Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2019. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözlöm!
A nagyobbik lányom családrajzának szakértői elemzésére lennék kíváncsi.
Középső csoportos, az oviban rajzolta mindkét családrajzot!
Köszönettel Ani
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Egy rajz alapján nem kategorizálunk be egyetlen gyereket sem, sehová. Fontos a gyerek érzelmi állapotának feltérképezése mindenek mellett és a személyes konzultáció. Ha további kérdése lenne, nyugodtan keressen meg és szívesen segítek. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 01. 28. 12:49Még nincs értékelés
2019. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözlöm!
Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz hogy a mai napom a 9 éves lányom nagyon csúnya dolgokat irt a mamáról aki ezeket elovasta és mélységesen fel van háborodva (káromkodva amiket nem irnék le és hogy a nagymamám aki ha nevezhető annak egyáltalán....)ők most eggyütt elutaztak és a teljes történetet nem tudom pontosan mert nem voltam ott.Az lenne a kérdésem hogy a gyerek ennyi idősen tisztában van azzal tudja hogy miket irt és valóban igy is gondolhatja?Mert most nagyon elgondolkodtam hogy valamit nagyon rosszul csinálunk.
Köszönöm válaszát.Az aggodó anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ennél azért sokkal több információra lenne szükségem ahhoz, hogy bármit konkrétan ki lehessen jelenteni a kislánya viselkedésével kapcsolatban. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 01. 28. 12:45Még nincs értékelés
2018. 11. 20.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Kisfiam 4 éves nagyon értelmes, okos gyermek. Viszont a viselkedésével gondok vannak. Nagyon akaratos, és hisztis.
Egy-két hete vannak dühkitörései, de mindig hirtelen égből villámcsapás módjára.
Tegnap szabadidő töltésből hazafelé jövet megemlítettük neki nincs otthon semmi ebéd ezért elmegyünk a Mekibe egy két szendvicsért, de mivel semmi sincs otthon ezért megálltunk egy útmegletti pékségnél vettünk ezt azt, erre ő azt hitte nem megyünk a mekibe, hisztiként kezdődött majd átment dührohamba nem tudtunk vele mit kezdeni ezért nem mentünk sehova csak haza. Na ekkor még rosszabb lett , persze folyamatosan mondogatta (menjünk a mekibe) majd összesen 25-35 perc után abbahagyta nagy hüppögésekkel mintha semmi sem történt volna és elnézést kért a hisztiért amire ő azt mondta véletlen volt.
Nem szokott nála ilyen sűrűen előfordulni, ma ismét sajnos.
15-én lesz a szülinapja édesanyjával vitatkozott hogy ő nem akar menni fürödni, anya erre (tudod kisfiam ha nem hallgatsz rám, akkor nem kapsz semmilyen ajándékot a szülinapodra) erre megint kitört belőle, megint 20-25 percig se vigasztalni se jobbra bírni nem lehetett, persze ezalatt az idő alatt levetkőztünk, fürdettük, fel lett öltöztetve, majd az ágyába téve mesekapcsolás után hüppögve lehiggadt. közbe folyamatosan mondta, hogy anya ugye lesz ajándék vagy százszor a kitörés alatt.
Mint szülőknek nagyon rossz, mivel nem tudjuk miért ez a viselkedés. Nagyon félünk hogy valami nagyobb probléma van a kisfiunkkal.
Már tíz hónapos korában úgy közeledett a gyermekekhez, hogy megütötte őket, majd a bölcsibe is sokat verekedett de ott azt mondták nem dühből hanem szeretetkimutatásból nem simogat hanem üt, odabújik megöleli a gyerekeket majd belemar és megcsípte, talán most ebből lejjebb adott de az oviba megint mondják az óvónénik és a dadusok, hogy megint sajnos közeledéskor odaüt, játékon veszekedés miatt sosem csinálta eddig de most már azért is.
Elnézést kérek a hosszúra sikerült, de sajnos belemerültem a panaszkodásban.
Üdvözlettel az aggódó Apa.
Szakértői válasz
Kedves apuka!

Amennyiben több hete fenn áll ez a viselkedés változás a gyereknél, mindenképpen érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust, aki segíthet kideríteni, hogy mi az ami a viselkedés hátterében meghúzódik és annak megfelelően kezelni ezt az állapotot.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 11. 20. 13:57Még nincs értékelés
2018. 09. 20.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!
9 éves kislányom már egy hónapja nem hajlandó megenni a szilárd ételt! csak forgatja a szájában, nehezen nyeli le! A folyadékok, a pépes dolgokat megeszi.De ami szilárd nem hajlandó. Fogyott 1,5 kg-t, de ez most +-10 dkg ként változik, mert azért joghurt, tejbegríz, levesnek a levét megeszi, meg a gyümölcsöt pürésítem neki, hogy mégis valami étel féle legyen benne! Először vírusfertőzésre gyanakodtunk, hogy az húzódik el, de ennek már egy hónapja, hogy ez van! Volt vérvétel, széklet vizsgálat, minden rendben van, semmi eltérés nincsen! Az utóbbi napokban már sír, hogy mikor fog meggyógyulni, újra enni? Ugye ez aggaszt mindket is, mint szúlőt, és az utóbbi 2 hétben ez a téma. Volt egy két nap, amikor már kezdett enni, és 3-4 falat húst, egy fánkot, egy kocka sajtot megevett, de most újra nem eszik. Kértünk beutalót a kórházba, majd jövőhéten megyünk, hasi ultrahangra, nyelési röntegre, meg jön pszihológus is, de már az idegeim is fogynak elfelé. Azt tudni kell, egy szintén 9 éves kislány a "kék bálnáról" mesélt neki ilyesztö dolgokat. Azóta ezzel a kislánnyal nem is akar találkozni.(szerencsére csak közeli házban él, nem osztálytárs)Létezne ezt az ilyesztő dolgot nem tudná feldolgozni már egy hónap múlva sem, hogy megtagadja az ételt?Csak amit rágni kell.Beszélgettünk, azt mondta nem fél már attól, de nekem az volt furcsa, hogy kerüli a kislányt, pedig elötte majdnem napi szinten játszottak!
Köszönöm, ha válaszol! Mert már nagyon nagyon aggódom, hogy egy hónapja, és ez nehogy rosszabb legyen!
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Minél előbb keressenek meg egy jó gyermekpszichológust, aki segíthet a kislánynak átlendülni ezen az állapoton. Nagyon erős és több rétű szorongás áll ilyen tünet hátterében. Minden jót kívánok önöknek!

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 09. 20. 13:25Még nincs értékelés
2018. 09. 20.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Van egy gondom a lányommal kapcsolatban most lesz 20 éves október 3-án és bizony nem ugy viselkedik ahogy véleményem szerint elvárható lenne .Régebben még általános iskolás volt és nem azt csináltuk ami neki tetszett volna begurult és felrohant a szobájába és leszakította a függönyt. Ez egy példa volt csak a közeli napokban azt mertem neki mondani,hogy nem adok neked pénzt mert nem csinálsz semmit itthon erre földhöz vágta a mobil telefonját ami persze megsérült és 41000ft ba került a szerviz.
Ha ellent mondunk neki azonnal zsarol és biz nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illet meg. Egyébként meg az iskolákban 8 év ált 4 év gimi 5-s magatartást kapott mert ott kiváló volt a magatartása.
mindenhol jó csak otthon vannak vele problémák. Persze nagyon zárkozott is egyszerűen enm nyilik meg nem ismerem a lányomat.
Ehez kérném az Ön segitségét ,hogy orvosolni tudjam ezeket a meglévő problémákat amig nem késő. Ha ellent mondok neki legyen az bármi akkor egyből fenyeget,hogy 8 minek született meg,elköltözik, meg gondolom tudja,hogy még miket szoktak mondani a fiatalok most itt nem részletezném.
Előre is köszönöm a segítségét. A
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Mivel a leírtak alapján introvertált a lánya, valószínű sok érzelmi elfojtást hordoz magában, ami időközönként agresszív formában tör felszínre. Ez a viselkedés inkább a 16 éves korosztályra jellemző, tehát nem kizárt egy érzelmi regresszió. Mindenképp javasolnék egy személyes konzultációt. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 09. 20. 13:06Még nincs értékelés
2018. 08. 12.⧉
Olvasói kérdés
Jó napot kívánok.egy nagyon jó barátomnak van egy 14 éves lánya és egy 15 éves fia.A kislány minden 5.percben wc-re jár, sokszor még fél percet sem tölt bennt.tudni kell hogy az anyukàjuk másfél éve meghalt, apjuk neveli őket. az édesanya halála után a kislány nagyon sokat lefogyott, kórházba is került, nem tudott enni.jelenleg is csak 45 kg, 175 cm-es magasság mellett.sokszor nem alszik jól,rosszkedvűen ébred. Többször keveset eszik de egyfolytában az illemhelyre rohangál közben és mondogatja hogy az étel milyen jólesik neki. Amióta hárman vannak, a kislány apukàjàval alszik...Ön szerint milyen irányba induljunk? Válaszát előre is köszönöm egy aggódó jóbarát.
Szakértői válasz
Kedves hölgyem/uram!

Elolvastam a levelét és azt javaslom hogy minél hamarabb keressenek meg egy jó gyermekpszichológust, aki segíthet a kislánynak átlendülni ezen az állapoton. Ha gondolja keressenek meg és én is szívesen segítek, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 08. 12. 06:29Még nincs értékelés
2018. 06. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kétségbeesett anyukaként tanácsukat és segítségüket szeretném kérni. Kisfiam 4 és fél éves óvodás. A problémám az, hogy az egyik percen még nagyon jól együttműködő gyermekem minden kiváltó ok nélkül szinte az egyik percről a másikra kezelhetetlenné válik , de olyan szinten, hogy ordít, kiabál, verekszik, harap és sem a szép szó , sem a veszekedés, a ráhagyás sem hoz eredményt. Borzalmas agresszió lesz ilyenkor úrrá rajta. Van, hogy napokig nem jön ez elő, viszont van mikor naponta többször is. Az óvodában nem ismerik ezt az énjét, ott fegyelmezett és ha előfordul néha, hogy rá kell szólni, rendreutasításra beáll a sorba.Pedagógusként és nem fiatal szülőként nagyon tanácstalan vagyok. Nem számítunk kezdő szülőknek sem, hisz van egy 17 éves testvére, akivel fele gondunk sem volt. Ha idehaza fordul elő vele ez a kitörés, próbálom nem figyelembe venni átnézek rajta, de ha társaságban vagyunk lehetetlen ezt kivitelezni. Az óvónénik szerint értelmes, tanulékony kisfiú és igen pl. ért már az órához, ismeri a kétjegyű számokat és nagyon jó az emlékezőképessége. Ha ez csak hiszti, akkor megnyugodnék, mert lassan kinevelhető és kinőhető lenne, de ami engem nagyon nyugtalanít, hogy hirtelen minden kiváltó ok nélkül történik a hangulatváltása. Kérem segítsenek, mi tévők legyünk!!!???
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Személyes konzultáció szükséges ahhoz, hogy egy gyermekpszichológus meg tudja állapítani azt, hogy mi állhat a kisfia viselkedésének a hátterében, és a diagnózis felállítását követően kezelni lehessen ezt az állapotot.
Minél előbb keressenek meg egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani önöknek.
Minden jót kívánok.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 06. 09. 06:30Még nincs értékelés
2018. 06. 09.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Fiam 8 éves lesz nagyon gyorsan e szokot a pelusrol de ugy kb 3 honapja napi szinten be kakil a gatyájába nem m mit kéne vele kezdenem.Csak itthol csinalja az iskolába nincs ilyen panasz hazaér és probálja visza tartani de egy idö után nem tudja és egyszerüen be kakil kérem segitsen h mit tudnak vele tenni
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Mivel az ön kisfia már nagy fiú és ez az állapot egyáltalán nem korspecifikus, azt javaslom hogy minél hamarabb keressenek meg egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani önöknek ezen kialakult állapot változtatásában. Személyes konzultáció szükséges ahhoz, hogy megnézzék mi áll ezen állapot hátterében.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 06. 09. 06:225 / 5 olvasói értékelés
2018. 05. 22.⧉
Olvasói kérdés
Tiszteletem!

Olyan kèrdèsem lenne ,kisfiunk36 hónapos most van a dacc korszakba sajnos beleveri a kis fejèt nèha a padlóba hisztizik az utcán ha valami nem úgy van,az ajtót nyitogatja ès nèha lefekszik úgy nèzi a kocsijait.Azt hozzáteszem szemkontaktust tartja,bölcsibe játszik a társaival mondókázik stb.A hisztit csak velem ès felesègemmel csinálja mamájánál ès a bölcsibe is mintagyerek az lenne a kèrdèsem mit lehet tenni?köszönöm válaszát
Szakértői válasz
Kedves apuka!

A gyerekek mindig a szüleiknek mutatják meg a "legszebb" oldalukat. Jó előrejelzés az, hogy a gyerekük meg tudja élni érzelmileg a dackorszakot, szülőként ilyen esetben az a feladatuk, hogy egyrészt hagyják neki hogy kitombolja magát, másrészt pedig a nevelési keretek betartása. Amennyiben további kérdésük lenne, keressenek meg egy beszélgetés erejéig. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 05. 22. 06:015 / 5 olvasói értékelés
2018. 05. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
A kisfiam 5 és fél éves és folyamatosan bántják az oviban, ő pedig hagyja. Hiába mondom évek óta neki, hogy szóljon az óvónéninek, kiabáljon, hogy ne bántsák, vagy üssön vissza; teljesen hatástalan. Az óvónéni is hiába mondja neki, hogy szóljon, ha bántják. Mit lehetne tenni ezzel kapcsolatban? Hogyan érhetném el nála, hogy megvédje magát? Van egy tíz évvel idősebb testvére, akit folyamatosan piszkál vagy bánt, tehát végülis tudná, mit kéne tenni, az oviban mégsem teszi meg. Teljesen tanácstalan vagyok és elkeseredett. Bármilyen ötletnek vagy javaslatnak örülnék, ami segíthet. Előre is köszönöm a válaszát.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Önértékelési probléma állhat az mögött, h a kisfia nem áll ki magáért az óvodában, úgy hogy a leírtak alapján ez szorul fejlesztésre. Első körben egy szülőkonzultációt javasolnék önöknek, hogy kicsit részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 05. 18. 17:03Még nincs értékelés
2018. 05. 17.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Balogh Andrea! Két kisfiam van, az idősebb 6 és fél, a kisebb 4 éves. A férjem szerint pszichológushoz kell vinnünk őket, mert nem normális módon féltékenyek egymásra, ha rólam van szó. Leírom a ma reggeli esetet, amire a férjem így reagált. A fiaink különböző módon ébrednek. A nagyobb koránkelő, és azonnal csivitel, éber és élénk, ellenben a kicsi szeret tovább aludni, lassan ébredezik, közben az ölemben szeret lenni. A reggeleink úgy indulnak, hogy a férjem, mivel ő is korán kel, lejön az emeletről a naggyal, én még alszom kicsit tovább a kisebbel, és együtt jövünk le. Ilyenkor a kicsi még az én ölemben szeret lenni pár percig (max. 5 perc). Ma reggel a férjem kérte, hogy menjen az ő ölébe, de nem volt hajlandó. Inkább egyedül ült 1 percig egy széken, míg én a teámat elkészítettem. Utána leültem én is, a kicsi maradt a székén, beszélgetett, ölelte a kutyusát. Ekkor a nagyobb fiam, látva, hogy nincs a kicsi az ölemben, odajött, és az ölembe ült. Erre persze a kicsi egyből visítani kezdett, és jött ő is, kapásból rácsapva a kezével a testvérére. Természetesen nem hagytuk, hogy összeverekedjenek, azonnal leállítottuk, a kicsinek mondtam, hogy két lábam van, elfér ő is, jött is, de sírt nagyon, hogy ő egyedül akar lenni az ölemben. Duruzsoltam nekik, hogy elférünk, meg hogy nagyon szeretem mindkettőjüket, és pár perc múlva megnyugodott. Utána mondtam, hogy reggelizzünk, reggeliztünk a legnagyobb békében, beszélgetve, mindenki a saját helyén, majd együtt bementek a szobába játszani. A férjem viszont nagyon ideges lett, azt mondta, hogy nem normális, hogy egyből verekszenek, és vigyem el őket pszichológushoz. Ön is ennyire vészesnek látja a helyzetet?
Válaszát előre is megköszönöm!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét és azt javaslom hogy első körben egy szülőkonzultációra kellene eljönni, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő nevelési tanácsadást. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 05. 17. 15:57Még nincs értékelés
2018. 05. 14.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
8 éves kisfiam egyre gyakrabban sírja el magát,hogy nem akar meghalni.Nem volt haláleset a családban.Sőt van egy 5 hónapos kistestvére,imádják egymást.Az iskolában sajnos egy olyan kisfiúval barátkozik,aki rengeteget játszik számítógépen,csúnya,véres játékokkal.Kiközösíti magának a fiunkat,hogy mással nem barátkozhat csak vele.Tanácstalan vagyok,hogy a fura osztálytárs,vagy esetleg a kistestvér születése miatt akarja felhívni a figyelmet magára.Zokogásig,sőt volt hogy hányásig zokogta magát!Kérem segítsen megérteni,mi folyik a kis fejében.
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Ez a fajta attitűd ebben a korban mély szorongásra utal, a félelmek felerősödtek, gyermekpszichológiai konzultációt javasolnék önöknek, h többet tudjunk meg arról, h mi is zajlik a háttérben. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérthetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 05. 14. 16:595 / 5 olvasói értékelés
2018. 05. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Szeretném a segítségedet kérni, mert teljesen tanácstalanná váltam. Három és fél éves kisfiam csak a bugyijába hajlandó kakálni. A pisilést mondhatni egyik napról a másikra elhagyta még a tavaly nyáron, és azóta pelenkát sem hajlandó hordani (nagyon büszkék vagyunk rá). Soha nem volt gond azzal, hogy álmában becsináljon. Sőt, az óvodában egy ideig rendesen belekakált a kicsi WC-be, aztán egy ideje megint nem hajlandó elmenni. A héten behívattak az óvodába azzal, hogy ez kicsi csoport végén már nem elnézhető, és orvosolni kell.

Gyakran beszélünk a dologról, sose társítjuk szégyennel vagy fenyegetéssel, de azért próbáljuk noszogatni, hogy kakáljon a WC-be (vettünk villám mcqueenes WC-szűkítőt is) vagy a bilibe, de arra hivatkozik, hogy ő még kicsi és fél, hogy beleesik.

Nagyon várjuk a véleményedet, szeretnénk a lehető legmegfelelőbb megoldást megtalálni a gyermek számára.

Szakértői válasz
Kedves szülő!

Első körben egy szülőkonzultációt javasolnék, annak érdekében hogy fel tudjuk tárni, mi húzódhat meg ezen állapot mögött. Azt követően, konkrétan a gyerekre szabottan tudjuk felépíteni a teendőket. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 05. 10. 04:55Még nincs értékelés
2018. 03. 02.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Van egy 10 éves lányom és egy 5 éves kisfiam!Azzal a próblémával fordulok Önhöz,hogy a kisfiam egy nagyon akkaratos kis ember aki nem szeret óvodába járni.Teljesen szoba tiszta de még vannak olyan pillanatok amikor bepisil!De az útóbbi két hétben már bekakil a 2 hét leforgása alatt 5 ször kakilt be otthon!Amikor megkérdezem azt a választ kapom hogy belemerült a játékba és nem akkarja ott hagyni a játékot!De én attól tartok hogy más miatt kakil be!A nagymanájával nagyon kötödik és egy háztartásban lakunk de most kiköltözött külföldre és látogatóba most jött haza és ez idő allatt történt-történik a bekakilás!Mert amikor kiment sokat sírt utána vigazsthatatlan volt és ez sajnos sokszor dührohamba ment át!Nagyon nehezen viseli a változásokat és ha valami nem úgy történik ahogy ő akkarja akkor dühroham jön rá és verekszik,kiabál!De ez csak otthon van mert az óviban viszont azt mondták az óvónők hogy túlságosan jó gyerek mindent megcsinál amire kérik és észre sem lehet venni hogy ott van annyira jó gyerek de nem játszik senkivel csak elvan magában!Ezekben a dolgokban szeretném a tanácsát kérni és hogy miért kezdet el bekakilni.Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Egy aggódó anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A bekakilás, bepisilés hátterében érzelmi elfojtások sokasága áll a legtöbb esetben, így valószínű a kisfiánál is. Az agresszív viselkedés szintén fel nem dolgozott érzelmekre utal, úgy hogy én mindenképpen javasolnék önnek első körben egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressen meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 03. 02. 14:34Még nincs értékelés
2018. 02. 25.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy 15 éves lányom, igen sokszor nem megy le az illemhelyre, és szobájában végzi el a dolgát, főleg a kis dolgát. 1,5 éve voltunk pszichiátrián 5 napig, de nem találtak nála semmi kiugrót, igaz nem ezzel a problémával, mert akkor ez annyira ritka volt hogy nem jelenítettem neki nagy feneket. Ha rákérdezek, hogy miért akkor a lustaságra fogja. Azt viszont észre vettem ha szorong, akkor fordul elő vele. Hiába semmivel nem hatok rá... Mondtam menjünk vissza a pszichiátriára, beszélünk az új dr-nővel.. mert a régi elment szülni.. de fél, mert az egy rémisztő hely.. nagyon utálja.. és mivel nincs olyan kitörése amivel mentőt kellene hívni, nem kényszeríthetem hogy elmenjen.. Így tehetlek vagyok ezzel a problémával.. Kérem adjon tanácsot... Találkozott már ilyennel? Ez tényleg csak gyógyszerrel kezelhető? Mert én akár hogy böngészem a netten, vagy az irodalmat ilyesmi ami nagy lánynál van, nem találtam sehol..
Várom mihamarabb válaszát: Subulata
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Elolvastam a levelét és azt javaslom, hogy ezzel a problémával keressenek meg egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani a kialakult állapot okainak a feltárásában és ezt követően a megfelelő kezelésben. Nem gyógyszer és nem pszichiáter szakorvos segítsége szükséges. Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 02. 25. 07:16Még nincs értékelés
2018. 02. 25.⧉
Olvasói kérdés
Jó napot
Az én lányom 14 éves . Azt veszem észre hogy gyakran elégíti ki magát . Nem tudja hogy kell de mégis felizgul. Az iskolában a lány osztálytársai is észrevették. Maszturbált már velük is.
Ön szerint mit tegyek??
Szakértői válasz
Tisztelt szülő!
Ebben a korban az önkielégítés egy teljesen természetes folyamat, hiszen a hormonok dolgozni. A lényeg, hofy otthon csinálja a saját szobájában egyedül, hiszen ez magán ügy, nem tartozik senki másra. Ezt kell vele megértetni. Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 02. 25. 07:02Még nincs értékelés
2018. 02. 03.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!
A 9 éves kislányunk, hosszas vívódás, és szemmel látható lelki őrlődés után a tegnapi nap folyamán - zokogva, könnyek között - elárulta egy nagy titkát az édesanyjának. Mégpedig, hogy az elmúlt 1 év során többször is, szándékosan a wc mellé guggolt le, és oda pisilt az iskolában. Azt mondja, hogy az egész annak a hatására történt, hogy a testvérével kb 1 évvel ezelőtt a közös tabletjükön pisilő fiúkat és lányokat néztek, illetve még elképzelhető, hogy mást is láttak, de erről nem tudtak/akartak többet mesélni. Ezt már tudtuk korábban is, mivel ők már ezt elárulták. Viszont ez a "rendszeres" wc mellé pisilés számunkra is nagyon új és meglepő... Szegény kislányom teljesen tisztában van vele, hogy ez egyáltalán nem egy megszokott viselkedés, és teljesen kétségbe van esve - mi is -, hogy mi lehet a baj vele. Tudni kell róla, hogy jellemzően kiegyensúlyozott, tökéletes a kapcsolata velünk, és a testvérével is, viszont nem egy bátor, "bevállalós" típus, azaz az még furcsább ebben a szituációban, hogy hogyan is meri megkockáztatni a lebukás veszélyét egy gyakorlatilag nyilvános mellékhelységben, miközben mondjuk még egy boltba se mer egyedül bemenni. Úgy érezzük, hogy valami olyan titkos "élményt" ad neki ez a cselekvés, amely még a belső félelmeit is felülírja. Szeretnénk - illetve én (apa) elvileg nem tudhatok róla, hogy mi történt - beszélni vele erről az egészről, de nem igazán tudjuk, hogy mi is lehetne ennek a párbeszédnek a medre, hogyan is lehetne vele erről úgy kommunikálni, hogy ne zaklassuk fel, a pillanatnyilag amúgy is labilis kis lelkét. Előre is köszönöm válaszát!
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Azt gondolom, hogy ennek a viselkedésnek sokkal mélyebb érzelmi háttere van, mint hogy csupán a félelmeket felülírja. Mindenképpen javasolnék önöknek egy gyermekpszichológiai konzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 02. 03. 07:14Még nincs értékelés
2018. 02. 03.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Andrea !
Kérdésem az lenne, hogy a feleségemmel válás küszöbén állunk . Lányom 15 éves értelmes okos lány de ezt nagyon nem fogadja el, soha nem csinált hisztit de amikor ez szóba kerül teljes kifordul magából és sír nem lehet megnyugtatni. Ez mennyire természetes viselkedés ? Hogyan lehetne értelmes módon elbeszélgetni és elfogadtatni Vele ?
Tisztelettel : Laci
Szakértői válasz
Kedves apuka!

A gyerekeket minden egyes esetben megviseli a szülők válása, természetes hogy így reagál, hiszen olyan ez számukra, mintha a biztonságot jelentő talajt kihúznák a lábuk alól. A körülményeket az is nehezíti, hogy a lányuk serdülőkorban van, és ez amúgy is nagyon nehéz érzelmi fejlődési szakasz. Mindenképpen javasolnék önöknek egy személyes konzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a kialakult állapotot és a teendőket, hogy a lányuk a legkevésbé sérüljön. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 02. 03. 07:09Még nincs értékelés
2018. 01. 21.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Andrea!
7 éves a gyermek most ment fel első osztályba. Ha valami nem úgy van ahogy ő szeretné kiabál,dübög és hisztizik. Kérdeztük hogy miért csinálja ezeket azt mondta hogy azért mert hiányzanak neki az ovis pajtások de ezeket már nagycsoportban elkezdte. Ha szoluln neki hogy hagyja abba mert ez nem jó viselkedés befogja a fülét és azt mondja hogy nem hallom vagy haggy békén. Probálkoztunk piros-fekete pontos táblazattal , de ha a fekete pontra kerult a sor elkezdett kiabálni és hisztizni. Matricákal is probálkuztunk ha szót fogad kap matricát ha nem visszaveszek egyett egy pár napog működött ezután kezdődött mimden előröl. Nagyon akaratos, az iskolában jól teljesít. Nem lehet elmenni vele sehova mert sz utcán is nekiáll hisztizni,kiabálni és követelőzni. Minden napra megvan a kis rágcsálni valója. Remélem tud valami tanácsot adni.
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A leírtak alapján első körben azt gondolom, hogy nevelési tanácsadás szükséges önöknek, de nem kizárt hogy a kisfia viselkedésének a hátterében magatartás zavar is áll. Ehhez elengedhetetlen a személyes konzultáció. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 01. 21. 06:50Még nincs értékelés
2018. 01. 21.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kisfiam még csak 3 éves, székletvisszatartással küzdünk...Onnan vagyok benne biztos, mert kitaláltam egy jutalmazási módszert, amivel elértem, hogy 4 napon keresztül kakilt mindennap, aztán már nem volt érdekes neki és újból nem kakilt. Amikor megkérdezem, hogy miért nem akar (mondja is magától, hogy nem akarok kakilni), akkor annyit válaszol, hogy "mert nem".
Trauma nem érte, nem született tesó, nem ment bölcsibe, ovit se kezdte még, nem váltunk el, nem veszekszünk az apjával (vagy csak átlagosan) stb.
Kérdésem az, hogy mit tehetnék? Mi lenne jó? Hozzam szóba a kakit, meséljek róla, az emberi szervezet működéséről? Vegyek kakis mesekönyveket neki és meséljünk belőle? Jutalmazzam továbbra is, ha kakilt?
Vagy inkább szóba se hozzam többé?
Mikorra szokták ezt kinőni? Egyáltalán mi az oka?
Elképzelhető, hogy én vagyok az oka az egésznek? Születése után sokat szorongtam, kezeltek is emiatt gyógyszeresen. Mára már jól vagyok, habár a kaki dolog miatt sokat aggódok (de nem beteges mértékben).
Olvastam, hogy sokszor szorongás váltja ki ezt náluk, de nem értem mi miatt szorong a gyermekem. Minden más téren abszolút kiegyensúlyozott.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A székletvisszatartás hátterében szorongás áll, "el nem engedés ". Az okok egyénileg változnak, de a rossz hír az, hogy sajnos ezt nem növik ki a gyerekek, csak még inkább stabilizálódnak ebben az állapotban. Gyermekpszichológus segítsége szükséges, amennyiben már 2-3 hónapja fenn áll a tünet. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2018. 01. 21. 06:46Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.