|
Kérdezz-felelek
22 éves nő vagyok. Tavaly októberben vettem részt endokrinológiai vizsgálatokon, amelyek eredményeként Hirsutismust diagnosztizáltak nálam. Az illető endokrinológus szerint átmeneti megoldást jelenthet fogamzásgátló tabletták szedése, ám ezt nem ajánlja. Szerinte az egészséges életmód segíthet esetleg. Érdeklődtem, hogy gyógynövényekkel lehet-e változtatni az állapotomon, de erről nem tudott információt adni.
Úgy érzem, hogy az endokrinológus tisztességesen, becsületesen, a lehető legjobb tudása szerint végeztette el a vizsgálatokat és hozta meg a diagnózist. Ennek ellenére Önhöz fordulok, mert szeretnék javítani egyre romló állapotomon.
A panaszaim a következők:
∙ fokozott szőrnövekedés az arcon, állon, mellen, hason – a tünetek erősödnek
∙ 31-40 napos ciklusok
∙ akne
∙ gyorsan zsírosodó haj
∙ gyakori nyirokcsomó duzzanat
∙ gyakori hüvelyi folyás
∙ striák combon, fenéken
Megemlítendő még, hogy a nagyapámnak II-es típusú cukorbetegsége van.
Hasi-kismedencei UH vizsgálat eredménye: negatív
Kismedence transvaginalis UH vizsgálat eredménye: mko több kisebb tüsző
Laboratóriumi eredmények:
A ciklus 1. napján végzett vizsgálat eredményei:
∙ 17-OH progeszteron: 4,16 nmol/l
∙ follikulus stimuláló hormon: 3,6 IU/l
∙ luteinizáló hormon: 6,6 IU/l
∙ prolaktin: 10,26 ng/ml
∙ totál tesztoszteron: 2,250 nmol/l
∙ totál tesztoszteron: 64,800 ng/dl
∙ dehidroepiandroszteron-szulfát: 14,82 μmol/l
∙ SHBG: 91,4 nmol/l
∙ ösztradiol: 141,30 pmol/l
∙ androsztendion: 6,81 ng/ml
∙ progeszteron: 4,10 nmol/l
∙ TSH: 1,650 μIU/ml
A ciklus 23. napján végzett vizsgálatok eredményei:
0 perc
∙ glukóz: 5,00 mmol/l
∙ progeszteron: 64,44 nmol/l
∙ inzulin: 5,4 μU/ml
120 perc
∙ glukóz: 5,10 mmol/l
∙ inzulin: 24,3 μU/ml
Kortizol meghatározás: 2 tblk dex után: 21,9 nmol/l (ref: 171,0-536,0)
Érdeklődöm, hogy tud-e javasolni kezelést, gyógynövényt vagy bármit a panaszaimra? Az esztétikai problémákat még elviselem, de nem szeretném, hogy esetleg komolyabb következmények is megjelenjenek.
Válaszát előre is köszönöm!
A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas). Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
Menstruációs hormonális zavarok
Mellékvesék túlműködése és daganatai
Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
Petefészek egyes daganatai
Pajzsmirigy betegségei
Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
Bizonyos hormonális vizsgálatok
Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától
Az alapbetegség természetétől
A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
A kezelés tehát az okoktól függ.
Jó egészséget kívánok: