Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Doktor úr!
Két gyakorlati kérdéssel fordulok Önhöz.
Hét éve, diagnosztizált pajzsmirigy alulműködés miatt Letroxot szedek, valamint gluténérzékenység miatt gluténmentes diétát tartok. Az interneten több helyen is olvastam, hogy a glutamin fogyasztása jótékony hatással van a pajzsmirigy működésre, valamint bél- és emésztőrendszeri betegségek esetén is javasolják, mert hozzájárul a bélfalak regenerálódásához. Kérdésem, hogy a glutamin valóban segít-e az előbb említett esetekben, valamint, hogy gluténmentes diéta esetén is alkalmazható-e?
A másik: 3 éve szedek bromocriptint (1x2,5mg) emelkedett prolaktinszint miatt. A nőgyógyászom először barátcserje kapszulát javasolt, majd miután fél évig szedtem, és nem tudta levinni a magas prolaktint, írta fel a bromocriptint. Mostanában többször is próbáltam elhagyni, de kb. 2 hónap nem szedés után ismét referencia érték fölé emelkedett a prolaktin értéke. Arra vagyok kíváncsi, hogy szokták-e kombinálni a barátcserje és a bromocriptin szedését, valamint, hogy a bromocriptint (a letroxhoz hasonlóan) életem végéig szednem kell-e, vagy egyszer talán letehetem?
Válaszát előre is köszönöm!
Minden jót kívánok! Zsuzsó
Két gyakorlati kérdéssel fordulok Önhöz.
Hét éve, diagnosztizált pajzsmirigy alulműködés miatt Letroxot szedek, valamint gluténérzékenység miatt gluténmentes diétát tartok. Az interneten több helyen is olvastam, hogy a glutamin fogyasztása jótékony hatással van a pajzsmirigy működésre, valamint bél- és emésztőrendszeri betegségek esetén is javasolják, mert hozzájárul a bélfalak regenerálódásához. Kérdésem, hogy a glutamin valóban segít-e az előbb említett esetekben, valamint, hogy gluténmentes diéta esetén is alkalmazható-e?
A másik: 3 éve szedek bromocriptint (1x2,5mg) emelkedett prolaktinszint miatt. A nőgyógyászom először barátcserje kapszulát javasolt, majd miután fél évig szedtem, és nem tudta levinni a magas prolaktint, írta fel a bromocriptint. Mostanában többször is próbáltam elhagyni, de kb. 2 hónap nem szedés után ismét referencia érték fölé emelkedett a prolaktin értéke. Arra vagyok kíváncsi, hogy szokták-e kombinálni a barátcserje és a bromocriptin szedését, valamint, hogy a bromocriptint (a letroxhoz hasonlóan) életem végéig szednem kell-e, vagy egyszer talán letehetem?
Válaszát előre is köszönöm!
Minden jót kívánok! Zsuzsó
Tisztelt Zsuzsó!
Gyakorlati és fontos kérdéseire gyakorlati válasz:
ad .1. A glutaminról valóban korábban feltételezték, hogy kedvező hatású bizonyos hormonális é immunológiai, ill bélbetegségekben
(Wu G Amino acids: metabolism, functions, and nutrition.Amino Acids. 2009 May;37(1):1-17. doi: 10.1007/s00726-009-0269-0. Epub 2009 Mar 20.). Az utóbbi időben azonban ezt a kezdeti biztató megfigyelést már nem tudták megerősíteni (Smedberg M:Is the glutamine story over? Crit Care. 2016; 20: 361.). A kérdése másik felében a glutént érinti : a glutén fehérje, amellyel szemben valóban leleht érézkenyég és társulhat az autoimmun pajzsmirigy-gyulladáshoz. A gluténszenzitiv bélgyulladás is autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.
Rövid válasz: valóban előnyös lehet a gluténmentes étrend.
ad 2. Mindenek előtt tisztázni kellene, hogy mi okozta és okozza a prolactin szint emelkedését.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
A fentiekből következik, hogy a bromocriptint nem kell élete végéig szednie, (egyébként az esetek nem kis részében a Letroxot sem), tehát oki kezelét javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2017. 03. 12. 11:21
Gyakorlati és fontos kérdéseire gyakorlati válasz:
ad .1. A glutaminról valóban korábban feltételezték, hogy kedvező hatású bizonyos hormonális é immunológiai, ill bélbetegségekben
(Wu G Amino acids: metabolism, functions, and nutrition.Amino Acids. 2009 May;37(1):1-17. doi: 10.1007/s00726-009-0269-0. Epub 2009 Mar 20.). Az utóbbi időben azonban ezt a kezdeti biztató megfigyelést már nem tudták megerősíteni (Smedberg M:Is the glutamine story over? Crit Care. 2016; 20: 361.). A kérdése másik felében a glutént érinti : a glutén fehérje, amellyel szemben valóban leleht érézkenyég és társulhat az autoimmun pajzsmirigy-gyulladáshoz. A gluténszenzitiv bélgyulladás is autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.
Rövid válasz: valóban előnyös lehet a gluténmentes étrend.
ad 2. Mindenek előtt tisztázni kellene, hogy mi okozta és okozza a prolactin szint emelkedését.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
A fentiekből következik, hogy a bromocriptint nem kell élete végéig szednie, (egyébként az esetek nem kis részében a Letroxot sem), tehát oki kezelét javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2017. 03. 12. 11:21
Olvasói értékelés: 4 / 5
.jpg){kind=small}
