Akár a gyed, akár a gyes alatt születik ketteske, ha 0 bérezett napod van, akkor a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha szabadságból és a táppénz előtti betegszabadságból van 180-nál kevesebb bérezett napod, akkor az ellátások alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Bruttó 100.000-ből tudok minimálbér kétszeresét meghaladó átlagot csinálni, ha gondolod, hogy szükség lesz rá, keress meg. Szabadság a tgyás idejére és a gyed 1. évére járt. Munkábaállástól év végéig megint jár időarányosan.

A táppénzjogosultságod a táppénzelőzményt figyelembe véve kb. 7 hónap lenne még, de passzív jogon csak 90 napig jár. Utána igényelj munkanélküli ellátást, jogosult leszel rá, majd a -28. naptól szüneteltesd és igényelj helyette tgyást. A táppénz, a tgyás és a gyed egyaránt 2006-ban indul (kivéve a táppénz, ha dec. 31-én már táppénzen voltál), 2005-ben van több, mint 180 bérezett napod, ezért a 2005-ös átlag lesz az ellátások alapja. A táppénz nem számít bele az átlagba.

A kitöltési útmutató szerint a munkáltató akkor veszi figyelembe, ha kifizetés előtt ott van a nyilatkozat és az adójóváírás feltételeinek megfelelsz, tehát még nem érted el az 1,5 milliót. Feltételezem, hogy így januárban ezt még nem lépted túl, úgyhogy ha a februári számfejtés előtt leadod a nyilatkozatot, akkor a ennek figyelembevételével kell számfejteni a béredet.

Az előzetes biztosításod nem rövid, tehát azzal a jogosultsági feltétellel, hogy az előző 2 évben 180 nap biztosítás, bőven rendelkezni fogsz. De kellene egy aktuális biztosítás is, mert ez a másik feltétel. Ha az nem egy határozatlan idejű munkaviszony márciustól, akkor inkább a munkanélküli vége előtt helyezkedj el 2 hónapra, akár úgy is, hogy 1 hónap munka, 1 hónap passzív táppénz, aztán vissza munkanélkülire, a fennmaradó napjaidra járni fog a járadék és ha ezalatt leszel jogsoult tgyásra, vagyis éred el a -28. napot, akkor jogosult leszel tgyásra és gyedre. Azért jobb így igényelni, mint egy határozott idejű, szülés után nem sokkal megszűnő munkaviszonyból, mert így nem passzív jogon fog járni, hanem munkanélküli ellátást szüneteltető biztosítottként ugyanúgy kapod, mintha lenne közben munkaviszonyod és ez óriási előny egy esetleges ketteskénél.

Nem írtad, hogy mióta dolgozol egyeske után, de feltételezem, hogy nincs még fél éve, hogy visszamentél. Ha nem tudsz 180 bérezett napot felmutatni, és ebbe a táppénz nem tartozik bele, de minden más igen, akkor ilyen bér mellett is csak a minimálbér kétszereséből számított tgyásra számíthatsz. A gyednek is a minimálbér kétszerese lesz az alapja, de ez egyúttal a maximumot is jelenti, tehát itt nem ér hátrány amiatt, hogy nincs 180 bérezett napod. A nettó maximális gyed adójóváírással 73.000 Ft körül van, a 180-nál kevesebb nap esetén minimálbér kétszereséből megállapított tgyás pedig kb. 81.000 Ft. A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba, úgyhogy táppénzre nyugodtan mehetsz. Annak ha nincs meg a 180 bérezett nap, akkor a régi, gyed előtti bér lesz az alapja- felső határ és gyedet terhelő 8,5% nyugdíjjárulék levonás nélkül. A szabadágról azért nem tudok mit mondani, mert egyrészt Te tudod, hogy mikor jön jobban az a szabadság, most, vagy majd x év múlva munkábaállás előtt, hogy kitóld vele a babázást, másrészt nem tudom, hogy milyen bért kaptok a szabadságra, távolléti díjat, amit az Mt. ír elő (ha igen, ebbe nálad mi tartozik bele) vagy esetleg átlagkeresetet, a kettő között pedig nagy különbség lehet.

Táppénzre a folyamatos biztosítással megegyező időre vagy jogosult. De amíg nincs 180 bérezett napod, addig csak a minimálbér a táppénz alapja, egy kivétel van, de azt ennyiből nem tudom megmondani, hogy Nálad ez van-e. Ha gyes mellett dolgozol és keresőképtelen vagy, akkor jár a táppénz. A gyes és a táppénz nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába.

Nem, legalábbis egyelőre, 1 éves koráig nem. 1 éves kor után lehet csak dolgozni gyes mellett, de akkor teljes munkaidőben is.

Ez nem kiskapu. Ha jogosult vagy egy ellátásra, akkor miért ne igényelnéd? Pláne, hogy nem csak a tandíjat spórolod meg vele, de egy kis plusz jövedelmed is lesz. Ami jár, az jár és azt meg kell igényelni. Ha közalkalmazott vagy, akkor az illetményszámfejtő hely fogja folyósítani a gyest, kérjél tőlük igénybejelentőt.

A táppénz nem számít bele az átlagkeresetbe, csak a bérezett napokból számolnak. Ha az előző évben van 180 bérezett nap, akkor az az alap. Ha így nincs, még megpróbálják a tgyás, gyed 1. napját megelőző naptól közvetlenül visszafelé összeszedni a 180-at, táppénznél ez nem szokott összejönni. Ha sehogy sincs 180, akkor a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap.

Passzív jogon az jogosult maximum 90 napig táppénzre, aki a biztosítás megszűnését követő 3 napon belül lesz keresőképtelen. Te a biztosítás tartama alatt mennél táppénzre, ha gyeden vagy és közben van munkaviszonyod, akkor hosszú és folyamatos a biztosításod, az előző évben nem voltál táppénzen, ilyenkor akár 1 évig is kaphatnál táppénzt.

Ha egyeskével babázás alatt van munkaviszony, csak tgyáson, gyeden, gyesen vagy, akkor közben ketyeg a biztosításod, úgyhogy a jogsoultsági feltétellel, a 2 éven belül 180 napi biztosítással kb. 4-szer fogsz rendelkezni :) Ha 0 bérezett nappal beleszülsz a gyedbe vagy a gyesbe, akkor is jogosult leszel ketteskével tgyásra és gyedre, alapjuk az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. Amit Te olvastál, az egyébként egészen más. Az a passzív ellátások beszámításáról szól. Neked élő biztosításod van, az nem kérdés, hogy beszámít az előzetes biztosításba.

Van a 2 éven belül 180 nap biztosítás, ami a jogosultság feltétele és van a maximum előző év január 1-ig nézett (legalább)180 bérezett nap, ami az átlagszámítás alapjául szolgál. Itt aztán többféle variáció van attól függően, hogy megvan-e és ha igen, hol van meg ez a 180 bérezett nap, ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a kettő, tehát a 180 napi biztosítás és a 180 bérezett nap nem ugyanaz. A munkanélküli ellátás folyósításának az időtartama biztosításban töltött idő, de nem bérezett nap, mert a járadékból/segélyből nem vonnak 4%-os egészségbiztosítási járulékot.

Ha van közben munkaviszonyod, ahonnan fizetés nélküli szabadságra jöttél a gyet miatt, akkor 0 bérezett nappal az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a tgyás és a gyed alapja. Idei minimálbér kétszereséből nettó 81.000 Ft körül van a tgyás, a gyed nagyjából 74.000, de ez nálad már a jövő évi minimálbér kétszereséből fog számítódni, úgyhogy több lesz (feltéve, hogy a szerződés szerinti béred meghaladja a minimálbér kétszeresét.) Ha nincs közben munkaviszonyod, akkor csak az alanyi jogon járó gyesre vagy jogsoult, ez annyi, mint a gyet, 23.607 Ft

Táppénzre az jogsoult, aki a biztosítás tartama alatt vagy utána 3 napon belül lesz keresőképtelen és 4%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Te biztosított vagy és ahogy munkába állsz, járulékfizető leszel, illetve lennél, ha keresőképes lennél, úgyhogy jár a táppénz, ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy amíg babáztál, addig mi volt vagy mi nem volt a járulékokkal. De nem javaslom, hogy azonnal táppénzre menj, kizártnak tartom ugyanis, hogy azóta annyit emelkedett volna a béred, hogyha csak a táppénz előtti 80%-os betegszabiból lesz bérezett napod, akkor az elérje a minimálbér kétszeresét. Márpedig ha nem éri el, akkor 2 évig 20%-kal kevesebbet kapsz, mert a 100%-os bér helyett a 80%-os betegszabi lenne a tgyás és a gyed alapja. Ezeket ugyanis a rövid bérezett időszakodból fogják számítani és az itteni átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az alapjuk. Vagy vedd ki a szabadságaidat, közben lehetsz gyesen is emellett és utána csak gyes, vagy ha a szabiknak vége, akkor jöhet a táppénz, ezzel is lehúzod az átlagodat, de minél több 100%-os szabi van a 80%-os betegszabi mellett, annál kevésbé.

Ki kell adni a szabadságot. De ha gyes mellett dolgozhatsz, akkor gyes mellett szabin is lehetsz. A tényleges munkábaállás előtt adják ki a szabidat, ahogyan a főnököd is mondta, ez a gyest nem érinti.

A fizetés nélküli szabadságot nem a könyvelő kérése miatt kérted, hanem azért, mert ezt így kell csinálni. A biztosításod folyamatossága nem szakadt meg, az csak 30 napnál több kihagyásnál szakad meg, így csak volt 8 napod, amikor nem volt biztosításod, arra az időre nem voltál jogosult egészségügyi szolgáltatásra és ennyivel később mehetsz majd nyugdíjba. Ha csak 2 éves korig kérted eredetileg a fizetés nélküli szabadságot és ezután nem igényeltél újabbat, akkor elméletileg munkába kellett volna állnod és ha ezt elmulasztottad, akkor rendkívüli felmondással meg lehetett volna szűntetni a munkaviszonyodat. Ezt viszont csak a tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehetett volna megtenni és akkor sem biztos, hogy megállta volna a helyét egy rendkívüli felmondás, mert ez azért nem olyan, mintha egyik napról a másikra csak úgy nem mész be dolgozni. A gyermek gondozása miatt kért fizetés nélküli egyébként csak formaság, mert kötelező engedélyezni. Hogy igényelsz-e rá gyest, az már a Te dolgod, nem ettől függ az engedélyezés. Szerintem a kieső 8 napon sima fizetés nélkülin leszel, ami nem szolgálati idő, de ennél nagyobb bajod sose legyen. Mt. 138. § (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Az, hogy kaphatsz-e gyedet és kell-e fizetned járulékokat, az két külön dolog. Az OEP-nek volt 2001-ben egy állásfoglalása, ami szerint ez, ha díjazás nélkül teszed, akkor nem érinti a gyedre jogosultságot. Az APEH viszont ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen minimális tevékenység is megvalósítja a személyes közreműködést és fizetni kell. Ebből viszont csak akkor van gond, ha járulék adónemekre ellenőrzik a céget és észreveszik. Addig nyugodtan alhatsz. Ha bekövetkezne és adóhiányt állapítanának meg, akkor keress egy ügyvédet. Szerintem ha csupa nullás bevallást írtál alá és tényleg semmilyen tevékenységet nem folytatott a cég, akkor nincs mitől félned, mert ezzel pont azt támasztottad alá, hogy nem tudtál miben közreműködni, ami megalapozta volna a járulékfizetést.

Ha előző évi bér volt, akkor az redszeres jövedelem és a kifizetéstől függetlenül oda számít, ahova vonatkozik, tehát ha 2004-re jár,de 2005-ben fizették ki, akkor 2004-re tartozik. Ez már nem számít bele a 2006-ban induló ellátások alapjába. Ha jutalom volt, akkor az nem rendszeres jövedelem, ami a vonatkozási időszaktól függetlenül oda számít, ahol kifizették, tehát ha 2004-re járt, de 2005-ben fizették ki, akkor beleszámít a 2006-ban induló ellátások alapjába. Tisztázni kellene a jogcímet, de ebben én nem tudok segíteni. Ha tavaly egyetlen napot sem voltál táppénzen, akkor bruttó 207.252 Ft beszámítás esetén havi nettó 9-10.000 Ft-ot jelent.

Maga a táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, tehát ez nem befolyásol semmit. A keresőképtelenség első 15 napjára viszont 80%-os betegszabadságra járó bért kapsz, ami egy nem túl magas bérnél leviszi az átlagot. (Magas bérnél ez is mindegy lenne) Minél több 100%-os időszak van előtte, annál kevésbé van ennek jelentősége, mert annál kisebb a súlya az átlagban a 15 napnak. Ha legalább a tgyás 1. napján még biztosított vagy (nem szűnt meg a cég),akkor a tgyás és a gyed passzív jogon végig jár.

Nem azért kaptál ketteskével gyedet, mert "benne voltál a 2 évben". Ha a gyes alatt született volna, akkor is ugyanúgy járt volna, mert biztosított voltál és az előzetes biztosításod is rendben volt. Hármaskával egyik sem lenne rendben, úgyhogy csak gyesre lennél jogosult. Ha a gyed lejárta után pár napra munkanélküli ellátást igényelsz és a szüneteltetése mellett kéred a gyest, akkor ezzel biztosításba kerülsz és elkezded gyűjtögetni az előzetes biztosítást, úgyhogy ha a gyes alatt vagy utána a munkanélküli ellátás folyósítása alatt szülsz, akkor - a jelenlegi szabályok szerint - jogosult leszel tgyásra és gyedre. Alapja annyi lesz, mint amennyi a járadék alapját képező átlagkereset, ha mindig 100.000-ed volt, akkor 100.000 után fogod kapni.