Kell-e küszködnie egy nagyszülőnek azzal, hogy mindenféle digitális eszközzel szerelje fel a háztartását, hogy ha jön az unoka, akkor ne unatkozzon?
A válasz: nem!
Mégpedig azért nem, mert nagyszülőként olyan dolgokra taníthatják meg a gyermekeket, amikre a digitális eszközök nem képesek. A szülők szinte állandóan rohannak. Egyensúlyoznak a munka és a család között. Ha van egy kis szabadidő, akkor általában olyan ötletek merülnek fel mint a kirándulás, közös sport, játszóház vagy különböző rendezvényeken való részvétel.
Szülőként sokszor nem jutnak eszünkbe olyan egyszerű dolgok, mint például hogy megtanítsuk a gyermeknek hogyan pödörje meg a nyelvét, hogyan kapjon el a könyökével egy pénzérmét vagy hogyan építsen kártyavárat. Ezek olyan dolgok, amit a kicsit élveznek. Nagyokat nevethetnek közben és a közös nevetés erősíti a kapcsolatot, élményeket ad, melyekre később jó szívvel emlékeznek az unokák.
Káposzta suttyolás, ami csak a nagyszülőknél volt
A mi családunkban nagy hagyománya volt annak, hogy ősszel egy jó adag káposztát savanyított édesanyám. Nem is tudom pontosan, hogy mi a neve, de mi gyerekként csak suttyolásnak hívtuk. Egészen különleges program volt, amit a szüleim az unokákkal együtt is minden évben megtartottak. Anyu vékonyra szelt egy jó néhány káposztát, amit elkezdett egy kádba beleszórni. Jöttek az unokák, akiknek az volt a feladata, hogy jól megtapossák. Előtte természetesen kötelező lábmosás, majd jött a nagy kacagásokkal és sikoltozásokkal teli kádbalépés. Apró kis lábaikkal körbe-körbe járkáltak és taposták a káposztát. Persze néha azért egy-egy szálat meg is kóstoltak, hogy biztosan jó lesz. Nagyon élvezték, a mai napig emlegetik és szerintem még a gyermekeiknek is mesélni fogják.
Milyen lehetőségei vannak még egy nagyszülőnek, ha a digitális korban nevelkedett unokái figyelmét el akarják nyerni?
Csupa olyan dolgot kell mutatni nekik, amit a rohanó mindennapokban biztosan nem csinálnak. Ez nem nagy ördöngösség, hiszen régen is voltak gyerekek, akik önfeledten játszottak elektromos eszközök nélkül. A nagyszülőknek elég csak belegondolni a saját gyerekkorukba és onnan meríteni ihletet. A gyerekek fogékonyak az újdonságokra, így biztos nagy sikere lesz például:
- a papírhajó vagy papírrepülő készítésének és a velük szervezett versenynek
- nagyítóval való felfedezésnek, ha nem kertes házban laknak a nagyszülők, akkor egy séta során megvizsgálhatják a járda melletti füves területet vagy fák törzsét
- megtanulni fütyülni
- a ruhásszekrényeket átvizsgálni és a régi divatú ruhákat felpróbálni
- régi játékok tanulása: malom, dáma, akasztófa, golyózás
- régi kártyajátékok megtanulása: zsírozás, snapszerozás
- kártyavárépítés
- gilisztavadászatot tartani, majd megfigyelni őket és elengedni
- ha már nagyon hiányzik a gyereknek a mobil eszköz, akkor lehet egy közös verstanulás vagy éneklés és annak rögzítése is jó program, főleg, ha közösen visszanézik
A lényeg, hogy szerezzetek közös élményeket!
A gyerekek életét befolyásolják a nagyszülőkkel szerzett közös élmények. Segítenek a gyermekeknek elfogadni és megélni azt a helyzetet, hogy nem csak ők és a szüleik léteznek. A nagyszülőkkel töltött idő hozzájárulhat ahhoz, hogy más idős emberekre is odafigyeljenek, így később sokkal empatikusabbak lesznek a körülöttük élőkkel.
Nem az a lényeg, hogy minden nap találkozzanak az unokák és a nagyszülők. A hangsúly a rendszerességen van. Legyenek olyan előre meghatározott időpontok, amik a nagyszülőké. A gyerekek szeretik azokat a napokat, eseményeket, amikre lehet készülni, hiszen ez izgalmas számukra. A rendszeresség, a heti vagy havi találkozások pedig erősítik az unoka és a nagyszülő kapcsolatát.
Kép forrása: Aline Dassel képe a Pixabay -en.
.jpg){kind=small}
