1. Nagylabor
A laborlelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt. A laborvizsgálat alapszolgáltatásai a vérvétel és – vizsgálat és a vizeletvizsgálat. Azok, akik valamilyen konkrét panaszuknak szeretnének utánajárni, ma már előre összeállított laborcsomagok közül is választhatnak (például betegségkutató-, pajzsmirigy-, ciklusanalízis laborcsomag).
- Kinek ajánlott?
Mindenkinek. - Milyen gyakran?
Évente, illetve panasz esetén akár gyakrabban. - Mennyi ideig tart?
15 perc.
2. Fogászati szűrés
Az egészséges fogazat nem csak esztétikai kérdés, hanem a tökéletes rágás, a megfelelő emésztés előfeltétele. Ezért is fontos, hogy ne csak a fájdalom jelentkezésekor forduljunk fogorvoshoz. A professzionális szájhigiénés kezelés, a fogkövek eltávolítása, a fluoridbevitel növelése, az antibakteriális kezelések vagy a barázdazárás akár a későbbi fogvesztést is megakadályozhatják. A szűrővizsgálat a szájüregi daganatok korai felfedezése szempontjából is elengedhetetlen.
- Kinek ajánlott?
Mindenkinek. - Milyen gyakran?
Gyerekeknek félévente, felnőtteknek évente. - Mennyi ideig tart?
20-30 perc.
3. Szemészeti szűrés
Akinek a családjában öröklődnek a szemproblémák, évenként érdemes szűrővizsgálaton részt vennie – tünetmentesség esetén is. Ismétlődő fejfájásos panaszok hátterében is állhat szemüreggyulladás, vagy akár súlyosabb betegség is. A diabétesz gyakori szövődménye a szemfenék meszesedése, de a betegség velejárója lehet a szemnyomás emelkedése is, melyből - kezelés hiányában - zöldhályog is kialakulhat. Ezért a cukorbetegeknek és a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlatos évente végigmennie egy teljes szűrőprogramon.
- Kinek ajánlott?
30 éves felett mindenkinek. - Milyen gyakran?
Évente. - Mennyi ideig tart?
30 perc.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
4. Vastagbélszűrés
A szűrés célja a vastagbélrák kiszűrése minél korábbi, tünetmentes stádiumban, valamint a polipok felismerése és kezelése a rákmegelőző állapotban. Mivel a tapintásos módszerrel a vastagbél magasabb szakaszain nem észlelhetők az elváltozások, így ezt a szakaszt endoszkóppal, vagyis egy világítással ellátott optikai eszközzel vizsgálják, egy gyors, akár bódításban is végezhető szűrővizsgálat keretében. Az eljárást kiegészítheti a rejtett vér kimutatása a székletmintából.
- Kinek ajánlott?
50 év felett mindenkinek. - Milyen gyakran?
5-10 évente. - Mennyi ideig tart?
25 perc.
5. Nőgyógyászati szűrés
A szűrővizsgálat során a kolposzkópos (nagyítós) megtekintés célja a finom rendellenességeket felfedezése, míg a tapintásos vizsgálattal kiszűrhetők többek közt a ciszták, a miómák, a petefészek, a kismedence gyulladása. A hüvelyi ultrahangvizsgálat tovább finomíthatja a képet, az emlők és a hónalj áttapintása szintén része a szűrésnek. A méhnyakrák kiszűrésén túl egyre hangsúlyosabb a HPV-szűrés is, hiszen a HPV-vírus szinte minden méhnyakrákos esetben kimutatható.
- Kinek ajánlott?
18 éves kor felett minden nőnek. - Milyen gyakran?
Évente. - Mennyi ideig tart?
20 perc.
6. Prosztatarák szűrés
Mivel 50 év felett a prosztata-megnagyobbodás előfordulása rohamosan emelkedik, az évenkénti szűréssel megelőzhető a folyamat romlása. A vizsgálatnak része lehet a prosztata ultrahang, a fizikális vizsgálat és a véranalízis is, amely során elsősorban a PSA szintet (prosztata specifikus antigén) elemzik. Egyre elterjedtebb a pro-PSA vizsgálat, amely során a vérben lévő három PSA-frakció - a pro-PSA, a szabad PSA és az össz-PSA - értéknek egy speciális képlettel egy arányt számolnak. Ebből megállapítható a prosztata egészség index (PHI), amely jelezhet enyhe, közepes és magas kockázatot.
- Kinek ajánlott?
40 év felett minden férfinak. - Milyen gyakran?
Évente. - Mennyi ideig tart?
30 perc.
7. Hasi ultrahang
A szűrővizsgálat során a hasüregi és kismedencei szerveket vizsgálják, nem elsősorban az üreges szerveket, vagyis nem a gyomrot és a beleket, hanem a májat, epehólyagot, hasnyálmirigyet, lépet és veséket, és a kismedencében található húgyhólyagot, méhet, petefészkeket, illetve a prosztatát. A módszer választ adhat a hasi fájdalmak okára, de epe- és vesekövek, húgyúti kövek, a különböző szervek megnagyobbodása is kimutatható vele. A vizsgálat során fény derülhet a daganatos betegségek áttéteire, a hasüregi folyadék- vagy gennygyülemekre, és vérzésekre. A pontos eredmények miatt éhgyomorral és lehetőleg telt hólyaggal kell érkezni.
- Kinek ajánlott?
Mindenkinek. - Milyen gyakran?
Évente-kétévente. - Mennyi ideig tart?
20 perc.
- A szűrővizsgálatok ajánlott gyakorisága természetesen panaszmentesség esetén érvényes, probléma jelentkezésekor mindig orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető asszisztense.
Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: Vic/flickr
Családinet hozzászólások
Hozzászólások [1]
BalazsCsdr
2017/01/04 17:06
Tisztelt Hava Róbert Vezető Asszisztens Úr!
Nem vonom kétségbe a 7 pont összeállításában a jó szándék vezette. Minden esetre több évtizedes orvosi gyakorlattal sem merné a "legfontosabb szűrő vizsgálatokat" 7 pontban összefoglalni. Sajnos napjainkban már csak ilyen programok vannak, a sokk teszt egyike sem foglalkozik magával a beteggel,a panaszaival. A sok teszt, szűrő és egyéb program között gyakran elvész a beteg. Már a fogalom, hogy "nagy labor" is visszatetszést vált ki bennem. Ezek az un. protokollok, amelyekben vizsgálatok között első a labor (azt ritkán kérdezik, hogy hol a beteg?). A betegek már csak azokkal a leletekkel jönnek, amelyekhez a laboratórium csillagokat tesz, s ekkor kezdenek el gondolkodni, hogy mi lehet a beteggel, van-e panasza?
Gyakran találkozom a hormonvizsgálatok szűrő programjával is. Hormonrendszerünk minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a betegek meghallgatása, részletes kikérdezése, az egész testre, kiterjedő vizsgálat, az un. holisztikus megközelítés. A legtöbb esetben csak akkor veszünk róluk tudomást, ha valami problémát, elváltozást okoznak. Legyen az folyamatos testsúlyemelkedés, idegesség, vagy a menstruációs problémák, a hormonháztartásban jelentkező zavar életminőségünket és egészségünket is jelentősen befolyásolja.
Mik a hormonok?
A hormon szó a „hormeo”= szabályozni szóból származik. A hormonok tulajdonképpen speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyagok, amelyek a vér útján jutnak el a szervezet minden sejtjéhez és ott rendkívül alacsony koncentrációban is lényeges hatást fejtenek ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget. A hormonokat a belső elválasztású, úgynevezett endokrin (endo=belső, kriosz= termelő) mirigyek termelik.
Hogyan?
Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy olyan számítógépet, amely a beáramló információk áradatát fogadja be és megfelelő módon átalakítva küldi a megfelelő helyre. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, utasításokat, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására.
A hormonok egész szervezetünkre hatnak!
Hatnak többek között erőnlétünkre, gondolkodásunkra közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, szív-működésünkre, bélműködésünkre bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immun-rendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy, amelyik az immunrendszer központja, is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését!
Az endokrin rendszert az endokrin szervek együttesen alkotják és egymással szoros kapcsolatban vannak.A betegek nagy száma miatt a pajzsmirigy működését és betegségeit célszerű górcső alá vennünk.Ugyanis a legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Ennek egyik jellemző példája, amikor az emelkedett koleszterint szintet kezelik és nem gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. A USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
Milyen a pajzsmirigy felépítése és funkciója?
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat. A pajzsmirigy a légcső előtt a pajzsporc előtt, pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumok-ban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban). A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl. láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Mi a golyva (strúma)? Mi a jód szerepe a pajzsmirigy működésében?
A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakát megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, Ausztráliában, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros is lehet
Nagy tévedés azt hinni, hogy egyetlen TSH méréssel (ez szerepel a szűrő lapokon) eldönthető, hogy a betegnek van-e pajzsmirigybetegsége. A hormonmérések során nem a biológiailag aktív, hanem az un. immunreaktív hormont határozzuk meg, amely sokszor nem esik egybe a biológiailag hormon értékkel
A strúma megjelenés szerint eltérő lehet.
1. Diffúz strúma, amikor a pajzsmirigy lebenyei egyenletesen megnagyobbodottak. tapintásuk lehet puha és lehet tömeges, tömött. A golyva lehet olyan nagy, hogy összenyomhatja a légcsövet és akadályozhatja a légzést. Ilyenkor a szegycsont alá terjed.
2. Göbös strúma, amikor a pajzsmirigyben egy vagy több változó nagyságú göb tapintható, s gyakran látható.
A működés alapján lehet csökkent vagy túlműködés. Ezeknek eltérő tünetei vannak
1. A csökkent működés, az ún. hypothyreosis legfontosabb tünetei alapján gondolhatunk a betegség fennállására.
Tünetek-jelek igen nem
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libidó (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint
Nyakduzzanat, nyakfeszülés
Családban pajzsmirigy,ill cukorbetegség előfordulása halmozottan
Értékelés:
+ 5 felett kóros elváltozásra utal
2-4 között határeset, további vizsgálatok indokoltak
0-1 nincs csökkent működés
2. A fokozott működés, az ún. hyperthyreosis esetén ellenkező tünetek jelentkeznek: Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.
A pajzsmirigy göbös megbetegedései a működés alapján eltérők lehetnek:
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funkcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, izotópok hatásnak (Csrnobil), mind a dohányzásnak szerepök van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja! Az utóbbi időben derült fény arra, hogy bizonyos, az ételekbe került vegyszereknek, amelyek hormonszerű hatást fejtenek ki (un. xenoösztrogének) szintén szerepük van abban, hogy a pajzsmirigybetegségeiben szenvedő száma növekszik.
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Végezetül mielőtt akár 70 pontban leírnám a legfontosabb vizsgálatoka, szerényen idézem Diderot "A természet nem Isten, a feltevés nem tény, s az ember nem gép".
Prof. Dr. Balázs Csaba
Nem vonom kétségbe a 7 pont összeállításában a jó szándék vezette. Minden esetre több évtizedes orvosi gyakorlattal sem merné a "legfontosabb szűrő vizsgálatokat" 7 pontban összefoglalni. Sajnos napjainkban már csak ilyen programok vannak, a sokk teszt egyike sem foglalkozik magával a beteggel,a panaszaival. A sok teszt, szűrő és egyéb program között gyakran elvész a beteg. Már a fogalom, hogy "nagy labor" is visszatetszést vált ki bennem. Ezek az un. protokollok, amelyekben vizsgálatok között első a labor (azt ritkán kérdezik, hogy hol a beteg?). A betegek már csak azokkal a leletekkel jönnek, amelyekhez a laboratórium csillagokat tesz, s ekkor kezdenek el gondolkodni, hogy mi lehet a beteggel, van-e panasza?
Gyakran találkozom a hormonvizsgálatok szűrő programjával is. Hormonrendszerünk minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a betegek meghallgatása, részletes kikérdezése, az egész testre, kiterjedő vizsgálat, az un. holisztikus megközelítés. A legtöbb esetben csak akkor veszünk róluk tudomást, ha valami problémát, elváltozást okoznak. Legyen az folyamatos testsúlyemelkedés, idegesség, vagy a menstruációs problémák, a hormonháztartásban jelentkező zavar életminőségünket és egészségünket is jelentősen befolyásolja.
Mik a hormonok?
A hormon szó a „hormeo”= szabályozni szóból származik. A hormonok tulajdonképpen speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyagok, amelyek a vér útján jutnak el a szervezet minden sejtjéhez és ott rendkívül alacsony koncentrációban is lényeges hatást fejtenek ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget. A hormonokat a belső elválasztású, úgynevezett endokrin (endo=belső, kriosz= termelő) mirigyek termelik.
Hogyan?
Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy olyan számítógépet, amely a beáramló információk áradatát fogadja be és megfelelő módon átalakítva küldi a megfelelő helyre. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, utasításokat, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására.
A hormonok egész szervezetünkre hatnak!
Hatnak többek között erőnlétünkre, gondolkodásunkra közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, szív-működésünkre, bélműködésünkre bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immun-rendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy, amelyik az immunrendszer központja, is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését!
Az endokrin rendszert az endokrin szervek együttesen alkotják és egymással szoros kapcsolatban vannak.A betegek nagy száma miatt a pajzsmirigy működését és betegségeit célszerű górcső alá vennünk.Ugyanis a legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Ennek egyik jellemző példája, amikor az emelkedett koleszterint szintet kezelik és nem gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. A USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
Milyen a pajzsmirigy felépítése és funkciója?
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat. A pajzsmirigy a légcső előtt a pajzsporc előtt, pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumok-ban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban). A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl. láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Mi a golyva (strúma)? Mi a jód szerepe a pajzsmirigy működésében?
A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakát megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, Ausztráliában, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros is lehet
Nagy tévedés azt hinni, hogy egyetlen TSH méréssel (ez szerepel a szűrő lapokon) eldönthető, hogy a betegnek van-e pajzsmirigybetegsége. A hormonmérések során nem a biológiailag aktív, hanem az un. immunreaktív hormont határozzuk meg, amely sokszor nem esik egybe a biológiailag hormon értékkel
A strúma megjelenés szerint eltérő lehet.
1. Diffúz strúma, amikor a pajzsmirigy lebenyei egyenletesen megnagyobbodottak. tapintásuk lehet puha és lehet tömeges, tömött. A golyva lehet olyan nagy, hogy összenyomhatja a légcsövet és akadályozhatja a légzést. Ilyenkor a szegycsont alá terjed.
2. Göbös strúma, amikor a pajzsmirigyben egy vagy több változó nagyságú göb tapintható, s gyakran látható.
A működés alapján lehet csökkent vagy túlműködés. Ezeknek eltérő tünetei vannak
1. A csökkent működés, az ún. hypothyreosis legfontosabb tünetei alapján gondolhatunk a betegség fennállására.
Tünetek-jelek igen nem
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libidó (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint
Nyakduzzanat, nyakfeszülés
Családban pajzsmirigy,ill cukorbetegség előfordulása halmozottan
Értékelés:
+ 5 felett kóros elváltozásra utal
2-4 között határeset, további vizsgálatok indokoltak
0-1 nincs csökkent működés
2. A fokozott működés, az ún. hyperthyreosis esetén ellenkező tünetek jelentkeznek: Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.
A pajzsmirigy göbös megbetegedései a működés alapján eltérők lehetnek:
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funkcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, izotópok hatásnak (Csrnobil), mind a dohányzásnak szerepök van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja! Az utóbbi időben derült fény arra, hogy bizonyos, az ételekbe került vegyszereknek, amelyek hormonszerű hatást fejtenek ki (un. xenoösztrogének) szintén szerepük van abban, hogy a pajzsmirigybetegségeiben szenvedő száma növekszik.
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Végezetül mielőtt akár 70 pontban leírnám a legfontosabb vizsgálatoka, szerényen idézem Diderot "A természet nem Isten, a feltevés nem tény, s az ember nem gép".
Prof. Dr. Balázs Csaba
az összes hozzászóllás...
.jpg){kind=small}
