|
Kérdezz-felelek
37 éves nő vagyok, babát szeretnénk. Augusztusban abbahagytam a fogamzásgátló tabletta szedését, a következő pár hónapban rendben megjött a mensesem. Az utolsó december közepén, azóta semmi. Terhes nem vagyok, egyelőre hormont vizsgáltak, az FSH értékem 70, az LH 41. Szeretném megkérdezni, hogy van-e megoldás a nagyon magas értékek csökkentésére? Március végére kaptam időpontot, az első konzultációra a lombikkal kapcsolatban,(a nőgyógyászom oda irányított) esetleg addig is tehetek én valamit?
Köszönettel,
Az adott információ nem elegendő a vizsgálat nélküli diagnózishoz, a kezelési javaslathoz. A kérdést úgy is fel szokták tenni: Pajzsmirigyműködés és menstruációs zavarom van.Lehet-e még gyermekem? Mi a perimenopauza? A menstruációs zavarok okai gyakran felderítetlenek maradnak. Ritkán gondolnak arra (néha a szakemberek sem), hogy a zavarok hátterében a pajzsmirigy rendellenessége állhat. Az okok felderítésével viszonylag könnyen gyógyíthatók az addig makacs tünetek.
Mikor beszélhetünk menstruációs zavarról:
Ha az erős vérzés 24 óránál hosszabb
Ha szabályos ugyan, de 7 napnál hosszabb
Ha a periódusok rövidebbek 21 napnál
Ha 3 hónapnál hosszabb ideig kimaradnak
Ha ismételten és szokatlanul fájdalmasak és görcsös jellegűek
A szabálytalan periódusokban, a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira
Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar. Ilyenkor gyakori a viszonylag csökkent étvágy melletti hívás, fáradékonyság, feledékenység, hajhullás, depresszió hajlam. További gond az, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége lényegesen gyakoribb nőkben, másrészt az aránya a 20. életévtől kezdve egyre gyorsabban növekedik. Ez többször oka a csökkent működésnek és a meddőség egyre nagyobb hányadának.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok”. Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenopauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége a korral csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehát egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periódusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. „anovulációs ciklusok” jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruációs ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
Az emlők mérete és konzisztenciája változik
A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
Csökken a libidó
Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
Feltűnő az elhízás
Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
Hajhullás gyakori
A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Perimenopauzában csökkent az ún. anti-Müller hormon (AMH) szintje
Mi is az AMH?
Ezt a hormont a petesejtek termelik. Ma már ismerjük kémiai szerkezetét és funkcióját. Az AMH szintje a petesejtek funkcióját, „rezervjét” tükrözi. Ez talán az egyik legjobb tükrözője annak, hogy a petesejtek öregedése milyen mértékű. Ugyanis az életkorral általában párhuzamosan csökkent a szintje.
Amennyiben a perimenopauza tüneteit észleli magán, akkor célszerű az alapvető fizikális vizsgálatokon túlmenően tisztázni :
A pajzsmirigy működését, a TSH-n kívül a perifériás hormonok (T3-T4 is!) szintjét
az esetleges autoimmun betegség fennállását, az elhízás fokát (ha van), vércukor és az inzulin szintjét.
A menstruációs ciklus jellegét, az ösztrogén és progeszteron mellett az FSH és az AMH értékét
A megelőzés kérdései:
Egyre több ismerettel rendelkezünk az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekről és azok forrásairól. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC-k („Endocrine Disrupting Chemicals”) emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett. Az időzített bomba már ketyeg. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg! (erről a kérdésről korábban már részletesen írtam)
A gyermekvállalás előtt célszerű kizárni az autoimmun betegségeket, ill. kezelni azokat (pl. pajzsmirigybetegségek)
A hiányzó hormonok pótlása ma már sokat segíthet
Nem szabad elfeledkezni olyan egyszerű dolgokról, mint a testsúlycsökkentés (az AMH szint ilyenkor emelkedhet!), az ésszerű mozgás, fittness, a dohányzás elhagyása, a pajzsmirigybetegség kezelése. További immuno-endokrin vizsgálatot javaslok, jó egészséget kívánok: