Kedves jósnő.
3 éve vagyunk (voltunk) együtt a párommal, együtt éltünk, két hónapja szakítottunk, mert azt mondta, hogy nincs velem semmi baja, csak megváltoztak az érzései, és nem hiszi hogy ez elég ahhoz, hogy leéljük az életünket együtt. Elköltözött a szüleihez én meg az ő házában lakok, mert nekem nem volt hova mennem. Gondoltam, hogy másik nő van a dologban, de állítja még mindig, hogy nincs, és hát igazából soha nem tudott nekem hazudni. Nem tudom, hogy mi a baj, mert ő sem tudja megmondani. Lát arra esélyt, hogy újrakezdjük a kapcsolatunkat, és legyen közös jövőnk, családunk, és ha igen akkor mikor, vagy keressek albérletet és menjek el. Addig nem akarok elmenni amíg nem vagyok biztos benne, hogy egy szikra esély sincs rá, hogy együtt maradunk, mert én mindenkinél jobban szeretem, őt, és nem akarok nélküle élni, és nem is tudok. Én: 1976.05.29. Párom 1975.07.07.