Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2011. 04. 25.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktor Nő!
Én egy 35 éves 3 fiúgyermekes (4-7-10 é) anyuka vagyok!
Hatalmas problémám van amiben szeretném a segítségét kérni! Kb. fél évvel ezelőtt történt, hogy a barátnőm kisfia Benedek (6 éves) \"szexuális kapcsolatba került az én 4 éves kisfiammal Marcival! Pár órával az eset után tudtuk csak meg, hogy B. a szájába vette M kukiját! Teljes sokként ért engem, de B. szülei nem tulajdonítottak neki jelentőséget, mondván túlfűtött a gyerek. Mi beszélgettünk az akkor még 3,5 éves gyerekünkkel, hogy nem szabad stb. Egy darabig figyeltem, de nem volt semmi jele annak, hogy folytatná ezt az én gyerekem.
Tegnap előtt viszont olyan helyzetben találtam a két kisebb gyerekemet, hogy sajnos rá kellett jönnöm nagyobb a baj, mint gondoltam. A középső kisfiam Richárd, aki egyébként 7 éves lesz M. fenekében dugdossa a kukiját. Sajnos elvesztettem a fejemet és kapott egy atyai pofont és újrakezdtük ezt a nem szabad, ez a felnőttek játéka...
Azóta beszéltem az egyik unokatestvéremmel a dologról, neki két kislánya van 4 és 7 évesek, sokat vannak nálunk. Kértem, hogy puhatolózzon már náluk ez ügyben és megdöbbentő dolgot tudtunk meg, miszerint ők csókolózni és \"kukizni\" is szoktak.
Tudnia kell, hogy nálunk nem tabutéma a szex, de nem is helyezzük előtérbe. Valóban nem látjuk őket minden pillanatban amikor játszanak, de eddig úgy gondoltam ez nem baj! Félek, hogy ez kihat majd a későbbi szexuális életükre is. Mit tegyek Doktor Nő?
Hová vigyem őket?
Eltiltatni a lányoktól nem tudom(nem is akarnám), mert egy óvodai csoportba járnak!
Várom válaszát! Hálás köszönettel!
Zsuzsi
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az ön által leírtak alapján ez már igazi problémának mondható és érdemes lenne minél előbb egy pszichológiai konzultációra eljönniük, h közösen kiderítsük az okokat, ill. kezeljük ezt a kialakult helyzetet. Ha gondolja keressenek meg,szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 25. 09:02Még nincs értékelés
2011. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Köszönöm szépen válaszát! :))) ( a művészgyerekes voltam)
Szakértői válasz
Nagyon kedves:), ha bármiben segíthetek nyugodtan keressen meg!

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 06. 17:33Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
kedves doktorno.Kislanyom 7eves,nehanyszor elofordul ,hogy hasfajasra fejfajasra panaszkodik es attol fel,hogy hanyni fog.voltunk orvosnal teljesen egezseges.Legujabban ejszakankent felkelt mondvacsinalt okokkal es megkerdezi,hogy normalis dolog hogy enyire ver a szive.Ha kicsit hangosabban raszolok sirva fakad.Iskolaval tanulasal nincs gondja szeret jarni.Ferjemtol elvaltunk nincs jo viszonyunk,uj helyre koltoztunk uj kapcsolatom van.Lehet ez az oka ennek a viselkedesnek? valaszat elore is koszonom.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A kislánya viselkedésének hátterében nagy valószínűséggel feldolgozatlan emlékképek állnak, amelyet jobb minél előbb kezelni, különben még halmozottabb formában jelentkezhetnek, míg nem az iskolai tanulására is hatással lesznek. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:30Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!

Kisfiam 3 éves, most ment óvodába.A problémánk az, hogy minden előzmény , és ok nélkül bántja a társait,de főleg a kislányokat. Ha nem engednek neki meg valamit, akkor rögtön csípi,harapja üti őket.Az óvónénik is javasolták hogy vigyem el orvoshoz,mert hiába próbálják meg ők is megmagyarázni a gyereknek ,hogy nem szabad,minden hiába. Hirtelen haragú, ha itthon van, és megtiltok neki valamit, akkor mérgében ami a keze közé kerül azt földhöz vágja, de nem hisztizik.Félek hogy valami komoly gond lehet a háttérben.Kérem segítsen!
Köszönöm
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Meg kell nyugtassam önt, a probléma nagyon egyszerűen és jól kezelhető, csupán egy egy órás beszélgetést igényel, ahol részletesen felépítjük a napi teendőket. Keressen meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:26Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözlöm!
Én egy 6 éves fiú és egy 11 hónapos kislány anyukája vagyok.Problémám a fiammal van,nem tudom hogy kezeljem őt.Sokszor értetlen.Nem figyel rám ha szólok neki.Nem engedelmeskedik amikor kérem,nem viselkedik társaságban.Ez alatt azt értem hogy a rohangálás a figyelmetlenség a futkározás már olyan szinten megy, hogy mindenki rossz szemmel nézi.Ilyenkor rászólok,magam mellé ültettem egy időre,majd mikor anyai jótanácsokkal ellátva újra elengedem,megy minden úgyan úgy.Mintha a figyelmet akarná magára vonni.Az oviba az óvónénik szerint falakvezér típus.De ott is mindennaposak a büntik.Óvónénik szerint ezek nem nagy dolgok és ők ezt ott mindjárt el is intézik a gyerekkel,de engem bánt.Februárban töltötte a 6.életévét,ahhoz képest ő 135 cm és 37 kg.Tehát jó fejjel magasabb a társainál.Az iskolai felmérője ragyogóan sikerült,az óvónénik szerint mehet iskolába szeptembertől.Nem csak ezért, hanem amúgy is javasolják,mert szerintük ha hagyom még egy évet,lehet már unatkozni fog.Bár szeret oviba járni.Az iskolát viszont ő is nagyon várja.Nagyon nagy a mozgásigénye de a sportolni nem szeretne.Probléma még az is hogy fél egyedül aludni,velünk alszik.Nem alszik a húgával sem egy szobában.Éjszaka többször is sírva ébred akkor ha nincs ott senki mellette.Sok mindentől fél még:pl fél bemenni a sötét szobába,fél az erősebb hangoktól pl:tűzijáték, elektromos fűrész stb.Csigorgatja éjjel a fogait,újabban pedig a körmét rágja.Mióta a tesója megszületett nem megy nagyszülökhőz sem hosszabb időre el,(pedig szeret ott lenni)esetleg csak fél napra,mert ilyenkor azt mondja nekik hogy siet haza anyához és a tesóhoz mert hiányzunk neki.Viszont ha hazaér akkor kezdődik az unatkozás,nem találja fel magát egyedül.Ha elkezd játszani valamivel az később durvaságba csap át pl:eldobja az adott tárgyat nem nézve senki és semmit.Viszont tisztába van a jó dolgokkal mert ilyenkor kicsikarja a dicséretet is.Pedig szoktam,ha megérdemli.Ilyenkor meg szokta kérdezni:anya ugye szépen játszok?vagy anya ugye most ügyes voltam..stb.Amikor az unatkozás miatti nyüglődés után már összevesztünk akkor dvd vagy számítógép elé ül és meséket néz.Azt mondják ez testvérféltékenység,csakhogy ezek a dolgok a tesó születése előtt is megvoltak.
Ebben szeretnék segítséget kérni.Mit rontok el?Hogy bánjak vele?Nem tudom minden percét lekötni és talán nem is kellene főleg ha suliba megy.Rosszul gondolom?Sajnos egyre kevesebb türelmem van hozzá...pedig a vele levő terhességem nem volt sima ügy és egy elvesztett terhesség után nagyon vártuk őt.Amúgy meg nagyon okos,értelmes gyerek,aki nagyon tud szeretni is.Nyitott,érdeklődő és tud hízelegni:)de néha nehéz vele.
Köszönöm
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ez egy annyira összetett probléma az ön által leírtak alapján, h elengedhetetlen egy személyes találkozó, ahol konkrétan és részletesen fel tudjuk építeni a gyerekkel kapcsolatos otthoni problémák kezelését. Keressenek meg, nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:24Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea

A nővérem két gyermekét nevelem 9 éve (a nővérem rákban halt meg). Egy lányt (17) és egy fiút (18). A fiúval kb a félévi bizonyítvány óta csak gyűlnek a gondok. A félévi bizonyítványát átjavította (3 tantárgyból megbukott), többször lopott pénzt (nagyszülők, apa és az én) pénztárcából. Az iskolából már jelezték,hogy több mint 10óra igazolatlanja van. Beszéltem az osztályfőnökével aki úgyszintén azt látja amit én. Hazudozik,ellóg az iskolából,szemtelen és nem tisztel senkit. A húgát és engem sem tisztel. Jelenleg éhségsztrájkba kezdett, mert a viselkedéséért és a bizonyítványáért nem engedem el sehova( pl:disco). Én sokat dolgozom sajnos délután nem tudok a körmére nézni. Az iskolából sem haza jön egyből hanem csavarog. Nem is érdekli, hogy nem engedtem el, mintha a falnak beszélnék. Nem rossz gyerek,szorgalmas ha éppen olyanja van és ügyes kezű. A nővéremék elváltak még mielőtt a betegsége bekövetkezett volna.Az apa alkoholista, beteg és nem dolgozik. Kérem adjon tanácsot mit tegyek. Várom válaszát,előre is köszönöm. Tisztelettel: egy aggódó nevelőanya
Szakértői válasz
Kedves nevelőanya!

A fiú viselkedésének hátterében valószinüleg egy sor feldolgozatlan emlékkép áll, amelyek folyamatosan fenntartják és rosszabbítják az állapotát. Minél előbb forduljanak szakemberhez, mert véleményem szerint ez otthoni keretek között már egyáltalán nem kezelhető. Ha gondolja én is szívesen segíthetek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:20Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
kedves Doktornő!

Kisfiam 7 éves Szeptember óta jár iskolába. Az óvódai közösségbe igen nehezen illeszekedett be,de az iskolában ez már viszonylag könnyen ment.
Elég okos gyermek, sok olyan kérdése és gondolata van ami szerintem ritkán jellemző az ő korában a gyermekekre.
A halál kérdése már korábban is foglalkoztatta, kérdezett bennünket és mi válaszoltunk is.
Mostanában esténként nem akar egydül eludni, azt mondja rossz gondolatai vannak, a halál kérdése foglalkoztatja,hogy mi lesz ha meghalunk, a mennyországba ki kerül be, illetve ott mi lesz.
Próbálunk vele beszélgetni erről, de időnként elég ijesztő. Napközben azt mondja nincsenek ilyen gondolatai,mert elfoglalja magát.
Édesapám tavaly nyáron halt meg, viszonylag hirtelen. Beszélünk róla otthon, nem tabu téma. A búcsuztatóján is ott volt a templomban. nyilván azt is nehezen érti meg, hogy a halála előtt 3 nappal még látta a papát s látszatra nem volt semmi baja,cask a háta fájt. (gerincműtétet követően kapott tüdőembóliát)
Aggódom, hogy depresszióra hajlamos lehet, és segíteni szeretnék neki, persze nem gyógyszerek szedésével inkább olyan technikák elsajátításával, ami segít neki megnyugodni, relaxálni.
Az iskolában egyébként jó tanuló, kötelességtudó.
Előre isköszönöm a segítségét:
Éva
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Aggasztó az, ha a gyereke nyugodt alvását is befolyásolják már ezek a gondolok, elengedhetetlen a személyes konzultáció, ahol feltérképezhetjük a hátteret és annak megfelelően kezelni tudjuk. Minél előbb keressenek meg ha tehetik, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:16Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Szeptemberben új iskolában kezdett 10 éves fiam. Jó képességű, éles eszű , példamutató magatartású kis gyerek volt. Országos sakksikerekkel Az új iskolában két hónapig hozta a régi formáját, dícshimnuszokat zengtek róla. Aztán kezdődtek a problémák. Szófogadatlan, zavarja az órát, nevetgél, csúfolódik. Az új iskola légkörét gyerekközpontúnak, oldottabbnak, emberibbnek tartom, a pedagógusok tapasztaltak, egyűttmüködőek és most teljesen tanácstalanul keresűnk megoldásokat. Osztálya összetétele vegyes, a fiúk vannak többségben, akik között sok a \"rossz\" gyerek.
A tanulós tárgyak óráin nincs gond, de a készségtárgyak : ének, rajz, technika órákat már szinte megtartani sem lehet tőle. Mindenre van megjegyzése, bekiabál, nevetgél, rendbontást kezdeményez.
A családba két bátyja van: 20 és 22 évesek. Középső fiam szlengjeit és hozzállását vélem felfedezni a kicsiben, ugyanakkor férjem szerint én túl toleráns vagyok és elkényeztetem.Nagyon jó és bizalmas kapcsolatom van mindhárom gyermekemmel.
A két nagy is ilyen légkörben nőtt fel, magatartási problémák nélkűl.Most ők is jelzik, hogy öccsűk itthoni viselkedése nem normális: nem kér, hanem követel, a tiltást nem veszi tudomásul, ha nemet mondunk neki csúnyán visszaszól, mindenre :\"nem\", vagy \"de\"
Ha kérdőre vonom az iskolai viselkedése miatt, azt válaszolja , hogy a tanárok hűlyék. Szerintem jó szándékú és tűneményes pedagógusok.
Ilyen helyzetben szűlőként, végzettség szerint pedagógus, mentálhigiénikus- kérek tanácsot\'
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ebben a korban, azaz a kamaszkor kezdetén szinte természetesnek mondható ez a viselkedésforma, amennyiben a napi életvitelben/iskolai teljesítményben nem hátráltatja! A szülő/nevelő feladata ilyenkor a következetesség, ill. a jutalmazás-büntetés kialakítása a gyermek életében, amennyiben ez még nem kialakított!Ennek a módszernek viszont a szakszerű felépítése egy komolyabb egy órás beszélgetést igényel, annak érdekében h a gyerek ne nőjjön a fejükre. Ha gondolja keressenek meg és nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 13:12Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Szakértő!
Nekem van két lányom, az egyik 14 éves. Mindig is sportos, egyszerű lány volt, érdeklődött az irodalom és a színjátszás iránt. Rengeteget szerepelt az általános iskolában. Sosem volt beképzelt (most sem az!!!) mint mondtam egyszerű volt.
Idén drámatagozatos gimnáziumba jár, maximális ponttal, alkalmasságival vették fel, színházhoz akarják szerződtetni, versenyekre jár, színházban játszik, tévében látom őt...stb. Ezzel persze, az is együtt jár, hogy színházi sminkes, fodrász, jelmezes..ő ezt nagyon élvezi. Őszintén örülök neki és támogatom. Nincs benne nagyképűség, rengeteg barátja van. Viszont egyre "elvontabb". Főleg kinézetre: élénk pirosra, narancssárgára festi a körmeit, feltűnő ruhákban jár, kalapokat hord, kócos hajviseletet, annyira egyedi, hogy néha el sem hiszem hogy így néz ki:) Szeretem őt, de félek hogy nincs rá jó hatással a KORAI színészkedés, eltiltani semmiképp nem szeretném. (de mikor minden körme más színre van festve és zöld csíkok vannak a hajába...megijedek) :)
A tanácsára lennék kíváncsi :) Normális ez egy művészgyereknél? :)
Előre is köszönöm!! :)
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Először is gratulálok a kislánya sikeréhez!:) Teljesen normális az, h ilyen tehetséggel a kislánya fel tudta hozni a felszínre az egyediségét!:)Örüljön neki, dicsérje meg, meglátja h ez csak egy múló állapot, és teljesen megszokott a művészgyerekeknél, ameddig nincs a teljesítménye róvására hagyni kell neki! Ha a teljesítménye fokozatosan romlana, akkor valami más feltételezhető a háttérben és akkor mindenképpen keressenek meg.

Üdv..
Balogh Andrea2011. 04. 05. 12:53Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Kisfiam 25 hónapos, szobatisztasággal jelenleg úgy állunk, hogy szól, ha pisilni-kakilni kell, vissza is tud tartani, ha kell, de pelusba teszi a dolgát. Szerintem ez rendben van így még, de egyik este belekakilt fürdés közben a vízbe (volt egy kis gyomorrontása, és ezért, amúgy nincs ilyen), és nagyon megijedt ettől. Egyszer ült a WC-n már és ott is azt éreztem, hogy megijed attól, hogy a testének van ilyen funkciója, ami ilyen látványos (pisire-kakira egyaránt vonatkozik ez)és ezt nem szereti látni-tudni. Ez normális ilyenkor vagy mit tehetnék? Amúgy mióta tud járni, jön utánam is a WC-re, (az nem zavarja, hogy más pisil-kakil) és már elsorolja hogy mindenki oda pisil-kakil, de ő még nem szeretné. El is fogadtuk, nem nyúztuk ezzel sosem. A bilit kihagyta élből, de a WC-szűkítő tetszett neki.
Mi lehet ennek a riadalomnak az oka és mit tehetek, hogy ne féljen ettől a testi funkciótól? Bízom benne, hogy csak átmeneti, és majd lassan jöhet a WC, mert mostanában el kezdte zavarni, ha a pelus kakis és sírva kéri, hogy cseréljük ki azt.

Köszönöm válaszát:Nóra
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A problémájuk nem egyedi és nagyon szépen kezelhető, kb. egy 1 órás szakmai tanácsadást igényel csupán. Ha gondolja keressenek meg és részletesen elmondom a teendőket. elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 12:44Még nincs értékelés
2011. 04. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!
Kisfiam 7 éves , másfél évvel ezelőtt költözött el az édesapja, de a kapcsolatot 2 hetes láthatással tartják.
Azóta már mind a kettőnknek lett új kapcsolata, a fiúnk ezt látszólag elfogadta.
Az apukája barátnőjéről nem sokat beszél, az én párommal jó a viszonya, bár néha szigorúnak mondja.
A válás után sokszor dörzsölgette a nemi szervét, már közösségben is, de ezt a szokását lassan elhagyta.
Sajnos az utóbbi időben megint visszatért ehhez a szokásához és már az iskolában is csinálja, tanórán is. Otthon még nem vettem észre.
Gyakran hallom tőle hogy mi kiabálunk vele, pedig ez nem igaz. Kiabálni nem szoktunk , én a megbeszélés híve vagyok, de ő már ha leszúrom valamiért már azt mondja hogy megint kiabálok.Sajnos az édesapja pánikbeteg, depressziós és a kisfiam is elég érzékeny.
Nem nagyon fogadja el ha hibázik, az iskolában jól teljesített egészen eddig, de az utóbbi időben ott is rontott.
Nem tudom, hogy ennyi információ elég -e, de nagyon várom a véleményét.
Köszönettel: egy nagyon aggódó anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az ön által leírt információk alapján én minél előbb a szakmai segítséget javasolom, mert ez már egy annyira összetett háttér, amit képtelenség otthoni keretek között megoldani, elengedhetetlen a terápia. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 04. 05. 12:42Még nincs értékelés
2011. 03. 25.⧉
Olvasói kérdés

Kedves Andrea!

Van egy 4 éves kislányom, aki szeptember óta jár óvodába. (2 éves korától bölcsődés volt). Elfogultság nélkül mondom, hogy nagyon okos, kedves, értelmes kislány. Kb. 2-3 hónapja történt egy eset, amikor rajta kaptuk, hogy hazudott egy óvodai incidens kapcsán. Nagyon kellemetlen volt, mert én feltétel nélkül hittem neki és számon kértem az óvónőt, majd kiderült, hogy abból amit kislányom állított, semmi sem volt igaz. Akkor elbeszélgettem vele erről meg hogy igazat kell mondani. Azóta viszont már sokszor előfordult ismét, hogy nem mondott igazat. A hazugságai gyakran arról szólnak, hogy őt valamelyik gyerek bántja az oviban. Hozzáteszem, hogy akiket említ 2 gyereket, azok valóban verekedősek és valóban előfordult már többször is, hogy bántották őt. Ez a 2 kislány verekedős, nem csak az én lányomat, hanem minden gyereket szoktak bántani. Az óvónők meg szokták őket szidni, meg sarokba állítják őket, de ennek ellenére is mindig bántanak valakit. Az én lányom itt az oviban találkozott először ilyen agresszív gyerekkel. Sokszor jött haza régebben úgy, hogy azzal kezdte, hogy panaszkodott, hogy bántották. Sokszor beszélgettünk az óvónőkkel is, és mintha már jobb lenne a helyzet, vagyis már nem bántják annyiszor a kislányomat. Ezzel párhuzamosan viszont ő egyre többször vádolja meg őket hamisan. Hogy azt mondja, hogy bántották, miközben nem. Vagy eltúlozza, pl. azt mondja, hogy folytogatták, közben pedig a kezét szorították meg. Ma azt mondta, hogy széttépték a játékát, közben kiderült, hogy ő szakította el véletlenül. De itthon is volt, hogy sírva állította, hogy a nagypapája ellökte, pedig mind láttuk, hogy szó sem volt ilyesmiről. Elmagyaráztam a lányomnak már százszor, hogy az igazat kell mondani. Nem értem miért hazudik, mi szépen neveljük, nem bántjuk, sarokba állítás a büntetése ha szófogadatlan, és természetesen mi nem is hazudunk neki. Az említett esetekben is ha kérdeztem tőle valamit, kapásból jött a válasza, gondolkodás nélkül mondott, válaszolt hazugságot. Hogyan neveljem ezt ki belőle???? Nagyon bánt ez, és félek, hogy az óvodában is hitelét veszti és akkor sem hisznek majd neki, ha igazat mond. Lehet az ilyesmi genetikai eredetű? csak mert van olyan sajnos a családban, aki akkor sem mond igazat, ha kérdez, de vele nem szokott találkozni a lányom.
Segítségét előre is köszönöm: Szilvia

Szakértői válasz

Kedves Szilvia!

A gyerekeknek ebben a korban igen élénk a fantáziájuk, ami nem baj. Valószínű az állhat a gyakori hazudozás hátterében, hogy valamiért úgy érzi, kevesebb figyelmet kapott az utóbbi időben. Az ami fenn tartja ezt az állapotot nem más, mint hogy ilyenkor úgy a szülők, mint az óvónénik részéről túlzottan nagy figyelmet kap, és ezzel el is érte a célját! :)
A jelenlegi állapotot a következő módon lehet kiküszöbölni: egyrészt, ha rajta kapják hazugságon valamilyen büntetés járjon érte, másrészt meg ha nem fordítanak túlzottan nagy figyelmet ilyenkor a kislány viselkedésére.

Üdv.:

Balogh Andrea2011. 03. 25. 10:30Még nincs értékelés
2011. 03. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves védőnő!
Az a problémám van hogy 2010 november 2-tól ovodába jár a most 3-éves kisfiam,de úgyhogy sajnos 1-hét ovoda kéthét megfázással otthon ,vagy is többet volt itthon mint az ovodába!Lehet hogy kicsit hosszú lesz a levelem de nagyon tanácstalan vagyok!Van 3-felnőtt gyerekem 24-22-20 és a kicsi aki 3-éves tehát vannak testvérei és megsincsenek,mert már felnőttek!Játszótérre csak minden másnap tudtam őt vinni ahogy volt időm tehát nincsenek igazából játszótársai,ezért nem is tudja hogy kell viselkedni a gyerekekkel,bár nagyon szereti őket!Gondoltam hogy ez majd az ovodába megváltozik!De a többi gyerek elutasitsa pedig ő nagyon akar barátkozni Már az első nap az ovodába kiültették a folyosóra mert ebédközben leboritotta a levest,de nem akarattal csak még tulajdonképpen akkoriban tanulgatott egyedül enni.Második nap nem vitték ki az udvarra a többiekkel mert nem tudott felöltözni,mikor mondtam hogy még 3-éves sincs és még azt is csak most próbálgatjuk,aztmondták hogy de ő megsem próbált öltözni!Nem tud sokáig egy helyben ülni de szerintem ez még nem is várható el tőle!Minden egyszerre zúdúlt szegénykémre!Amióta ovodába jár minden este bepisil,ha itthon van kéthétig mert beteg akkor nem pisil be!Hozzá kell tennem hogy nagyon szeret ovodába járni!De valami miatt biztos hogy szorong!Elkezdtük az ovodát a kaméleon csoportba oda járt kb másfél hónapot,utánna történt egy kis baleset mert Dani szaladás közben fellökte az egyik kis fiút akinek vérzett az orra mondták az ovónők is hogy véletlen volt!Az igazgatónő aztmondta tegyük át másik csoportba belementem mert mi más választasom lehetett volna!
Na most itt újra megkellett szokjon mindenkit!És most pszhihológushoz kell járjon egy héten egyszer az alig 3éves kisfiam!Azért mert nem tud sokáig nyugton ülni ,többször kell rá szólni,a gyerekek nem játszanak vele mert mikor hozom haza szegénykém mindig kérdezi hol az egyiktől hol a másiktól hogy lesz-e a barátja és ők azt válaszolják hogy nem mert rossz vagy!Tudnám még folytatni de nem akarom feltartani!Nagyon az az érzésem hogy az ovoda választással elszúrtam a kicsi gyerekem beilleszkedését!
Nagyon várom a válaszát!
Üdv Baloghné.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az ön által leírtak alapján én semmi kivetni valót nem találtam a gyereke viselkedésében, teljesen a korosztályának megfelelő. A gond az, h az óvónénik az 5-6 éves szintnek megfelelően kezelik, ezt meg nem értem h miért. Szegény kisfiúnak jól megnehezítik a helyzetét, ami ugyan őket minősíti, de a kisfia issza meg a levét. Azt javasolnám, h ha megteheti, maradjon pár hónapot otthon önnel a kisfia, h kicsit helyre álljon a lelki egyensúlya, magabiztossá váljon, és akkor ősztől keressenek egy jó óvodát.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 18. 12:14Még nincs értékelés
2011. 03. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Nagyobbik lányom 2010-ben kezdte az iskolát, decemberben lett hét éves. Már az elejétől voltak gondok a magatartásával, amit kezdetben beilleszkedési problémának találtak, reméltük elmúlik. Sajnos most is gyakran gond, hogy nem dolgozik órán, hangosan beszél, "zajong". Úgy tapasztaltam, hogyha otthon ír házi feladatot, akkor egészen gyorsan meg tudja csinálni, de ha lecsendesítem és nem engedem, hogy beszéljen, cuppogjon, vagy a lábával kalimpáljon, akkor nagyon nehezen számol. Ha versenyzünk a feladatmegoldásban vagy stopperrel mérem, mennyi idő alatt csinálja meg, akkor is nagyon gyors. De egyszerűen magától nem csinálja meg a feladatokat. Egyébként nagyon jó képességű, gyorsan tanul, mindent megjegyez, ezért is tűrik nehezen a viselkedését. A fiúkkal gyakran veszekszik. Ő azt mondja, hogy piszkálják és cukkolják, és csak el akarja kapni őket, hogy a tanárnőhöz vigye, hogy leszidják. A tanító nénik véleménye, hogy sokszor megjátsza magát, színészkedik és ő kezdeményez veszekedést, ingerli a többieket. (ilyet óvodás hugával tényleg szokott csinálni). Nagyon lassan öltözik, egyszerűen álmodozik a feladat elvégzése helyett. Piszkálja az orrát. És ha mégis jól viselkedik aznap, vagyis pozitívan értékelik az aznapi munkáját, akkor azt mondja, hogy jól viselkedett az iskolában, de milyen unalmas napja volt. Lassan úgy érzem, hogyha másnap egy tökéletesen viselkedő gyerek menne be helyette, akkor sem érné semmi pozitív az iskolában.
A tanárnők véleménye, hogy nagyon el lett engedve, nem korlátoztuk be eléggé. Mit tehetek?
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Érdemes lenne az önök esetében bejönni a lányukkal együtt egy órás beszélgetésre, ahol feltérképezve a viselkedés hátterét, konkrét, önökre szabott módszerekkel tudnánk a helyzetet orvosolni. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 18. 12:03Még nincs értékelés
2011. 03. 14.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt doktornő!
Férjem unokahúga 4 és fél éves gyönyörű kislány. Az anyukája 36 évesen hozta világra első gyerekként, 18 év alkoholizmus után. Félidős terhesen sikerült lemondania az alkoholról, azóta Hál Isten nem iszik. Együtt élnek a kislány apjával és a szülőkkel. A kislány angyali teremtés lehetne, de a lelkem is fáj érte, amikor látom hogyan nevelik. Még mindig szopik, mert az anyuka azt tartja, hogy csak igy tudja megnyugtatni amikor hisztizik. De nem ugy teszi, hogy elvonulnak , hanem amikor ott az egész család, az anyuka lefekszik a heverőre és jöhet a nyugtató. Egyébként még mindig szopik reggel, délben, este éjjel. Nekem az a véleményem, hogy inkább anyukának kellene nyugtató.én azt látom ő ebbe menekült az alkoholizmusa után. Egyébként minden meg van engedve a kislánynak, amit kér megveszik neki. Már második éve óvodás, de sajnos havonta 5-6 napnál többet nem viszik, mert nyafog, hogy ott rosszak a gyerekek, már volt is nézeteltérés más anyukákkal miatta. Eltelnek napok, hogy a házból sem viszik ki, arról nem is beszélve, hogy gyerektársaságba sem jár. Egész nap rajzfilmet néz a tévében, meg sorozatfilmet a nagymamával. Előfordul ha mi odamegyünk a két gyerekünkkel, elvonul másik szobába és nem hajlandó kommunikálni senkivel. Van képzeletbeli barátja, ha valaki mesél valamit akkor mindig közbevág, hogy *Dani* másképp csinálja, *Dani*szebb, *Dani* jobb és igy tovább. Előfordult már az is , hogy elvettem egy folyóiratot és beleolvastam, mire ő kitépte a kezemből, hogy az az övék és összetépte. Erre megmondták neki, hogy nem szabad, amire ő dühbe jött és orditott. Na és erre jött a szopás, és le volt zárva az ügy anélkül, hogy az a kislány megértette volna, hogy ilyet azért nem szabad csinálni. Egyszerűen nem tudja, hogy vannak az életben azok a határok, amig el lehet menni, és tovább nem. Ha netalán rászól az anyuka, akkor párját fogja a nagymama , vagy a nagytata, de számára lehetetlen nem létezik. Szerintem emiatt van probléma vele az óvodában is, és ahelyett hogy hagynák beilleszkedni inkább nem viszik 2-3 hétig, már az is felmerült, hogy más óvodába kellene iratni. De teszem fel én a kérdést, hol nem lesznek neki problémái, ha igy állnak hozzá a szülők?
A doktornő szerint lehet-e ebből a kislányból egészséges felnőtt? Mit tehetnék én esetleg érte? Mert sajnos ha valamit szóvá teszek csak harag van miatta.
Szakértői válasz
Kedves rokon!:)

Nagyon összetett a probléma, úgy a kislány nevelésével, mint a viselkedésével kapcsolatban véleményem szerint minél előbb ki kellene kérniük egy szakember segítségét! Egyáltalán nem egy normális folyamat, h az anya csak szoptatással tudja megnyugtatni, ebben a korban már rég nem kellene szopiznia., ezzel csak a természetes leválás folyamatát gátolja a szülő. A képzeletbeli barát valószínű az egyetlen jó dolog a kislány életében az ön által leírtak alapján. Az óvodai gondokat illetően pedig az a véleményem h nem a menekülés az egyetlen út, sőt, a gyereket meg kell tanítani a konfliktusok kezelésére, és hagyni h leváljon az anyáról, akkor könnyebb a beilleszkedés is. Aztán fontos a következetesség a nevelésben és még sorolhatnám. Ha gondolja adja meg az elérhetőségemet a szülőknek és nagyon szívesen segítek, mert ez így nagyon nem jó szegény kislánynak, így valóban nem biztosított számára az egészséges fejlődés. Elérhetőségem:30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 14. 10:22Még nincs értékelés
2011. 03. 10.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt doktorno
leirom roviden az elozmenyeket aztan a kerdest amiert irok Onnek.

A kisfiam 2 evesen lett szobatiszta egy het alatt ugy hogy megvettuk a WC szukitot , volt elote bilink is de egyszer sem akart raulni . Ahogy a szukitot megvettuuk kerte hogy had ulhessen ra tobbszor , es egy het alatt , 3 balesetett de szamszerint enyit, leszamitva napaplra szobatiszta lett.
A kaki az tovabbra is pelusba ment megpedig ugy hogy kerte a pelust mikor jott az inger , rogton kakilt es kerte hogy vegyuk ki a pelust amikor vegzett.
Ket honap utan lassan a kaki is a wc szukitosegitsegevel a wc-be ment.
Ejszakara is kb egyszere lett szobatiszta.
Most a fiam 3 eves lesz rovidesen azaz 1 eve mar lassan hogy szobatisztak vagyunk .Nagyon ritkan (kb 2-3 havonta egyszer volt hogy baleset kovetkezett be de csakis ejszaka)
Most az utobbi 3 honapba szinte minden masodik heten egymas utani ejszaka vagyis minden masodik heten ket ejszaka egymas utan bepisil-aztan ismet egy jo 1 es fel hetig semmi, aztan megent 2 szr egymas utan es megent egy ideig semmi.
A tegnap eloszor amiota szobatiszta, azaz 1 eve, nappali alvasnal is bepisilt , elotte ejszaka is es az az elotti ejszaka is. De nappal meg sosem tortent meg, eddig.
Minden eset felkelunk vagyis ejjel pisilni legalabb egyszer , szol hogy anya pipi es megyunk .Aztan vannak azok az ejszakak amikor nem szol es amikor reggel erezuk hogy pisis es kerdezzuk hogy bepisiltel? mondja buszken igen.
Nem szoktam leszidni de minden alkalommal elmondom neki hogy ezt csak apici babak szoktak csinalni es hogy O mar nagy fiu es nem kellene ez megtortenjen .
Tegnap mikor delutan felkelt es pisis volt amint at lett oltoztetve fogta magat es be allt egy sarokba bunbano arccal es nem akkart kijonni (nem jar oviba meg es sosem volt sarokba allitassal buntetve).
szobatisztasaga kezdetetol sokszor kell napkozben bugyit cserelni mert szol hogy pisilni kell de mirre a Wc-hez erunk mar egy ket csepp a bugyin van, valoban 1-2 csepp.

A kerdesem :
Mi lehet az oka a bepisilesnek, hogyan tudnek rajta segiteni hogy ne forduljon elo, normalis ez ebben a korban?
Mit tegyek most?


Koszonettel
Anna-egy talan tulagodo anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Mivel már volt teljesen szobatiszta, ezért az önök esetében szekunder enurézisről beszélünk. A szekunder enurézis esetében lényeges, hogy először kizárjuk a szervi okokat, például a húgyúti fertőzést. Amennyiben nincs szó szervi betegségről, gyakran a pszichés stressz okozhatja az ágybavizelést. Fontos családi események mellett lehet ennek oka egy nagyobb fejlődési lépcső, egy súlyosabb betegség, esetleg óvodakezdés, kistestvér születése. A gyerekek ezekben a helyzetekben nagyobb nyomásnak vannak kitéve. Ha éjszaka is feszültek, a nyomás szó szerint "kifolyik" ilyenkor. Az állandó belső feszültség egy olyan gyenge pontnak számít, amikor az ágybavizelés könnyen előfordulhat. Azt viszont hogy konkrétan mi állhat a háttérben csak személyesen tudjuk kideríteni és kezelni. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 10. 12:27Még nincs értékelés
2011. 03. 09.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő! Van egy kislányom aki november 28-án töltötte a 3 évet de már szeptembertől ovodás,kiemelném az ovodába vegyes csoport van és ő a legfiatalabb a csoportba.Az ovonénik arra panaszkodnak hogy a kislányom nem tud a gyerekekkel normálisan játszani mindent kivesz a kezükből és általába inkább a felnöttek társaságát keresi ha mégis a gyerekekkel játszik előszeretettel piszkája őket és nem barátkozik.Ez nagy problema nekik mert hogy iskolába előkészitendő gyerekek is vannak a csoportba akikkel külön kell foglalkozni és szerintük a kislányom folyamatosan megzavarja őket.azt én is tudom hogy a kislányom nagyon mozgékony és otthon is ugy szeret játszani,hogy velem együtt mivel nincs testvére,viszontazt is mondják hogy nagyon okos mert látszatba oda sem figyel és mégis megtanul minden verset és éneket a szineket is szépen tudja de nem tud rajzolni amit megint egy problémának mondtak.izgő-mozgonak és ugráncsolonak nevezték,meg hogy az állando vibrálása sem tetszik hogy egyik percben ezt a másikban meg mást szeretne.pszihologushoz szeretnének küldeni ha ez nem változik a közeljövöbe. Önnek mi a véleménye erröl? Én semmi furcsát nem látok a kislányomban!Kérem segitsen nekem Tisztelettel Nagy Edit
Szakértői válasz
Kedves Edit!

Az ön által leírtak alapján én nem találok semmi furcsát a kislánya viselkedésében, de azért h mindenki megnyugodjon keressenek fel, megnézem h valóban mi van a kislánya óvodai viselkedésének a hátterében amit az óvónénik kevésbé tolerálnak, és akkor el tudjuk dönteni, hogy valóban szüksége van-e pszichológus segítségére, vagy csupán több odafigyelést igényel. Elérhetőségem: 30-355-0177

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 09. 11:51Még nincs értékelés
2011. 03. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom 3 és 1/2 éves, édesapjával 1/2 éves korától külön élünk. Apukája a kislányomat hetente egyszer, vagy kéthetente látogatja, illetve én viszem a nagymamához (ott él kislányom apukája is). Többször kérdezi a kislányom, hogy mikor jön apa és miért nem jön?! Nem tudom mi lenne igazán a jó válasz, mivel édesapja bármikor jöhetne kislányához, de egyszerűen az apuka nem tart rá igényt! Amikor pedig eljön csüng rajta, és velem ellenségesen viselkedik elutasító a kislányom. Este mikor elmegy apukája tőlünk nagyon kezelhetetlen hisztizik, dühroham stb...
A kérdésem hogyan kezeljem jól ezeket a negatívumokat, és mit is mondhatnék miért nem jön apukája?
Válaszát előre is köszönöm!
Judit
Szakértői válasz
Kedves Judit!

Az ön által leírtak alapján, a gyerek traumaként éli meg az apától való elszakadást, és amikor elmegy azért bünteti önt a viselkedésével, mert úgy gondolja hogy ön tehet arról, hogy az apa nem lakik együtt önökkel. Ez mind azt bizonyítja, h a kislánya nem dolgozta fel az önök válását, és képtelen tovább lépni egy következő fejlődési szintre. Nagyon jó terápiás módszerek állnak rendelkezésemre a probléma feldolgozására, ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, mert ez így senkinek nem jó, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 09. 09:33Még nincs értékelés
2011. 03. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Mit gondolsz, egy két éves gyereknek már kell szobatisztának lennie? Kisfiam nem rajong az ötletért.:-) Nemerőszakoskodunk vele, úgy vagyok vele, hogy majd egyszer elfogadja az ötletet és akkor haladuk. Tulajdonképp a nyarat tartanám jó időszaknak erre. A bilit élből elutasította, a nagy WC-re egyszer ráült, önmagától, de utána már nem. Most azt próbáltam, hogy szóljon, ha lesz pisi vagy kaki és menjünk be a WC-s helyiségbe, de nem kell ráülnie a WC_re, cska abban a helyiségben végezze. Hááát, kakinál szól, de nem annyira működik. Külső nyomás hatására bizonytalanodtam el, hogy nem normális, ha ennyi idősen még nem szobatiszta, legalább \"valamennyire\". Most ez tényleg probléma?
Amúgy minden rendben van vele, zajlik a dackorszak, kiegyensúlyozott, vidám kisfickó.
TV-t nem szoktunk nézni egyáltalán, de reggelente egy Süsüt megnézünk (néha kettőt), de mindig együtt, soha nem ült egyedül a képernyő előtt. Ennyi belefér ebben a korban?

É 2 évesen már kellene egyedül vetkőznie-öltöznie valóban? Próbálkozik, elbabrál a holmijaival, de nme megy teljesen egyedül és nincs is türelme túl sokáig \"kínlódni\", kéri, hoyg segítsek és persze meg is teszem.

Köszönöm a választ!

Nóra
Szakértői válasz
Kedves Nóra!

Az hogy a kisfiad 2 évesen még nem szobatiszta, ezzel semmi gond nincs, ráér nyár elején elkezdeni a pelenkáról való leszoktatást, de akkor kitartóan és következetesen véghezvinni. Ha előtte szükséged lesz egy felvilágosító beszélgetésre, hogy mit és hogyan csinálj ezzel kapcsolatosan, hogy gördülékenyen és könnyen működjön, hívjál fel és szívesen tájékoztatlak. Elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 09. 08:54Még nincs értékelés
2011. 03. 02.⧉
Olvasói kérdés
koszonom a valaszat doktorno.az a problema hogy az elozo levelemben elfelejtettem irni hogy erdelybol vagyunk es igy sajnos nem igazan tudom felvenni a kapcsolatot onnel emailben ha a segitsegemre tudna lenni nagyon jo lenne es meg koszonnem tenyleg nem tudom mi tevo legyek sajnos itt nalunk nincsenek ilyen szakemberek mint on is pldaul udvozletem
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az email címem: andibalogh@yahoo.com, nyugodtan írjon, amiben tudok segítek önöknek.

Üdv.:
Balogh Andrea2011. 03. 02. 13:52Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.