7. rész
Megérkeztem a nyaralásból! Banyácska köszönöm az infókat, nagyon sokat segítettél.
Megpróbáltunk kikapcsolni a nyaralás alatt, ami nagyjából sikerült is.
Hazafelé a buszon volt időm gondolkodni, és azt hiszem folytatom a dolgot.
Persze azért leülök az orvossal még egyszer átvesszük a folyamatot. Szerintem a
páromat is megpróbálom elrángatni magammal. Nem fog örülni neki, mert
írtózik a gondolatától is, hogy orvoshoz kell menni. Képzeljétek el, hogy még a
fogorvoshoz is el kell vele mennem, nehogy félúton meggondolja magát.
Mindegy. Igazából nem nagyon tudom, hogy mit írjak, mert még csak négy
napja jöttünk haza. Ma jöttem először dolgozni a szabi után, és persze az első
kérdése az volt egy idősebb kolléganőmnek, hogy: - Na van már valami?- próbáltam
a tudtára adni korábban, hogy nekem ez nem annyira jó, ha minden nap felteszi ezt a kérdést.
Sajnos nem fogta fel. De már nem is érdekel. Bár mondtam neki azt is, hogy
ha sikerül a baba akkor úgy is megtudja, mert nem tudom magamban tartani.
Mindegy. Mondtam a páromnak, ha megérjük az öregkort, és ilyen érdekes leszek
inkább lőjjön le. Amikor hazajöttünk, anyósom újságolta, hogy a párom öccse
elvesztette a szüzességét, és hogy olyan balek volt, hogy nem védekezett, és
lehet hogy baba lesz belőle.
Reakció: nekem gombóc ki, szív összeszorul, páromnak pedig betorzult az arca.
Még nem tudjuk mi az eredmény ennek a kis akciónak.
A párom bátyja, aki eddig hallani sem akart gyerekről, most teljes fordulatot vett
és gyereket akar. Neki sajnos nehezebb a helyzete mint nekünk,
mert nála 3 éve találtak egy rákos daganatot a tüdején, amit szerencsére
eltávolítottak azóta, és tök egészséges.
Ezért még a kemoterápia előtt lefagyasztottak neki egy adag kisfickót, és
lombikprogrammal elvileg lehet baba.
Ilyenkor azért úgy gondolom hogy odafenn nem szeretnek minket.
Mára ennyi.
Megpróbáltunk kikapcsolni a nyaralás alatt, ami nagyjából sikerült is.
Hazafelé a buszon volt időm gondolkodni, és azt hiszem folytatom a dolgot.
Persze azért leülök az orvossal még egyszer átvesszük a folyamatot. Szerintem a
páromat is megpróbálom elrángatni magammal. Nem fog örülni neki, mert
írtózik a gondolatától is, hogy orvoshoz kell menni. Képzeljétek el, hogy még a
fogorvoshoz is el kell vele mennem, nehogy félúton meggondolja magát.
Mindegy. Igazából nem nagyon tudom, hogy mit írjak, mert még csak négy
napja jöttünk haza. Ma jöttem először dolgozni a szabi után, és persze az első
kérdése az volt egy idősebb kolléganőmnek, hogy: - Na van már valami?- próbáltam
a tudtára adni korábban, hogy nekem ez nem annyira jó, ha minden nap felteszi ezt a kérdést.
Sajnos nem fogta fel. De már nem is érdekel. Bár mondtam neki azt is, hogy
ha sikerül a baba akkor úgy is megtudja, mert nem tudom magamban tartani.
Mindegy. Mondtam a páromnak, ha megérjük az öregkort, és ilyen érdekes leszek
inkább lőjjön le. Amikor hazajöttünk, anyósom újságolta, hogy a párom öccse
elvesztette a szüzességét, és hogy olyan balek volt, hogy nem védekezett, és
lehet hogy baba lesz belőle.
Reakció: nekem gombóc ki, szív összeszorul, páromnak pedig betorzult az arca.
Még nem tudjuk mi az eredmény ennek a kis akciónak.
A párom bátyja, aki eddig hallani sem akart gyerekről, most teljes fordulatot vett
és gyereket akar. Neki sajnos nehezebb a helyzete mint nekünk,
mert nála 3 éve találtak egy rákos daganatot a tüdején, amit szerencsére
eltávolítottak azóta, és tök egészséges.
Ezért még a kemoterápia előtt lefagyasztottak neki egy adag kisfickót, és
lombikprogrammal elvileg lehet baba.
Ilyenkor azért úgy gondolom hogy odafenn nem szeretnek minket.
Mára ennyi.
Új hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Nem érkezett még hozzászólás.



