A túl sok képernyőnézés atipikus szenzoros információfeldolgozáshoz is vezethet
A Science Alert közölte annak a kutatásnak az eredményeit, amely a képernyőnézés hatásait vizsgálta. Arra jutottak, hogy a túl sok képernyőnézés atipikus szenzoros információfeldolgozáshoz is vezethet.
Mit is jelent ez pontosan?
A szenzoros feldolgozási vagy szenzoros integrációs zavar (Sensory Processing Disorder - SPD) során az agy nehezen tud bizonyos ingereket feldolgozni, és nehézségekbe ütközik az ingerekre adott válaszadás is.
Ez olyan tünetekkel járhat, mint
- a figyelemzavar,
- a koncentrációs problémák,
- a mozgáskoordinációs hibák,
- de előfordulhat megkésett beszédfejlődés
- és magatartásproblémák is.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyerekek, akik 2 éves koruk előtt több időt töltöttek képernyő előtt, nagyobb valószínűséggel produkálják ezeket a tüneteket 3 éves koruk előtt.
Az eredmények azt mutatják, hogy az egy éveseknél bármennyi képernyő előtti idő 105 százalékkal növelte annak az esélyét, hogy szenzoros feldolgozási problémák alakuljanak ki a gyereknél. Másfél éves korban ez 23 százalékra, 2 éves korra pedig 20 százalékra csökkent.
A túl sok képernyő előtt töltött idő miatt számos más egészségügyi probléma is kialakulhat, mint például az alvászavar, a viselkedési problémák vagy akár az autizmus spektrumzavar is.
A pszichológusok véleménye: semmi baja nem lesz a gyereknek, ha csak később találkozik a technikával
Vekerdy Tamásnak elég markáns véleménye volt a képernyőnézésről: ő azt javasolta, hogy iskoláskor előtt egyáltalán ne nézzen a gyerek semmit, még természetfilmet sem. Szerinte ugyanis még egy ártatlan mese is agresszivitást válthat ki a gyerekből, ráadásul az okostelefon ugyanolyan függőséget alakít ki, mint a kokain. Ő iskoláskortól napi 20 perc tévénézést ajánlott.
Dr. Szalai Katalin klinikai szakpszichológus is azon a véleményen van, hogy semmi baja nem lesz a gyereknek, ha csak később találkozik a technikával és inkább hagyományos meséket hallgat, amiket az édesanyja olvas fel neki.
Hozzáteszi, hogy a gyerekek még nem feltétlenül tudják megkülönböztetni a rajzfilmet és a valóságot. A túl sok ingert pedig különböző módokon próbálják feldolgozni a kicsik: van, aki agresszív lesz tőlük, míg más izgatott vagy épp szorongó. Ráadásul, mint mondja, az idegrendszert nagyon megterheli mindez.
”Ha órákig megy a mese, és a gyerek sokszor azt sem tudja, hogy miről szól, csak azt látja, hogy színes és villózik, az nagyon megterhelő a számára. A kicsik idegrendszere még éretlen, és nem annyira terhelhető, a sok látott mese pedig nagyon megterheli."
Indexkép: Depositphotos.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)