Szakbarbár

Van, amikor a gyed alapja csak a minimálbér, de ez egy nagyon ritka helyzet és az ajánlott 2 hét járulékolással akkor is elkerülhető, ha egyébként a dátumok olyan szerencsétlenül jönnének ki, hogy abból minimálbér alapú gyed legyen.

Ha a gyed eleje és az előző év január 1. között legalább 12 nap tgyás, gyed, bérezett nap vagy ezek valamilyen kombinációja van, akkor a gyed alapja annyi lesz, mint a tgyás volt. Ha nincs még ez a 12 nap sem (ami mellett van még 168 nap "új" tgyás, és ez együtt egy másik szempontból bűvös legalább 180-ad ad ki), na akkor jön be a minimálbér alapú gyed.

Egy idén induló táppénz alapja a gyedhez beszámító régi átlagkereset. Ha jövőre kezdődik a táppénz, akkor annak már csak a minimálbér alapja.
A követklező tgyás és gyed alapja a pár hét szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

A tgyás és a gyed alapja pár bérezett nappal, napi 7.000 Ft-os átlagot eredményező tagi jövedelemmel a minimálbér KÉTSZERESE. Ez a legtöbb, ami 180-nál kevesebb bérezett napnál az ellátások alajpa lehet.

7000-et akartál írni, ugye? mert 700-ból nem sok lesz...

A maximális tgyás nem értelmezhető. +180 napnál korlátlan, ez milliós összeg is lehet, ninsc felső határa. Esetleg azt lehet mondani hogy a helyzetben - 180-nál kevesebb bérezett nap van - elérhető legtöbb. 7.000-es napi átlaggal az elérhető legtöbb tgyást fogod kapni.

1. Igen, 0 bérezett napnál így van megállapítva a tgyás alapja, de a tgyásból csak 16% SZJA-t vonnak. A gyed alapja ugyanennyi, abból az SZJA-n felül 10% nyugdíjjárulékot is vonnak.

2. Nov. 5-től 28 nap szabadság dec. 11-ig tart, erre 210.000 Ft-ot kapnál és az átlag még egy picivel több lenne, mert valahol elcsúsztál 1 nappal - valószínűleg a dec. 7. szombati munkanapot nem vetted figyelembe -, csak 37-tel osztanák. Érdemes tehát ezt a megoldást választani.

Az ugyanabból a bérből számított, a végén mégis havi tizenezerrel többet az az augusztusi jogszabály módosítás okozza, hogy havibéresnek az ünnep kiesik az osztószámból. Ez sem csinálna ilyen durva különbséget, de nov-ben 1, dec-ben 2 ünnep van és ez Neked most nagyon jól jön. Ha ezek úgy lennének figyelembe véve, mint korábban, akkor 210.000 helyett 197.078 Ft szabadságra járó bért kapnál, és az ebből számított átlag is több lenne valamivel az első verzió szerinti 5.000-nél, de nem lenne ennyivel jobb.

Van még egy tényező, ami egy picit besegít, ezt még jobban ki lehetne használni és akkor akár maximális gyeded is lehetne a 150.000-es bérből. Az ilyen varázslás az már a fizetős szolgáltatás kategória.

Két dologtól függ, hogy mikortól érdemes igényelni: az egyik, ha két év játszik a történetben, itt erről nincs szó, mert nem dec. végére vagy jan. elejére vagy kiírva, a másik pedig a bér. Erről nem nyilatkoztál, úgyhogy csak általánosságban tudom mondani, hogy minimálbér kétszeresénél - lényegesen - több bérnél érdemes cask a szülés napjától igényelni, mert a táppénz a legtöbb a 3 ellátás körül, így célszerű azon maradni a legtovább, a szülés előtti napig.
Miniálbér kétszerese alatti bérnél minden mindegy, mert a táppénz nagyjából annyi, mint a gyed, a kettő között meg mindenképpen 168 nap tgyás van, így ez a helyzet abszolút nem izgalmas. Ilyenkor az egyszerűbb ügyintézés miatt a szülés napjától kért tgyás a praktikusabb.

A gyed több jogviszony esetén is egyetlen maximuma van, úgyhogy nem kaphatsz két maximális gyedet, szerintem csak rosszul fogalmaztál.
Egy rövid időre kell naptári napi 7.000 Ft körüli tagi jövedelem, tehát pl. 2 hétre 100.000, ezzel így legközelebb is maximális gyeded -és bruttóban ezzel megegyező, nettóban valamivel több - tgyásod lesz.

A válasznál abból indultam ki, hogy EU tagállamban dolgozol, mert erre utaltál egy félmondattal. Ha nem így lenne, akkor jelezd, mert akkor egészen más a helyzet.

A biztosítás elsősorban a munkavégzés helyéhez és nem az állampolgársághoz kapcsolódik. Külföldön dolgozol, oda fizeted a járulékot, úgyhogy onnan vagy jogosult általános egészségügyi ellátásra. Ha hazahössz Magyarországra, akkor az tb szempontból ugyanolyan külföldre utazásnak minősül, mintha nyaralni mennél egy olyan tagállamba, amihez semmi közöd nincs. Ilyenkor a munkavégzés tagállamában kell kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát és azzal sürgősségi ellátást vehetsz igénybe olyan feltételekkel, amilyennek az a helyieknek jár, tehát ami a helyieknek ingyenes, az Neked is az, ha önrészt kell fizetni, akkor a Te önrészed is ennyi. A költségekből az "állam részét" pedig majd munkavégzés helye szerinti állam megtéríti a magyar tb-nek. A munkavégzés helyétől eltérő tagállamban az EHIC kártyát mutatod fel, ezt a magyar és más tagállambeli egészségügyi szolgáltatókank el kell fogadniuk.

Tehát ami egy Magyarországon biztosítottnak itthon ingyenes, az Neked is az lesz, ezzel a kártyával, de csak a sürgősségi ellátás keretén belül. A sürgősségi ellátásba az tartozik bele, amit az orvos annak minősít, egy kis kreativitással ez elég tág lehet, de a végtelenségig ezzel sem lehet trükközni. Egy akut probléma miatti labor- vagy bármilyen diagnosztikai vizsgálatot bele lehet ebbe magyarázni, de pl. egy szűrővizsgálatot nem.

Ez van. Még csak önkéntesen sem tudod fizetni itthon az 6.600 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, amit az fizet, akinek nincs itthon semmilyen jogviszonya, mert azt önkéntesen nem lehet fizetni - vagy kell a jogszabály szerint, vagy nem, Neked nem kell. De nem is biztos, hogy megérné évi hetvenakárhányezret fizetni ezért. Akkor már olcsóbb, ha maszek orvoshoz mész itthon és csak az 1-2, sürgősséghez nem kapcsolható vizsgálatot, kezelést fizeted ki.

Ha valami komolyabb, hosszabb kezelésre lenne szükség és szeretnéd itthon igénybe venni, akkor előre el kell intézni,hogy másik tagállamban vehess igénybe ellátást, erre van mód, csak elég bonyolult.

Megérdemelné az ilyen, hogy munkaügyi bíróságra citálják alperesnek, mert a minden ok nélküli határozott idejű szerződés 5 éven túli hosszabbítása mindenképpen jogellenes, 5 év alatt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmába ütközik, de egy minimálbéres munkaviszonyhoz nem kell annyira ragaszkodni. Ha lesz egy új munkaviszonyod vagy egyéni vállalkozó leszel, akkor csak az új helyen, rövid idő alatt - 2-3 hónap - elért jövedelem lesz a tgyás és a gyed alapja, így utóbbi maximális is lehet. Én inkább erre koncentrálnék.
Ha már arra nemigen lehet, hogy 5 hónaposan ne látszódjon a terhesség, hogy ott még legyen egy 3 hónapos szerződés, hogy annak a végén elmehess tgyásra, amit legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudsz igényelni. Táppénzből, tgyásból, gyedből csak tartásdíjat lehet levonni, egyéb letiltást nem.

Nem a szabadságok kifizetése az érdekes, hanem az, hogy meddig voltál gyeden, mennyi a béred és milyen stádiumban van a felszámolás - eltart-e még a szülés előtti 4. hétig legalább. Ezeket kéne tudnom a válaszhoz.
Így csak az utolsó kérdésre tudok válaszolni. Ha a jelenlegi munkaviszony fennállása mellett lenne egy másik, akkor onnan semmit nem kapnál, mert jogviszonyonként külön-külön kell az előzetes 1 év biztosítással rendelkezni. Ha megszünteted a munkaviszonyodat - amivel viszont bukod a felmondási időre járó bért és a végkielégítést - , és ezután létesítenél egy újat, akkor az új helyen elért jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne a tgyás és a gyed alapja.

A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom, de csak a határozott idő lejártáig. Maradna az, hogy valami rendkívüli körülmény áll be a munkáltatónál, pl. felszámolás vagy elháríthatatlan külső ok, de hacsak nincs ilyen tényleg, akkor nem éri meg a munkáltatónak ilyen rendkívüli okot kitalálni, mert amit ilyenkor fizet - a határozott idő végéig a bér - az több, mint amit egyébként fizetne - táppénz 1/3-a.

Ha legalább a tgyás 1.napján még él a munkaviszonyod, akkor passzív jogon végig jár a tgyás és a gyed is. Ezzel a babával, mert ilyen paraméterekkel egy másik után csak akkor kaphatsz tgyást és gyedet, ha előtte megint egy évet dolgozol.

A táppénz alapja akár idén, akár jövőre kezdődik annyi lesz, mint amennyi a gyedé volt és végeredményében a táppénz nagyjából ugyanannyi lesz havi szinten, mint a gyed.

0 bérezett nappal - ha kizárólag gyeden, gyesen, táppénzen vagy a tgyás előtti nap és az előző év eleje között - a tgyás alapja az ennek a kezdő napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ebben az esetben a gyed alapja is pontosan ugyanez. Ha a béred több, mint a minimimálbér kétszerese, akkor maximális körüli gyeded lesz.Azért mondom, hogy körüli, mert ha a gyed másik évben kezdődik, az alapja akkor is a tgyás kezdetekor érvényes minimálbér kétszerese és ez nem emelkedik tovább a következő években sem.

Csak a legalább 180 bérezett napból megállapított tgyás korlátlan és csak ilyenkor követi a gyed a minimálbér (kétszeresének) növekedését.

Táppénz csak a munkaviszony fennállása alatt jár, passzív táppénz már sokéve nincs. A határozott idejű szerződés terhességtől, táppénztől függetlenül véget ér akkor, amikor a szerződésben meg van határozva.

Nincs különbség a tevékenységhez szükséges végzettség alapján, a sima minimálbér 150%-a az alapja az egyéni vállalkozó tgyásának és gyedének, ha egyetlen napot sem járulékolt.
1-2 hét naptári napi 7.000 Ft-os alappal - és ehhez fedezetet nyújtó bevétellel - elég a maximális gyedhez.

2014. május 11. után született gyermekek után igényelt ellátásoknál már csak az új szabályok szerint állapítják meg a tgyást és a gyedet, vagyis ezek alapja csak az aktuális jogviszonyban szerzett jövedelem. Ha hamarabb szülnél, akkor a régi és az új szabályok szerint is megállapítják az ellátásokat és a kettő közül a kedvezőbbet kapod majd.

Ha lesz egy új munkaviszonyod normálisabb bérrel, akkor bármikor szülsz is, mindenképpen csak az utolsó munkaviszonyban kapott bér lesz csak a tgyás és a gyed alapja, vagy azért, mert eleve ebből számolnak,vagy a két verzió közül ez lesz a jobb. Tehát az ötlet jó, de arra mindenképpen vigyázz, hogy nehogy két szék között a pad alá ess.

Az egyszerűsített foglalkoztatás sem olyan jogviszony, amiből jogosult lehetnél táppénzre.

Ez a 2012-ben keletkezett pótlék, így simán lehet, hogy már rég kifizetted magát a tartozást, de a késedelmes fizetés miatti pótlék csak most jelentkezik.
Jogszabályi lehetőség van rá, hogy részletfizetést, fizetési haladékot vagy elengedést kérj, de iszonyat mennyiségű papírt kell hozzá összeszedni. Nem tudom lineklni, de guglizz rá arra, hogy FAM01 fizetési könnyítés és megtalálod a nyomtatványt, illetve a kitöltési útmutatót.

A keresetpótló juttatással biztosított vagy, de nem mivel ez nem alapja a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, így táppénzre nem vagy jogosult. A hiányzást nem csak táppénzes papírral, hanem mezei szürke A6-os beutaló, javaslat c. nyomtatvánnyal is lehet igazolni.

Tgyásra, gyedre nem leszel jogosult, ha nem kapod a járadékot a tgyás 1. napján. Ha van még valamennyi hátra belőle, akkor inkább kérd, hogy szüntessék meg - van rá lehetőség - és igényeld meg később, de azért kérdezz rá, hogy később fog-e járni, mert a járadék szabályait ennyire részletesen nem ismerem.

Teljesen mindegy, hogy mennyi ideig járulékolt (kellett volna járulékolnia) a vállalkozókra irányadó minimumok után, ugyanannyi lesz belőle a gyed: minimálbér kétszerese/garantált bérminimum 150%-a alapú.

Táppénzt, tgyást, gyedet mindenki csak az Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervénél tud igényelni. A MÁK az alanyi jogon járó családtámogatási ellátásokban illetékes.

Nem szabad szüneteltetni a vállalkozást! Így sem, úgy sem kell fizetnie semmit a gyed alatt - összegek helyett a gyed tényét vallja be havonta - és ha nem szüntelteti, hanem simán csak nem dolgozik - a kettő nem ugyanazt jelenti - akkor később nem lesz semmilyen negatív következmény. A szünetelésből lehet.

Ez nem egy chatfelület, úgyhogy mára ennyi volt.