A szoknya ráncai alatt láthatatlanul kerülhet a kapcsolatba az állandó veszekedés valódi oka, amit talán egyik fél sem azonosít be.
A „depressziós vagina” orvosi neve vulvodynia. Az állapot jellemzője a hüvelybemenet, vagy az egész szeméremtest állandó, vagy visszatérő fájdalma. A fájdalom jellege csípő, szúró érzet, amely mögött nem áll sem orvosi vizsgálattal, sem laboratóriumi kontrollal kimutatható kórok. A vulvodynia diagnózisa úgy születik meg, hogy a nőgyógyász kizár minden lehetséges más kórokot, fertőzést, bőrbetegséget, allergiát, és ha semmilyen kimutatható elváltozást nem talál, akkor mondja ki a vulvodynia szót.
A testi panaszokon túl
A krónikus fájdalom az esetek egy részében mechanikus hatásra következik be, mint a szexuális aktus, tampon felhelyezése, biciklizés, dörzsölő ingerek, túl szűk fehérnemű, vagy maga az orvosi vizsgálat, és ez odáig fajulhat, hogy még az ülés is fájdalmas. Más esetekben kizárólag csak a hüvelybemenet fáj, és az a mechanikus inger megszűntével abba is marad. A nők egy része ilyenkor attól tart, hogy tüneteit nem hiszi el majd sem a partnere, sem az orvos, és fél attól is, hogy hibáztatni fogják, vagy szégyelli a problémáját.
Ha belegondolunk, hogy a férfiakat érintő erekciós probléma milyen sok kutatás tárgya, és mennyi megértésre talál a társadalom részéről, valamint, hogy mennyi terápiás segítséget kap a jelenség, akkor furcsa, hogy ennek női megfelelőjéről milyen kevés szó esik. Pedig, ha van valami, ami elveszi egy nő kedvét a szexuális aktustól, ez bizonyára az. És a testi szerelem nyilvánvalóan nagyon fontos eleme a párkapcsolatnak.
Mi okozhatja a panaszokat?
A háttérben a genetikai hajlamtól kezdve meghúzódhat akár táplálkozási ok is, de leginkább az idegrendszer kóros működése, érzékenyebb ingerfelvevő sejtek, vagy felszaporodó fájdalomérzékelő idegsejtek okozzák, esetleg az agy „rosszul kapcsol”, és fájdalomként azonosítja a tapintási ingert. Erre a kérdésre jelenleg még nincs válasz.
A „depressziós vagina” megfogalmazásból annyi jogos, hogy a kórkép kezelésében helyet kap az antidepresszáns tabletta is, de nem azért, mert az ezzel küzdő nőknél a lelki zavar okozta volna a kórképet. Ez inkább fordítva van: aki már régóta él együtt ezzel a fájdalommal, annak a lelki terhelését gyógyszerrel és pszichoterápiával oldják fel. Az antidepresszánsok pedig meg is változtatják az idegrostokban a fájdalomérzés továbbadását is, tehát a fájdalom legyőzésében segítenek. A pszichoterápia azért szükséges, mert segít feloldani azt a konfliktust, ami egy örömhordozó szerv, a nőiesség testi kifejezője, és a lélek között feszül.
A vulvodynia kezelése
A komplex kezelés része az
- életmód-váltás (görcsfokozó ételek elhagyása),
- gátizom torna, mely segít ellazítani a görcsös medencefenék izmokat,
- az antidepresszáns
- és a pszichoterápia.
Nem a depresszió okozza a vulvodynia-t, de a huzamos ideig viselt, és némán tűrt szenvedés depresszióhoz, és a kapcsolat széthullásához vezethet.
Nyitókép: depositphotos
Az itt leírt információ rendkívül fontos és aktuális. Alhasi fájdalmak, kifejezetten fájdalmas menstruáció, görcsök: a laikusok szerint ezek csupán a menstruáció jelei. Amikor a beteg orvoshoz fordul, sajnos sokszor ugyanezt a választ kapja. Épp ezért maradhat rejtve évekig az igazi baj, az endometriósis. Az eddigi adatok szerint hazánkban 200 000 hölgy szenved endometriosisban és 10%-ban a fájdalmas sex, dyspareunia következtében meddőség is kimutatható (gyakran a fájdalmas sex váláshoz is vezethet!). Az endometriózis és a fogamzó képesség közötti összefüggés megkérdőjelezhetetlen Az endometriózis a fogamzást “mechanikusan” akadályozza. A petefészekben lévő nagy endometriózis-ciszták a tüszőérést károsíthatják. A hüvely falában lévő kiterjedt endometriózis-csomók a szexuális együttlétet nagyon fájdalmassá tehetik. Emiatt – érthető módon – az együttlétek száma jelentősen csökkenhet, ami a fogamzás esélyének további csökkenéséhez vezethet. Az endometriózis mindig “idegentestként” mutatkozik a környező szövetek számára. Az idegentest-reakció tartós gyulladáshoz vezet, és gyulladásos sejteket vonz a helyszínre. A gyulladásos sejtek fájdalmat kiváltó anyagokat adnak le (pl. prosztaglandinokat), amelyek aztán fájdalomcsillapító, anyagok (endorfinok) termelődéséhez vezetnek. Az endorfinok azonban negatív hatással lehetnek a hormonális ciklusra, ami viszont ismét kedvez az endometriosis gócok növekedésének. Ráadásul ez a betegség gyakran társul a pajzsmirigy autoimmun folyamataival.Minél rosszabb a hormonális ciklus működése, annál nagyobb zavart szenved a tüszőérés és annál ritkábban jön létre spontán terhesség. Így zárul be az “ördögi kör”.
Meddőség esetén még akkor is kell endometriózisra gyanakodnunk, amikor a páciensnek egyáltalán nincsenek fájdalmai. Az endometriózis-lokalizáció (elhelyezkedés), mely gyakran semmilyen fájdalmat nem okoz, de akadályozza a normális tüszőérést vagy a petesejt felvételét:a petefészek endometriózis-cisztái károsíthatják a petesejt kiszabadulásának (ovuláció) folyamatát a hasüregben, ezért a kezelés javítja a fogamzó készséget.
Az endometriósis jelenlétének ellenére spontán terhesség létrejötte elvileg lehetséges. Azonban minden esetben, ahol ez elmarad, érvényes az, hogy bármely terápia, legyen akár:
ciklusszabályozás, műtéti kezelés, gyógyszeres kezelés,műtéti és gyógyszeres kezelés kombinációja a fogamzó képesség javulásához vezet. Fontos a meddőség kivizsgálása esetén a fájdalmas szexre rákérdezni! Ugyanis a hormonális gyógyszeres terápia azt a célkitűzést követi, hogy az endometriósis-gócok aktivitását csökkentse, hogy majd azután egy tüszőérési folyamat jobban végbemehessen. A művi megtermékenyítés (lombik) alkalmával, a több hónapig tartó GnRH-antagonista előkezelés (gyógyszeresen előidézett menopauza) jelentősen jobb terhességi esélyt adhat, mint az egy ilyen előkezelés nélkül elérhető lenne.
Pszichés tünetek, fizikum
A súlyos endometriózisban szenvedőknél gyakoriak olyan tünetek, melyek egyáltalán nem irányadóak nőgyógyászati elváltozásra vonatkozóan, és a mindennapi életet, a teljesítőképességet és a helytállást szinte lehetetlenné teszik, idővel kirekesztve a pácienst normális életből. A műtét előtti hormonális terápiának az endometriózis visszafejlődéséhez illetve az endometriózis ciszták megkisebbedéséhez (de nem eltűnéséhez!) kell vezetnie. Ezáltal a műtét kisebb megterhelést jelent a betegre nézve. A műtét utáni gyógyszeres kezelésre azért van szükség, mert az eltávolított endometriózisos csomók környezetében, apró, mikroszkópikus endometriózis “telepek” maradhatnak hátra, és később aktívan tovább növekedhetnek.Számos páciens számára az endometriózis pszichésen is megterhelést jelentő betegség, ezért a kiegészítő pszichoszomatikus kezelés gyakorta ésszerű és tanácsos. További kiegészítő kezelési mód a gyógynövény terápia (fitoterápia).
Prof. Dr. Balázs Csaba
.jpg){kind=small}
