Tisztelt Annamária!

Sajnos panaszainak egy jelentős része összefügghet prolactinomájával (nem tudom, hogy mikro vagy makroprolaktinómát állapítottak meg?).
Részletesebben:
A prolactinoma a hypophysis prolactin-termelő daganata, amely rendszerint benignus, de ritkán agresszív természetű, lokálisan invazív, vagy kivételesen ritkán malignus is lehet. Jellemzője a prolactinomát alkotó lactotrop sejtek prolactin-szekréciója következményeként megnövekedett plazma prolactin szint. A prolactinomán kívül számos egyéb betegség, kóros vagy fiziológiás állapot okozhat hyperprolactinaemiát.
Általános jellemzők
Premenopauzás nőkben a prolactinoma klasszikus tünetei a galactorrhoea, amenorrhoea és az infertilitás. A menopauza előtt a prolactinomához az esetek 90-95%-ában társul oligomenorrhoea vagy amenorrhoea és az esetek mintegy 80%-ában jelentkezik galactorrhoea. A galactorrhoea jelentkezhet spontán, vagy az emlő kompressziójával provokálható. A klinikai tünetek jelenléte és súlyossága azonban nem áll szoros összefüggésben a hyperprolactinaemia mértékével és egyes tünetek izoláltan is előfordulhatnak (galactorrhoea, infertilitás, primer vagy szekunder amenorrhoea, infertilitás, elmaradó nemi érés), sőt a magas plazma prolactin szint ellenére a betegek néha tünetmentesek is lehetnek.
Postmenopauzás nőkben a hyperprolactinaemia klasszikus tünetei hiányoznak, bár galactorrhoea előfordulhat (utóbbi elsősorban ösztrogén-pótló kezelésben részesülő esetekben). Ezért postmenopauzás nőkben a prolactinomát gyakran a makroadenoma által okozott kompressziós tünetek alapján ismerik fel.
Férfiakban a prolactinoma impotenciát, infertilitást és libido csökkenést okoz. Galactorrhoea is előfordulhat, de lényegesen ritkábban mint nőkben. Férfiakban a prolactin-termelő macroadenomák nagyobb mérete miatt a felismeréskor gyakrabban észlelhetők kompressziós tünetek.
Tartósan fennálló hyperprolactinaemia esetén a hypogonadismus további jelei is feltűnővé válhatnak, mindkét nemben osteoporosis, illetve osteopenia alakul ki, nőkben emlő-atrophia, férfiakban izomerő csökkenés, a testszőrzet gyérülése, gynecomastia jelentkezhet. A csökkent csont ásványianyag tartalom ellenére hyperprolactinaemiás nőkben a csonttörések gyakoriságának növekedése nem bizonyított, azonban a hyperprolactinaemia megszűntetése kedvezően befolyásolhatja a csontanyagcserét.
A betegség leírása
a) Érintett szervrendszer(ek)
Endokrin rendszer, reproduktív rendszer, anyagcsere, idegrendszer
b) Genetikai háttér
Ritkán a prolactin-termelő hypophysis adenoma familiáris kórkép részjelensége lehet, ilyen esetek jelentős részében betegség-okozó gén-mutációk mutathatók ki. Multiplex endokrin neoplasia 1-es típusában (MEN1) és Carney komplexben a prolactinomához más endokrin (és nem endokrin) szervek betegségei társulnak, míg familiáris izolált hypophysis adenoma (familial isolated pituitary adenoma, FIPA) esetében a prolactinoma más betegségek nélkül, familiáris halmozódással fordul elő. A familiáris izolált prolactinoma a sporadikus esetekhez képest gyakran nagyobb méretű és gyakrabban terjed a supraselláris térbe.
c) Incidencia / Prevalencia / Morbiditás / Mortalitás
A prolactinoma a leggyakoribb hypophysis daganat; az összes hypophysis daganat mintegy 40%-a prolactinoma. Felnőttekben gyakorisága 100/1 millió lakos, de újabb vizsgálatok ennél lényegesen gyakoribbnak találták (750/1 millió lakos). Gyermekekben a prolactinoma ritka és ebben a korosztályban a prolactinoma az összes intracraniális daganat kevesebb, mint 2%-át teszi ki.
A későn felismert, illetve kezeletlen prolactin-termelő hypophysis macroadenomák a környező struktúrákra gyakorolt kompresszió miatt súlyos következményekhez és maradandó károsodásokhoz vezethetnek (látótér defektus, vakság, szemizom bénulás, ophthalmoplegia, obstrukciós hydrocephalus, epilepsziás görcs, hypopituitarismus). Macroadenomákhoz hypopituitarismus is társulhat, ami kezeletlen esetekben szintén növeli a morbiditást és a mortalitást.
Macroadenoma esetén hypophysis apoplexia alakulhat ki, ami progresszív neurológiai tünetek esetén sürgős idegsebészeti műtétet tesz szükségessé. A hypophysis apoplexia mortalitása korai felismerés és megfelelő kezelés esetén 5-10%.
d) Jellemző életkor
Prolactin-termelő hypophysis adenoma a fiatal gyermekkortól az idős korig bármely életkorban előfordulhat, de gyakorisága nem- és korfüggő. Leggyakoribb 20 és 50 év közötti nőkben; ebben a korcsoportban a prolactin-termelő hypophysis adenomák többsége microadenoma.
e) Jellemző nem
A nő/férfi előfordulási arány körülbelül 10/1, de az ötödik életévtized után mindkét nemben azonos gyakorisággal fordul elő. Az 1 cm-nél kisebb méretű prolactin-termelő microadenomák jellegzetesen reproduktív korban levő nőkben, a macroadenomák (méretük 1 cm) idősebb korú nőkben és férfiakban azonos gyakorisággal fordulnak elő. A prolactin-termelő macroadenomák mérete a diagnózis időpontjában férfiakban általában nagyobb, mint nőkben.
Kiváltó tényezők
A prolactin-termelő hypophysis adenomán kívül más hormon-termelő hypophysis daganatokhoz is társulhat hyperprolactinaemia (acromegalia, Cushing kór, TSH-termelő hypophysis adenoma).
A placenta ösztrogén-termelésével összefüggő lactotrop sejt hyperplasia miatt terhességben a prolactin folyamatosan növekszik és a harmadik trimeszterben a kezdeti érték több, mint tízszeresét érheti el. Hyperprolactinaemiát más fiziológiás állapotok, mint a szoptatás, fizikai terhelés, stressz, étkezés és szexuális aktivitás is okozhat. Hyperprolactinaemiát okoznak a hypothalamus és hypophysis nyél sérülését okozó daganatok, cysták, infiltratív és gyulladásos betegségek, valamint traumás hypophysis-nyél sérülések, melyek a hypothalamicus dopamin képződését, vagy annak hypophysis nyélen keresztüli transzportját károsítják. Ritkán ectopiás prolactin termelő daganatok is előfordulhatnak (bronchus carcinoma, hypernephroma). Primer hypothyreosisban a perifériás pajzsmirigy hormonok csökkent termelése miatt fokozott TRH képzés thyreotrop és lactotrop sejt hyperplasiát, hyperprolactinaemiát és nőkben galactorrhoea-amenorrhoea szindrómát válthat ki. A polycystás ovárium szindróma szintén gyakran társul mérsékelt hyperprolactinaemiával. Májelégtelenségben gyakran észlelhető hyperprolactinaemia. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek 20-75 %-ában fordul elő hyperprolactinaemia, amit a prolactin metabolizmus változása, vagy a csökkent dopaminerg aktivitás magyarázhat. Haemodialysis nem befolyásolja, míg eredményes vese-transzplantáció normalizálja a prolactin szintet. Idegi reflexes úton hyperprolactinaemiát válthatnak ki a mellkasfal sérülései és a mellkas területét érintő herpes zooster. Hyperprolactinaemiát provokálhat számos gyógyszer, melyek a dopamin szintézisen vagy metabolizmuson keresztül, illetve a dopamin-receptorra gyakorolt hatáson keresztül módosítják a prolactin szekréciót. Idiopathias hyperprolactinaemiában nem mutatható ki etiológiai tényező. Lehetséges, hogy az ilyen esetek egy részét kisméretű, MRI vizsgálattal nem detektálható prolactin-termelő hypophysis microadenoma okozza. Idiopathiás hyperprolactinaemia esetén célszerű macroprolactinaemia lehetőségét vizsgálni, különösen ha a hyperprolactinaemia klinikai tünetei enyhék vagy hiányoznak.
Kockázati tényezők
Macroadenoma esetén hypophysis apoplexiát provokálhatnak a hypophysis működés vizsgálatára alkalmazott stimulációs tesztek, a kezelésre használt dopamin-agonista gyógyszerek, antikoaguláns kezelés, sugárkezelés és koponya trauma.
DIAGNÓZIS
A hyperprolactinaemia diagnózisát minden esetben hormonvizsgálatokkal kell bizonyítani. A diagnózis bizonyítása mellett az etiológia és a társuló körülmények tisztázásához egyéb vizsgálatok is szükségesek.
Gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
1. Ajánlott gyógyszeres kezelés
Indikációs kritériumok, kezelendő betegcsoport
• Hormonvizsgálatokkal bizonyított prolactin-termelő hypophysis microadenomában és macroadenomában szenvedő betegekben elsőként választandó terápiaként gyógyszeres kezelés javasolt (a kezelést rendszerint több éven, akár évtizeden keresztül kell folytatni). Elsődleges terápiaként idegsebészeti műtét az esetek kisebb részében jön szóba.
• Hyperprolactinaemiás anovulációs dysmenorrhoeában, infertilitásban, idiopathiás hyperprolactinaemiában, illetve idiopathiás galactorrhoeában gyógyszeres kezelés javasolt.
Gyógyszeres kezelés
1.Elsősorban választandó hatóanyag:
Bromocriptin
Szokásos napi dózis: 2.5-10 mg
(a dózishatáron belül enyhébb hyperprolactinaemia esetén kisebb,
nagyfokban emelkedett plazma prolactin szint esetén nagyobb
dózis)
Terápia megkezdése: kis adaggal (pl. este 1/2 tabletta), majd
fokozatosan növelve a kívánt dózis eléréséig)
Napi dózis felosztása: 2 (3) részre elosztva (nagyobb dózis este)
Egyéb gyógyszerekkel interakció:
- erythromycin növeli a szérum bromocriptin koncentrációt
- dopamin antagonista szerek csökkentik a bromocriptin hatást
Várható mellékhatások:
- hányinger, hányás, hypotonia, fejfájás, szédülés
(legtöbbször a kezelés kezdetén, majd enyhülhetnek)
- obstipatio
- orrdugulás (ritkán)
- Raynaud jelenség (ritkán)
- psychosis, hallucinációk, dyskinesis, szájszárazság
(nagy dózis esetén)
2. Kiegészítő / Alternatív gyógyszeres kezelés
Másodsorban választandó hatóanyag:
Quinagolid
Elsősorban választandó hatóanyaghoz képest speciális indikáció:
- ha a beteg nem tolerálja a bromocriptin kezelést
- ha a bromocriptin kezelés hatástalan
Szokásos napi dózis: 75-300 g
Terápia megkezdése: 3 napig 25 g, majd 3 napig 50 g tabletta
(”kezdő doboz”), majd fokozatosan tovább növelve a kívánt dózis eléréséig.
Napi dózis felosztása: 1 adagban (általában este)
Várható mellékhatások (a bromocriptinhez képest ritkábban):
- hányinger, hányás, émelygés, fejfájás, szédülés
(legtöbbször a kezelés kezdetén, majd enyhülhetnek)
- ritkán: obstipatio vagy diarrhoea, hasi fájdalom,
anorexia, álmatlanság, oedema, kipirulás, hypotonia,
igen ritkán psychosis

Harmadsorban választandó hatóanyag:
Cabergolin
Első- és másodsorban választandó hatóanyagokhoz képest speciális
indikációs terület:
- ha a beteg nem tolerálja a bromocriptin és quinagolid kezelést
- ha a bromocriptin és quinagolid kezelés hatástalan.
Szokásos dózis: 0.5-1 mg hetente 1 vagy 2 alkalommal
Várható mellékhatás: kivételesen ritka
3. Terápiás algoritmusok
Sebészi kezelés
1. Műtéti indikáció
• Prolactin-termelő hypophysis adenoma esetén idegsebészeti műtét általában akkor jön szóba, ha a gyógyszeres kezelés eredménytelen, vagy ha a beteg nem képes tolerálni a gyógyszeres kezelést. Sürgős műtét szükséges progresszív neurológiai tünetekkel kisért daganat bevérzés, hypophysis apoplexia esetén. Kompressziós neurológiai tünetek (pl. látópálya sérülés) esetén, ha a gyógyszeres kezelés rövid időn belül nem szűnteti meg a tüneteket, szintén műtét szükséges. Irradiációs kezelést prolactin-termelő hypophysis adenomában az egyéb (gyógyszeres, sebészi) kezelés eredménytelensége esetén alkalmaznak.
• A hormonálisan inaktív hypophysis daganatok és a sella-tájéki egyéb térszűkítő folyamatok (melyek mérsékelt hyperprolactinaemiát okozhatnak) kezelése elsősorban műtéti ezekben az esetekben a gyógyszeres kezelés nem (vagy elvétve) eredményes.
Összegezve: tisztázni kellen, hogy az adenoma termel-e hormont, növekedett-e? Van-e más hormonális eltérés? Kell-e váltani a gyógyszerein?
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: