|
Kérdezz-felelek
30 éves nő vagyok és Németországban élek.Egy hónapja nőgyógyásznál voltam, mert a menstruációs ciklusaim rendszertelenné vált,sőt ki is maradnak 2-3 hónapig,a hajam hullik,fáradékony vagyok, hangulatingadozásaim vannak és pattanások jöttek elő az állam 2oldalán. A nőgyógyász levette a a labort hormonokra, utánna elküdött endokrinólogushoz, mert azt mondt, hogy a mellék vesémmel van probléma. A DHEA-s szintem magas (415 qg/dl) Utánna kértem rögtön endokrinólogushoz időpontot de sajnos itt kint leghamarabb február végére kaptam időpontot. Szeretném megkérdezni, hogy ez mennyire komoly lehet, és addig is tudok-e vmi alternativát tenni?
Köszönettel:
Liliána
Ezeknek a tüneteknek több oka is lehet, amely a laboratóriumi adatokból nem derült ki.
Hormonrendszerünk ugyanis minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető- betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a részletes vérkép, melyet csak szakorvos rendelhet el. Így talán hetekig, hónapokig, évekig nem derül fény a valódi okra. – Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy postát, mely a beáramló információk áradatát fogadja be. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására. Hatnak többek között erőnlétünkre, közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immunrendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését!
Egyre többen, egyre súlyosabban
Nem túlzás azt állítani, hogy a hormonális zavarok drámaian sok embert érintenek. De vajon miért egyre több a meddő pár, miért küzdenek egyre többen pajzsmirigy-problémákkal, autoimmun betegségekkel, miért magasabbak a most felnövő gyermekek? A háttérben a hormonok játéka áll, pontosabban a hormonjainkat manipuláló kemikáliák. Nap mint nap használunk olyan anyagokat a háztartásban, melyekből kiáramló vegyületek közvetlenül hatnak hormonrendszerünkre, ezek az úgynevezett EDC anyagok. – A fehérítési eljárások során keletkezett melléktermék, a dioxin egy mesterséges ösztrogén. Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapírok, zsebkendők, pelenkák. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, így a tejtermékekben szintén előfordulhat. Mivel ezek az anyagok nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint saját hormonjaink, hatásuk rendkívül erős. – A természetes ösztrogénekhez kapcsolódva lépnek működésbe, azonos hatást fejtenek ki, csak még intenzívebben.. A háztartásokból távozó szennyvíz nagy mennyiségben tartalmaz női hormonokat, melyek lehetnek fogamzásgátlók maradványai is. A szakértő szerint egyes mosó- és tisztítószerek, az élelmiszerekben is megtalálható konzerváló- és tartósítószerek szintén hatnak hormonrendszerünk működésére. –Kerüljük a méreganyagokat tartalmazó rovarirtókat, festékeket, a klórszármazékokat, a teflonedények használatát. A konyhában és a fürdőszobában is igyekezzünk parabén-mentes natúrtermékeket használni. Műanyag edényben és palackban soha ne melegítsünk fel ételt, italt.
Génjeinkben hordozzuk?
Az orvosok ismerik az ember géntérképét, és mára azt is tudják, hogy az abban kódolt információk nem feltétlenül „íródnak át” a szervezet fehérjéibe. Tehát a szüleink szervezetében található genetikai kód sokszor nem száll tovább, legalábbis nem feltétlenül kerül kifejezésre. – Az autoimmun betegségek családon belül halmozottan fordulnak elő. A felelős gének gyakran, „némák” maradnak egészen addig, amíg bizonyos hatások nem érik a szervezetet. A jód vagy az interferon kezelés, a mesterséges hormonok, hormonszerű anyagok, fertőzések, káros sugárzások, és legfőképpen a stressz „aktiválja” ezeket a kódokat, így a néma gének „megszólalnak”. Ha tehát tudjuk, hogy a családban előfordultak hormonális betegségek, érdemes tudatosan védeni magunkat. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy tüneteink mögött húzódhat hormonális zavar, minél hamarabb érdemes felkeresni egy endokrinológus orvost. Úgy véli, léteznek több generációt érintő hatások is. De hogyan lehetséges, hogy ezeket is mind „örököljük”? Számíthat-e például, hogy mennyit sportolnak, milyen környezetben élnek szüleink, nagyszüleink? Vagy milyen ételeket evett dédapánk? –A génekbe szinte „beleégnek” bizonyos hatások, melyek ezáltal továbbörökítődnek. Az idő múlásával sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos mennyiség után a sejt „döntés” elé kerül: tovább szaporodik vagy elpusztítja önmagát. Könnyen megérthetjük, miért lehetséges, hogy befolyásolja szervezetünk működését felmenőink életvitele. A táplálkozás olyan alapvető biológiai tulajdonságainkat is megváltoztathatja, melyek az egész világon, bármely embertípust tekintve egyformák. Ilyen például az első havi vérzés vagy az emlő fejlődésének időpontja, mely az USA-ban eltolódott az átlaghoz képest a számottevő szójafogyasztás hatására. Hozzáteszi, az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon például a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Tehát az is számít, milyen hormonok, hormonhatású anyagok kerültek felmenőink szervezetébe– folytatja.
Tudta? A feszültség a hormonok mumusa! Azonnal reagálnak a stresszre, hiszen az hat a szimpatikus idegrendszerre. Nem ritka, hogy a hormonális zavarok pszichés oka nem más, mint a folytonos szorongás, idegesség. Ha kibillentünk egyensúlyunkból, az fizikai tüneteket ölthet, tehát hormonháztartásunk is felborul. A gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentősége lehet a gyógyulásban, ha felismerjük, mi a betegség érzelmi gyökere.
Okok a tünetek mögött
A hormonok túlzott vagy csökkent termelődését általában néhány nap, hét, esetleg hónap után vesszük észre. A zavar jellegétől függően felboríthatják napi életvitelünket, például kórosan aluszékonyak lehetünk, csökkenhet a libidónk, hirtelen gyarapodik testsúlyunk, vagy éppen szembetűnően lefogyunk. Legtöbbször a meddőség hátterében is hormonális okok állnak. – Azért fontos a mielőbbi kezelés, mert a hormonzavarok nemcsak a hormontermelő szervre, hanem a test egyéb területeire is hatnak. A pajzsmirigy-problémák érinthetik a szívet, nőhet az érelmeszesedés kockázata, emelkedhet a koleszterinszint, és gyengülhet a fogamzó-képesség.
Ami a DHEA szintet illeti:
A DHEA szervezetünk által legnagyobb mennyiségben előállított szteroidszerű hormon. Az ösztrogén, a tesztoszteron, a progeszteron és a kortikoszteron előanyaga. Sablonosan fogalmazva, ahogy átáramlik a vérrel a szervezeten, olyan hormonná alakul át, amilyenre a szervezetnek épp a legnagyobb szüksége van. Fontos szerepet játszik nőkben az abnormális szőrnövekedésben (hirzutizmus) és kopaszságban (alopecia). A DHEA a mellékveséből kerül a keringésbe, illetve férfiakban valamennyi a herékből is kijut a szexuális differenciálódás után. A DHEA szintje a 7. évtől folyamatosan emelkedik, majd a harmadik évtized után fokozatosan csökken.
A DHEA bizonyítottan az ifjúkori jellegzetességekhez kapcsolódik, mint az energikusság, erős libidó, izomtónus, haj és szőrzet növekedési üteme, erősödése, színe, szellemi frissesség, elme tisztasága, rövidtávú memória, bőr simasága, jó általános kinézet és testtartás, valamint általános pozitív életszemlélet és hozzáállás.
Hiányának hátrányai:
Széles körben elfogadott tény, hogy az öregedéssel a testben csökken a DHEA jelenléte. Alacsony DHEA-szint következtében lecsökken az általános hormontermelés, így felgyorsulnak az öregedési folyamatok, és az ezzel együtt járó betegségek kockázata (degeneratív folyamatok, arterioszklerózis, cukorbetegség, rák, csontritkulás, immunrendszer legyengülése). A DHEA kapszula megóv, és visszafordítja a folyamatokat. Az alacsony DHEA szint majdnem kétszeres kockázatot jelenthet a koszorúér elmeszesedésre.
Szervezetünk termelése:Termelését a stresszhormonnak nevezett hidrokortizon is gátolja. Ha ennek szintje nő, vele együtt az inzulinszint is emelkedik. A DHEA-t koleszterinből állítja elő a mellékvese, kis mennyiségben a here vagy a petefészek. Termelése 20-25 évig maximális, utána évi két százalékkal csökken. 40 évesen a fele, 60 évesen csupán 10-20 százaléka a 20 éves kori termelésnek. A nők DHEA-termelése a férfiakéhoz képest 80-90 százalékos. Alacsony szintje nagyobb mértékben idézi elő a szívbetegségeket, mint a magas koleszterinszint. A magas koleszterinre adott gyógyszerek nagy része csökkenti DHEA-termelésünket.
A DHEA-t ma úgy tartjuk számon, mint a stresszhormonok hatását ellensúlyozó, ellenszabályozó hormont. Hatékony antidepresszívum, mellékhatások nélkül! A DHEA szint egyes mellékvese betegségekben emelkedett lehet, de ennek dinamikáját célszerű nézni.
További vizsgálatokat és oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok: