleményét is.
Ha az ügy ebbe a szakaszba kerül, a gyámhivatalnak igen sok körülményt kell mérlegelnie. Tanúkat hallgatnak meg, környezettanulmányt végeznek, és megvizsgálják, van-e a nagyszülő életkörülményeiben bármi olyan tényező, amely a gyermek fejlődését károsan befolyásolhatja. A végül meghozott határozat megfellebbezhető, ám a benne foglaltakat addig is mindenkinek kötelező betartani.
Mennyit láthatja a nagyszülő az unokáját?
A megítélt láthatási idő általában havonta egy alkalom. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Egy szoros nagyszülő-unoka viszony kiépítése ennél rendszerint több találkozást igényel, a legtöbb ilyen per érintettjei azonban elvált párok. Ilyenkor általában a külön élő apa (ritkábban anya) szülei sérelmezik, hogy alig láthatják az unokát, pedig ha figyelembe vesszük, hogy a gyermektől távol élő szülő is csak havonta két hétvégét lehet a kicsivel, és a nagyszülői láthatás ebből az időből vesz el, a megszabott szűk időkeret még indokolttá is válik.
Hogy hol zajlik a láthatás, megegyezés hiányában szintén a gyámhatóság döntésén múlik. Minél kisebb a gyermek, annál inkább törekednek arra, hogy a megszokott környezetében, a szülei lakásán, vagy legalább velük együtt történjen meg a találkozás, néha azonban az érintettek közötti rossz viszony ezt lehetetlenné teszi. Ilyenkor a nagyszülő egy meghatározott időtartamra magával viheti a kicsit.
A szakértők tapasztalatai szerint az ilyen jellegű eljárások sajnálatosan megszaporodtak az utóbbi időben. Ennek azonban minden bizonnyal csak egyik oka a sok családi viszály, a másik az idősebb korosztály egyre növekvő jogtudatossága. Legfőképpen a gyermek, de valójában minden egyéb szereplő érdeke is azt kívánná azonban, hogy minél kevesebb család jusson el odáig, hogy a nagyszülőnek peres úton kelljen az unokája szeretetéért küzdenie.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)