A Szülői Hang Közösség tiltakozik az idei gimnáziumi felvételi rendszerben bevezetett korlátozás ellen, melynek következtében gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg az állami fenntartású intézményekben.
Az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást" adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt (idén január 18-án), akkor csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. A minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont). Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt eleve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul.
Bár hivatalosan csak „ajánlás", a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent ott, ahol a tankerület erre utasította a gimnáziumot; míg más intézményekben még nem vezették be, de várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna.
A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen, legfontosabb üzeneteinkre pedig közösségünk tagjai fényképes formában is felhívják a figyelmet.
Az újabb korlátozás miatt a túlzottan stresszes és esetleges írásbeli szerepe tovább nő. Sok családnak már most is saját költségen kell felkészíteni a gyermeket a sikeres felvételire, az újabb intézkedés miatt pedig az eleve nagy esélyegyenlőtlenség tovább romlik.
A családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé. Pedig sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana.
Petíciónkban a tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket, több száz vélemény olvasható a petíció oldalán, melyek közül néhányat kiemeltünk honlapunkon.
Levélben fejeztük ki tiltakozásunkat a kormányzatnál, melyre Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke válaszolt. Felvetéseinkre nem kaptunk érdemi választ, nem tudtuk meg, mi értelme van a központi írásbeli vizsgákra minimális pontszámot meghatározni, különösen, hogy ez a vizsga opcionális elem a felvételi eljárásban. A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány. A teljes levelezés itt olvasható.
Vajon miért kívánja a kormányzat korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez megvizsgáltuk a gimnáziumban tanulók részarányának változását az elmúlt években; a grafikonok honlapunkon láthatóak. Bár a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat; ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.
A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni.
A most bevezetett „ajánlásnak" önmagában nem lenne értelme, hiszen értelmetlen korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg. A mostani kormányzati korlátozó intézkedés úgy értelmezhető, mint egy hosszabb távú stratégia eleme, melyben egyre erőteljesebb adminisztratív intézkedésekkel irányítják a tanulókat a gimnáziumokból a szakképzésbe.
Pedig ez a terelés már eddig is erőteljes volt. Az általános iskolai pályaorientációs foglalkozásokon jellemző, hogy inkább a szakképzést preferálják a gimnáziummal szemben. A nyolcadikosoknak szervezett online pályaorientációs vizsgálat során a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszer jellemzően inkább a szakképzést ajánlja, és a legtöbb esetben a tanulók nem kapnak megfelelő támogatást a vizsgálat eredményének értelmezéséhez, amivel árnyalni lehetne az online rendszer szakképzést preferáló válaszait.
Méltatlannak érezzük, hogy a nyolcadikosokat a tanulmányi ösztöndíj rövidtávú ígéretével is a szakképzésbe igyekeznek csábítani, holott a gimnáziumi tanulmányok során jellemzően szélesebb körű általános műveltségre tehetnek szert, rugalmasabban tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, és az ország érdeke is a magasabb fokú, nagyobb tudást nyújtó képzési formák támogatása lenne.
A gimnáziumi bejutás korlátozása különösen súlyosan érinti a vidéki, kisebb településeken élő diákokat, számukra ugyanis kisebb a választék a technikumokból, így ők nagyobb eséllyel kényszerülhetnek olyan szakképzési intézménybe, amely nem az érdeklődési körükbe vág. Különösen hátrányt szenvednek a nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok is, akiknek jobban tudnak érvényesülni a gimnáziumban, hiszen a szakképzéshez nem kapnak kellő támogatást. A kormányzati szigorítás miatt be nem kerülő tanulók még próbálkozhatnak a rendkívüli felvételi eljárás keretében, bár ennek eredménye esetleges.
Követeléseink:
- Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott" minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
- Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
- Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
- A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
- A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
- A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáiumokra vonatkozó átalakítási terveit!
- Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!
Ne legyen kényszer a szakképzés, támogassa a kormány a gimnáziumokat is! Teremtsék meg széles körben a minőségi gimnáziumi képzés és szakképzés feltételeit, hogy minden gyerek a számára leginkább megfelelőt választhassa – szabadon!
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)