Kedves György!
Mi a véleménye a következő helyzetről?A nővérem egyre irigyebb rám és ez egyre rosszabb lesz.Mindent akar ami nekem van.Többet értem el mint ő az életben.(kemény munkával, nem úgy mint ő!!persze a fejemhez vágja nekem milyen könnyű,h több a pénzem..)Én elégedett vok magammal, s soha nem sajnálok mástól semmit, mert tudom én is elérhetem,tenni kell csak érte.
Ami engem bánt, az az, h miért sajnál tőlem mindent, s mikor elönti az irigység úgy érzem nem szeret, rossz érzései támadnak velem szemben..állandóan rivalizál.Mikor leállítom megsértődik, s a párja családjának úgy adagol be engem mintha én hisztiznék miközben csak megvédem magam, szóval ő így nyeri az energiát, h előadja az ő verzióját..Mondtam már neki, h tegyen az életéért s ne a másikat utálja ha annak jobb.Ha belegondolok, h megint utál mert vettem vmit/elértem vmit, a gyomrom is megfájdul.Anyuék is (jaj de nem okosak!), egyből kompenzálni akarják ha veszek magamnak vmit, de tőlem senki nem kérdezi meg, h én szeretnék e olyat mint a nővérem...Nővérem sajnál tőlem mindet, állítom nem alszik ha egy kis jóban van részem..Felnőttek vunk, 30évesek, s ő még mindig ezt játssza, ahelyett, h a saját életét élné.Kérdésem ő már nem szeret engem??