Mindig csak a munka. Ki az a marha rajtam kívül, aki egész nyáron itt dekkolt hétköznap és hétvégén, estig? Nem baj, nem sokára elfelejthetnek. Én sokkal jobb dolgokkal leszek elfoglalva.

Már csak 1 hét... sőt már csak 6 nap. Hol is van az, aki tekeri az idő kerekét? Remélem, gyönyörűséges, boldogságos hangulatban fogunk jönni haza, a kis képecskét lobogtatva. És világgá fogom kiabálni! Hogy milyen csoda dolog történt velem.
És akármennyien is vannak, Ők az én picikéim. Egyeske és Ketteske..... vagy csak Egyeske. Hármaska nincs, akkor biztosan láttam volna az UH-on! Nem érzem Őt. Viszont egyre kevesebb erőm van Velük foglalkozni, ezért kezdtem tegnap barnázni. Este és reggel be is pótoltam. Nem fog ilyen többet előfordulni. Ígérem.

Csak az anyám.... csak Vele nem tudom, mit kezdjek. Szar érzés, hogy 33 évesen anyámtól f*sok. Hogy az örömöm azért nem lehet teljes, mert hazudnom kell, vagy jobb esetben titkolózni. Pedig hamar a fülébe fog jutni. Ennyi pletykás nő között hamar terjednek a hírek. Szóval, nem húzhatom sokáig.... csak tudnám, hogy mikor lesz olyan helyzet.... talán sosem, erre Nála nincs jó alkalom. Jaj, Istenem, tudnám, hogy mit csináljak.

Viszont a Dórinak még ráérünk megmondani, bár olyan szenzorjai vannak, hogy nem sokára rá fog érezni. Mondjuk most csodálkoznék, ha rájönne, szinte egész nyáron nem láttam. Szegény gyerek, mindenki más nevelte, csak a saját anyja nem. Nem baj, jövő nyáron már otthon leszek és annyit, de annyit fogok Vele foglalkozni, hogy bepótolok mindent.

Nnnna, nem pofázni, dolgozni!