|
Kérdezz-felelek
5 és fél éves kisfiam óvodába jár 3 és fél éves kora óta. Nagyon megkínlódtuk a beszoktatást, de úgy nézett ki, hogy nehezen, de sikerült. Első évben nem volt hajlandó semmit sem enni, de ez a következő évben rendeződött. Most, hogy elkezdtük a 3. évet az óvodába - és lassan iskolába is készülünk - teljesen megváltozott a gyermek reggeli viselkedése. Sír, hogy oviba kell menni, fél az óvónénitől, fél az óvodától, rossz álmai vannak, rosszul alszik. Ez tart a szeptemberi ovikezdés óta. Óvónéni véleménye szerint direkt csinálja, manipulál minket - ezt a gyereknek is elmondta. Szerintem az éjszakai bepisilések, állandóan az ovi körüli gondolatai nem manipulációra vallanak - bár már teljesen tanácstalan vagyok, az óvoda rányomja a hét minden napjára a bélyegét. Délelőtt szépen meg van az óvodába (a reggeli sírdogálás után), de amikor az alvás ideje elérkezik akkor már sírni kezd (nem kiabál, nem hisztizik, csendben magába fojtva sír, esténként is így tesz és van hogy csak akkor vesszük észre, hogy sírt, amikor zsebkendőt kér). A legszomorúbb sírás akkor van, amikor reggel tőlem elszakad, nem akar elengedni, visszahív. Úgy érzem ez az elválás nagyon nehezen megy neki, félek nehogy lélekben sérüljön. Ellenben azt sem érzem, hogy ez miért erősödött fel benne, hiszen semmi változás nem történt a család életében az óvodában történtek.
Nem tudom mit tegyek, ha kérlel, hogy ebéd után hozzuk haza, azzal jót teszek vagy nem. Hagyjam az óvodába aludni, ami folytán sokszor sír és nem alszik, így estére elviselhetetlen lesz a viselkedése és még többet sírdogál. Amikor otthon van (betegség, vagy ha szabin vagyok) akkor nagyon jól érzi magát és annyit szokott mondani - én itthon szeretek csak lenni a legjobban.
Kérem adjon tanácsot mit tehetnék.
A kérdés nem nekem szól, de megpróbálok válaszolni.
A szülőről való leválás nagyon sok kisgyermeknél nehéz, de odafigyeléssel, szeretettel, türelemmel zökkenőmentessé tehető.
A leírtak alapján olyan hatások érhették kisfiát, amelyek az óvodai mindennapjait negatívan befolyásolják. A délutáni pihenést a legtöbb gyermek nem szereti, de rugalmas hozzáállással az óvó néni ezen segíteni tud. Ha ez nem oldható meg, jobb, ha délután haza viszi az intézményből, ha ez megoldható.
Javaslom, hogy az óvó néniktől kérjenek fogadó órát, ahol rákérdezhetnek az óvodai életre, a mindennapok történéseire. Beszéljék át az Önök és az intézményi nevelés elveit, lehetőségeit!
Lehet hogy ebben vannak eltérések, amelyek a kisfiú életét nagyban befolyásolják.
Mindenképpen meg kellene keresni az intézmény pszichológusát, aki segítene kideríteni a "probléma" okát, tanácsot adna a megoldási lehetőségekre.
Bízom abban, hogy a szakember segítségével megtalálják a lehetőséget a megoldásra!