A zenének óriási hatalma van. Msot jöttünk haza TOTO koncertről.
Az az érzés, ahogy árad, lüktet, átmos egy dallam felér egy orgazmussal.

A rockzenét kamaszkoromban kipipáltam és el is felejtettem. Tudatom mélyen mindig ott kapisgált, hogy jelentős különbség van a valódi és trendi muzsika köött, de igazán TOTO a Sz.-val együtt jött 1999-ben.

Egész nap álmosan ténferegtem, morgolódtam, tettem-vettem. Pizzát is sütöttem, átvittük anyuékhoz a kicsit. Ma alszik (?) előszöt náluk.. Valahogy napok óta semmi nem rázott kis ebből a tespedt hangulatból.
DE, ahogy este ot álltam a nézőtér arctalan tömegében, elvegyülve, de mégis abszolút ÉN. HUUUU, többször átjárt, hogy lenni jó!

1990 augusztusában pótvizsgára készültem irodalomból a Paskál strandon.
Meglehetősen feslett nőszemély voltam felpattantam a biciklimre, ma már parányinak látszó farmersortomban, körülvettem magam a könyvekkel és napozva próbáltam alibit találni mibenlétemnek.
Akkor jött oda Sz. egy barátjával, szólított meg, hogy vigyázzak a cuccukra, elmennek inni valamit.
Sokáig leveleztünk - igazi, postás hozta-vitte formában - légvonalban közel laktunk egymáshoz. Én egy stabil kapcsolatban (Apajelölt1-gyel), ő csalódás után ...
Nem lett belőlünk akkor egy pár. Nekem súlyos önigazolásként férjhez mehetnékem volt. Csendes, majdnem unalmas életet szerettem volna, kilengések nélkül. Ez ment is egy darabig.... számszerint 1999-ig együtt.

Sz-csal semmit nem tudtunk egymásról 9 évig. Nem sokkal újra találkozásunk elött megtaláltam a leveleit...izzó sorok sárga papíron, a humoros, ellenállhatalan, kedves csípkelödő stílusával....Ő meg elejtett pár szót egy lányról, akit nem szabadott volna kihagyni....

Amikor felvette a telefont és közölte, hogy a kolléganő szabadságon van, ő intézi azt, amiért cégtől, hivatalból hívtam, megismertem rögtön. Bokáig vörösödtem...Visszahívott és mielött kérdezte volna, mondtam, hogy igen, én vagyok....karnyújtásnyira, 8 naónapja egymástól, csak a "véletlenre" várva...

Na, ennek pont 7 éve...