Kismamák ellátásaival kapcsolatos kérdések megválaszolására vállalkoztam, ez a téma még csak véletlenül sem tartozik ide. De izgalmasnak találtam a kérdést, úgy próbálok rá válaszolni. A próbálok rá azt jelenti, hogy nem feltétlen éri el az egyébként elvárható 99%-ot a válasz helyessége.

1. Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló is munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Mt. 202. § (1) bek. A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek.
2. Ha munkaviszonyban áll, akkor a pénz, amit kap, az munkabér. Mt. 42. § (1) b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
3. Az Mt. 203. §-ban le van írva, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásnál. Nincs benne a "listában" a 161. §, ami azt mondja, hogy
4. Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
5. A végrehajtó által kibocsátott letiltási rendelvény az végrehatható határozatnak minősül.

Ezekből azt raktam össze, hogy lehet a letiltást foganatosítani az egyszerűsített foglalkoztatottként kapott bérből. Akkor most sakkozzuk ki, hogy mennyit. Ehhez megnézzük a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv-t.

Ez rögtön az elején azt mondja, hogy Vht. 2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Tehát ha végrehajtó kereste meg a munkáltatót, akkor arra lehet letiltani.

Vht. 61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatott járulékokat egyáltalán nem fizet, SZJA-t meg max a bevallásban, a munkáltatónak nem kell levonnia adóelőleget, ezért bruttó=nettó, tehát a teljes megkapott összeg a letiltás alapja.

Ebből megvan, hogy mennyit lehet levonni:
Vht. 65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Ez röviden az jelenti, hogy 1 letiltásnál (ami nem tartásdíj) 33%, többnél 50% a levonható.

De nem a teljes bérnek kell a 33 illetve az 50%-át venni, mert van egy olyan szabály is, hogy
Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mit jelent ez röviden és magyarul?Ha nem tartásdíj letiltásról van szó, akkor havonta az első 28.500 Ft-ból nem lehet letiltani. A 28.500 és 142.500 Ft közötti részből lehet 1 letiltásnál 33%-ot vonni, többnél 50%-ot. 142.500 Ft fölött ami van, az mind letiltható. Ha tartásdíj (is) van a történetben, akkor pedig az első 28.500 Ft sem mentes a letiltás alól.

Mostmár tudjuk, hogy le lehet tiltani, a bruttó=nettó az alapja, azzal, hogy az első 28.500 Ft nem vonható végrehajtás alá, mostmár csak az bonyolítja a helyzetet, hogy ha klasszikus alkalmi munkás vagy, tehát nem turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkás, aki akár teljes hónapokra kap fizetést, hanem a minden más kategóriába tartozó, akkor 1-5 napokra kapod a béredet, mert ennyikre lehet szerződést kötni.
Emiatt én azt csinálnám, ha én számfejtenélek, hogy havonta gyűjteném, hogy hol járnak a kifizetések és amikor túlmegy a 28.500-on, akkor az efölötti elsőből és a továbbiakból 33%-ot vonnék (ha 1 letiltás van és az nem tartásdíj). Pl. ha napi 5.000 a bér, akkor először ott vonnék, ahol a 28.500-et meghaladtad, ez a 6. nap, a 30.000. Ft kifizetésnél (30.000-28.500)*0,33=500 Ft-ot vonnék. A következő kfizetésekből pedig az egésznek a 33%-át. Felteszem, a 142.500 Ft-os határ nem érint, így az nem érdekes, hogy afölött viszont 100%-ot.




Szakbarbár 2013. 12. 30. 17:34