Éjjel rózsaszín felhőként láttam ellebegni a város felé a strandkendőmet.
A szél felkapta, vígan évődött vele és vitte-vitte...
Úgy szálltam volna vele..ahogy terpeszkedett a fák, házak főlé...
A lelkem kicsit vele, szívből elengedtem, legyen boldog vele valaki más...

Azért a buszon ülve figyelgettem hátha a Bosnyák-Móricz útvonalon felsejlik valahol ez a gyönyörű, kacér selyemnemű....