Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő.
18 hónapos fiú ikreket nevelek,sokat verekednek,harapnak,hajat cibálnak,bármivel fejbe ütik egymást ,sokat nyafognak,sírnak. Ha valamit nem engedek még jobban csinálják. A szabadban jobban viselkednek,szinte nem is verekednek.Nehéz türelmesnek lenni,sajnos volt már kézre ütés,fenékre csapás,utána szörnyen érzem magam.Van segítség ,de így is nehéz.Természetes dolog ikreknél ez a viselkedés
18 hónapos fiú ikreket nevelek,sokat verekednek,harapnak,hajat cibálnak,bármivel fejbe ütik egymást ,sokat nyafognak,sírnak. Ha valamit nem engedek még jobban csinálják. A szabadban jobban viselkednek,szinte nem is verekednek.Nehéz türelmesnek lenni,sajnos volt már kézre ütés,fenékre csapás,utána szörnyen érzem magam.Van segítség ,de így is nehéz.Természetes dolog ikreknél ez a viselkedés
Szakértői válasz
Kedves Levélíró!
Amennyire a soraiból meg tudom ítélni, az Ön ikrei teljesen egészséges, normális kisfiúk, ami nem változtat azon, hogy két érdeklődő, eleven másfél éves kisgyerek terelgetése rengeteg türelmet, figyelmet, teljes odafigyelést kíván. Ebben az életkorban bizonyosan teljes embert követel, hogy elsimítsa azokat a törvényszerű nehézségeket, amik a világba való beletanulásukat és az egymáshoz való hozzácsiszolódásukat kísérik. Könnyebb lesz a dolga, ha emellett a lehető legkevesebb más feladatot próbál végezni – ebben az időszakban pl. nem igazán fontos a háztartás. Ikreket nevelni nehéz: minden elérhető segítséget megérdemel és a kicsik szempontjából is az a fontos, hogy az édesanyjuk pihenten, örömmel tudjon velük lenni, amikor velük van és lehetőleg minél többet pihenni, töltődni, amikor másnak adja át őket. Fontos az, hogy megengedje magának, hogy ebben az életszakaszban igazán a gyerekek felé forduljon és átérezze, milyen fontos most nekik mindaz a felfedezés, tanulás, kísérletezés, amivel a napjaikat töltik. Ez az időszak igen fontos dolgokat alapoz meg a személyiségükben, és később mindenkinek nehezebb lesz, ha az életüket most sok feszültség kíséri. Ebben a korban még nem lehet magukra hagyni a gyerekeket, és a tiltásokkal sem igen tudnak még mit kezdeni. Ön is jelzi, hogy a testi fenyítésben inkább a tehetetlenségének ad hangot, és tudja, hogy sem ebben a korban, sem más életkorban semmi nevelési haszna nincsen. Mindenek előtt Önnek kell jól lennie ahhoz, hogy a kicsiknek ebben a kulcsfontosságú életkorban meg tudja adni azt a fajta terelgetést-szabályozást, amire szükségük van ahhoz, hogy később harmonikus személyiségük legyen. Gondoljon magára, gondolja végig, mire van szüksége ehhez! Bátran vegyen igénybe mindennemű – akár pszichológiai – segítséget is! Az egész családnak lesz jobb, ha Ön kisimultan tudja tölteni azt a másfél évet, ami még az óvodás korig hátra van.
Amennyire a soraiból meg tudom ítélni, az Ön ikrei teljesen egészséges, normális kisfiúk, ami nem változtat azon, hogy két érdeklődő, eleven másfél éves kisgyerek terelgetése rengeteg türelmet, figyelmet, teljes odafigyelést kíván. Ebben az életkorban bizonyosan teljes embert követel, hogy elsimítsa azokat a törvényszerű nehézségeket, amik a világba való beletanulásukat és az egymáshoz való hozzácsiszolódásukat kísérik. Könnyebb lesz a dolga, ha emellett a lehető legkevesebb más feladatot próbál végezni – ebben az időszakban pl. nem igazán fontos a háztartás. Ikreket nevelni nehéz: minden elérhető segítséget megérdemel és a kicsik szempontjából is az a fontos, hogy az édesanyjuk pihenten, örömmel tudjon velük lenni, amikor velük van és lehetőleg minél többet pihenni, töltődni, amikor másnak adja át őket. Fontos az, hogy megengedje magának, hogy ebben az életszakaszban igazán a gyerekek felé forduljon és átérezze, milyen fontos most nekik mindaz a felfedezés, tanulás, kísérletezés, amivel a napjaikat töltik. Ez az időszak igen fontos dolgokat alapoz meg a személyiségükben, és később mindenkinek nehezebb lesz, ha az életüket most sok feszültség kíséri. Ebben a korban még nem lehet magukra hagyni a gyerekeket, és a tiltásokkal sem igen tudnak még mit kezdeni. Ön is jelzi, hogy a testi fenyítésben inkább a tehetetlenségének ad hangot, és tudja, hogy sem ebben a korban, sem más életkorban semmi nevelési haszna nincsen. Mindenek előtt Önnek kell jól lennie ahhoz, hogy a kicsiknek ebben a kulcsfontosságú életkorban meg tudja adni azt a fajta terelgetést-szabályozást, amire szükségük van ahhoz, hogy később harmonikus személyiségük legyen. Gondoljon magára, gondolja végig, mire van szüksége ehhez! Bátran vegyen igénybe mindennemű – akár pszichológiai – segítséget is! Az egész családnak lesz jobb, ha Ön kisimultan tudja tölteni azt a másfél évet, ami még az óvodás korig hátra van.
Frank Orsolya