Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2020. 07. 05.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea,

Szeretnék kérni segítséget helyzetem megoldására. Családi életünk jelenleg úgy néz ki, hogy össze kényszerültünk költözni szüleimmel, testvéreimmel. Eddig külön éltünk én a kisfiammal (3), illetve a növérem is kisfiával (7). Az összeköltözés óta az unokatestvér folyamatosan bántja, piszkálja kisfiamat, aki természetesen lassan ezeket eltanulja, illetve a saját fizikai korlátain belül ahogy tud verekszik, ez általában ütés, harapás. A nagy fiú szó szerint nem megy el úgy mellette hogy ne bökdösné, kiabálna rá, rángatná meg, tépné ki a kezéből a játékot. Eddig nem szóltam rá, hiszen ennek többen szemtanúi vagyunk. De ezek a kis "csínyte ések" nem érik el mások ingerküszöbét, csak ha az én fiam, dühében verekszik, harap ( ezeket nyilván visszakapja ütés, rúgás formájában) Kezdem úgy gondolni, hogy ki kéne emeljem ebből a közegből. De az is lehet én vagyok a túlérzékeny, hiszen egyetlen gyermekem. Mit tanácsolna? Előre is köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves szülő!
Elolvastam a levelét és nagyon szívesen segítek,  hívjon nyugodtan és egyeztetjük a részleteket. 

Amennyiben nem tudom felvenni,  mert dolgozom,  vissza hívom. 

Elérhetőségem: 06303550177

Üdv. :

Balogh Andrea2020. 07. 05. 09:25Még nincs értékelés
2020. 06. 17.⧉
Olvasói kérdés
Kedves doktornő!
Van egy 4éves kisfiam. Az lenne a gondom, hogy ahogy óvodás lett elkezdett bepisilni éjszaka. Holott ahogy szobatiszta lett mondhatni ágytiszta is.3évesen szokott le a pelusról május elején és egész nyáron 1x 2x pisilt be.
Aztán szeptembertől ovi.
Nem volt beszoktatás, mert volt előtte bölcsis azaz családi napközis. Nem állami hanem magán finanszírozású. Az azért nem teljesen olyan, mint egy bölcsi. A lényeg, hogy nem volt beszoktatva. Ott kellett hagynom az első napon.
Annyi, hogy délben mentem érte 1 hétig.
Azon a héten már napközben ebédig is volt 1-1 baleset.
Aztán teltek a hetek és a fiam a napközbeni alvásnál is bepisilt. Aztán egyszer csak jelezték az oviban, hogy a gyerek nem alszik.
Itt már arra gondolok, hogy azért nem mert bepisil és esetleg leszúrták miatta vagy valami.
Tény és való a napközbeni alvás az itthon elmarad, mert nem hajlandó aludni, de az oviban aludt az elején. A bölcsiben is aludt minden nap. Csak itthon nem hajlandó.
Sajnos a mai napig be be pisil éjszaka. Visszaadtuk a pelust rá mert jött a tél. Meg, hogy esetleg jobb úgy a kis lelkének. Annyi változott, hogy ritkábban pisil be nem mindennapos, de úgy érzem valami nincs rendben ezzel.
Ami meg egy másik probléma, hogy tartogatja a kakiját. Nem akar wcre menni. Képes tartogatni 5napon keresztül is akár.
Ha hamarabb szeretnénk, hogy elvégezze, akkor mondani kell neki menjen wcre. Nagyobb pukiknál szoktuk elküldeni.
Többnyire sikerrel jár. Félünk, hogy árt Neki, ha olyan sokáig tartogatja.Azt mondta, hogy azért nem megy kakilni, mert fél attól, hogy nagy lesz és fájni fog. Kicsinek nagyon szorulásos volt rossz emlékei vannak :(
Így, hogy elküldjük nincs Neki nagy kemény, ezért nem értem miért nem megy magától mostmár.
A két probléma miatt érdemes szakemberhez fordulni?
Mit tanácsol?
Előre is köszönöm a választ!
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultáció erejéig megkeresnie első körben, hogy részletesen át tudjuk beszélni ezt a állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 06. 17. 10:04Még nincs értékelés
2020. 05. 10.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Jelenlegi járványos helyzetben Skype útján tudjuk tartani a kapcsolatot fiamékkal, köztük 3,5 éves unokánkkal.Személyes találkozásainkkor közvetlen, örömteli volt a kapcsolat unokánkkal. Játszott velünk. beszélgettünk, jött hozzánk. Most azt tapasztaljuk, hogy nem akar odamenni az okos telefon kamerája elé. Előfordul, hogy a telefont is kikapcsolja. Csak valami cseles érdekességre hivatkozva tudjuk kamera elé csalni. Pl. kis háziállatot veszünk kézbe, stb.

Mi lehet az oka ennek a változásnak? A járvány miatt még sokáig nem találkozhatunk személyesen. Feltételezem, hogy ez a probléma sok családot érinthet. Mit tanácsol, mit tegyünk a kapcsolat javítása érdekében?

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: István
Szakértői válasz
Kedves István!

Kicsi még az unokájuk, természetes hogy nem annyira közvetlen így ez a kapcsolat számára, nem olyan izgalmas mint fogni a nagyszülő kezét, érinteni, az ölébe bújni és együtt játszani. Amint rendeződnek a vírus körüli dolgok és személyesen is tudnak találkozni, helyre fog állni a kapcsolatuk.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 05. 10. 09:21Még nincs értékelés
2020. 04. 18.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Láttam hasonló kérdéseket, de nem tudom, mennyire járunk hasonló cipőben. Van egy 2.5 éves, és egy 10 hónapos fiam. A picivel a a terhesség vége nagyon nehéz volt a páromnak, ezért a nagyobbik gyerekkel többet foglalkoztam én, aminek az az eredménye, hogy nagyon apás lett. Az öcsi születése óta állandóan bántja, löködi, üti stb. Ehhez hozzátartozik, hogy nagyon sok idő kell neki, amíg feloldódik, addig bújik, szégyenlős, ha bánták, akkor inkább elvonul sírni.
Mit tudunk tenni az ellen, hogy megbarátkozzon az öccsével, és hogy bátrabb legyen?
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A kistestvér születése és az első évek, a legtöbb esetben megnehezítik a nagytestvér mindennapjait, nehéz annak az elfogadása hogy kilépjen az egyke szerepből és mindenen osztozzon. Ez különböző viselkedésbeli változásokat eredményezhet, de sok türelemmel és szeretettel meg lehet tanítani a gyerekeket arra, hogy hogyan fogadják el ezt az új helyzetet és ebben is megtalálják önmagukat. Kitartás, minden rendben lesz.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 04. 18. 09:07Még nincs értékelés
2020. 04. 18.⧉
Olvasói kérdés
Jó napot kívánok!
Az normális ha 13 éves gyerekem önkielégítést tart magának hosszabb időre?
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Igen, ez teljesen érthető hogy ebben a korban felfedezik önmagukat a gyerekek, semmi probléma nincs ezzel.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 04. 18. 08:59Még nincs értékelés
2020. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Andrea! Unokám idén lesz 6 éves, édesanyjával összevesztek, félrevonult, és larajzolta saját magát, és édesanyját... magát mérges tekintettel, vigyorgó szájjal, édesanyjának pedig (elmondása szerint) levágta a fejét. Mennyire kell ennek jelentőséget tulajdonítani, forduljon édesanyja szakemberhez, vagy ne is reagáljon rá. Mindig is nehezen kezelhető, problémás gyermek volt, de most meg vagyunk ijedve. Mit tegyünk?
Válaszát előre is köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves nagymama!

Egy ilyen rajzból nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de ha ez gyakran előfordul, úgy mindenképp gyermekpszichológiai segítség szükséges.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 01. 28. 16:51Még nincs értékelés
2020. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!Jelenleg 4 nevelt gyermekem van.1 éve van nálam egy testvérpár.Egy majdnem 6 éves fiú és kishuga.Eddig evésükre az volt a jellemző,hogy mindenből sokat ettek jó étvággyal.De pár hete a kisfiú ugyan elkéri az ételeket ,de nem eszi meg hanem különböző helyekre eldugja.Legyen ez hideg ill.meleg étel.Közben az édességeket,joghurtokat elfogyasztja.Pár napja érzi,tudja,hogy sajnos még nem kerülhetnek haza és itt nálunk fogja kezdeni az iskolát.Sokszor állít hazugságokat pl.láthatás során édesanyjának azt mondta megverték az oviban..de nem volt igaz.Oviban is ovónéninek is állít olyan dolgokat amelyek nem fedik a valóságot és sokszor nekem is.Már nem tudom mikor mond igazat és mikor őszinte.Aggódom.Köszönöm válaszát.Tisztelettel!
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A kisfiú valószínű teljesen össze van zavarodva érzelmileg a jelenlegi állapotot illetően, és ezt különböző szélsőséges viselkedéssel jelzi a felnőttek számára. Amennyiben hosszabb ideig fenn áll ez a viselkedés, úgy mindenképp gyermekpszichológiai segítség szükséges.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2020. 01. 28. 16:46Még nincs értékelés
2020. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Fiam 4 éves múlt novemberben. 30. hétre született, teljesen gondmentesen, már 3,5 hetesen otthon volt velünk. Normál ütemben fejlődött, jelenleg is a korának megfelelőek a képességei, a rajz az, ami nagyon nem megy. Beszéd, logika, gondolkodás, öltözés rendben van. Verseket, dalokat tanul, szereti is. De! Nem hajlandó levenni a pelenkát. Nem létezik játék, könyv, dícséret, ajándék, "zsarolás", veszekedés, amit ne próbáltunk volna már ki. Minket néz, vihog rajta, azt mondja ok, de ő se a bili se a wc közelébe nem megy. Ovis, és mivel ott nem engedik a pelenkát, ezért ott nincs. Azaz reggel 7től du 5ig teljesen szobatiszta. Nem pisil be, nem kakál be, alvás közben sem, teljesen vissza tudja tartani több mint fél éve. Nincs szervi elváltozás, egyszerűen azt mondjuk üljünk rá, akár ruhában, és közli nem, vidd innen, majd holnap. Van két nagy, náluk semmi ilyen nem volt. Mit tanácsol, merre induljunk esetleg, mit csináljunk? Nyáron meztelenül rohangált a kertben, apa és a nagy tesó lepisilte a kerítést, a fát, a kocsi kerekét, ő röhögött, de közölte nem. Valahogy olyan érzésem van, amikor 1x 1x ráül, hogy az, hogy el kell engednie a pisit, az nem megy. A kedvencem, a vízbe se pisilt soha bele. Visszatartja, kiszáll a kádból és szól, nagy a fütyim, adj pelenkát. Ha nem adok, krokodil könnyekkel sír, de nem pisil be akkor sem, viszont adok neki, mert azt sem szeretném, hogy legyen valami baj. Mit kellene tennünk? Várni?
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultáció erejéig megkeresnie, ez gyermekpszichológiai terület.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv.:
Balogh Andrea2020. 01. 28. 16:40Még nincs értékelés
2019. 11. 13.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Andrea!
A fiam szobatisztaságáról lenne szó. Novemberben lesz 3 éves és hallani se akar a biliről vagy a wc-ről. Csak pelus de azt is mondani kell neki, hogy gyere nézzük meg mert magától nem szól. Ha kakis akkor se. Viszont másfél éves korában ha pisis volt akkor szorongatta a pelust. Ha kakilt akkor meg hozta oda a pelust meg a törlőkendőt meg a krémet és mondta is kaka és mutogatott a fenekére. Azóta megszületett a huga aki most lesz 1 éves. Azóta mióta a huga megszületett már nem szól ha pisis a pelus, és akkor sem ha kakilt. Ha kérdezem tőle, hogy rá ül e a bilire vagy a wc-re, akkor majdnem hogy sírva kiabálja, hogy nem kell.

Ezt féltékenység miatt csinálja? Majd akkor lesz szobatiszta amikor a huga?

Köszönöm.
Szakértői válasz
Kedves szülő!
 Elolvastam a levelet és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultációt tartanunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a állapotot és az annak megfelelő kezelést. 
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.  

Elérhetőségem: 06303550177


Üdv.

Balogh Andrea2019. 11. 13. 13:33Még nincs értékelés
2019. 10. 11.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözöm doktornö 3 éves 11 honapos kisfiamnak idöközönként székletvisszatartással küszködünk,idén kezdtük meg az ovodát viszonylag hamar beszoktunk.A problémám csak annyi hogy ovodába nem hajlando kakilni csak itthon,igy az ovoda szerint szervi baja van a kicsinek,mult szombat ota összesen 6 nap telt el és ezalatt minden nap volt széklete.Azt még leirnám,hogy az oviba jár ki egy höly aki ilyen szorongásos gyerekekkel is foglalkozik,gyernekorvossal is beszéltünk ö azt mondta hogy ha mindennap van széklete nem küldi korházba mert a gyermek ambulancián kiröhögnének.Kérem tanácsoljon valamit,mit tehetnék
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A leírtak alapján valóban nem szükséges szakemberhez fordulniuk, hiszen a gyereknek minden nap van széklete, van akinek csak otthon megy, nincs ezzel semmi gond.
Minden jót kívánok önöknek.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 10. 11. 09:405 / 5 olvasói értékelés
2019. 09. 28.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

A kislányom 5 éves, jelenleg nagycsoportos. Ügyes kislány, szépen fejlődik mindenben. 2 évesen bölcsis lett, és ezálltal szobatiszta is. Bár a beszokással voltak problémák, de a második félév már zökennőmentesen zajlott. Az óvodát könyebben kezdtük. Szereti, és szeret oviba járni. A gondok körülbelül fél éve kezdődtek. Nappal bepisil. Éjszaka minden rendben, nagyon ügyes, de napközben naponta 3-4 baleset is előfordul. Rengeteget beszélgettünk már erről. Próbáltam minden oldalról megközelíteni a dolgot, de sikertelenül. Sajnos az édesapjával válófélben vagyunk, és mindkettőnknek van egy új kapcsolata. A kislányom csak az én oldalamról ismeri a 3. felet. Jól kijönnek egymással, de néha úgy érzem kizárólagos figyelmet szeretne, amit próbálok megfelelően kezelni. Félek hogy a napközbeni bepisilésnek lelki okai vannak. Elmondása alapján szereti az új párom, és jó embernek tartja. Próbáltam trükköket bevetni, úgy mint a jutalmazás illetve óránként megkérdezem hogy szükségét érzi e hogy kimenjen a mosdóba. Álltalában nemleges választ kapok, majd ezt követően 10 perc után megtörténik a baj. Ha elzavarom a wc-re sírással, hisztivel reagál, majd kiderül hogy mégis kellett. Teljesen tanácstalan vagyok. Jövőre kezdjük az iskolát. Nem szeretném ha megaláztatásnak lenne kitéve ,esetleg a későbbiekben bántanák ez miatt. Kérem segítsen! Válaszát előre is köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A secunder enurezisnek valóban lelki okai vannak, de ahhoz hogy pontosan meg tudjuk határozni hogy mi is húzódik meg a tünet mögött, mindenképpen érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust, hogy a feldolgozás minél hamarabb elkezdődhessen. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 09. 28. 07:40Még nincs értékelés
2019. 09. 28.⧉
Olvasói kérdés
Jó napot kívánok,
Egy 2,5 éves fiucska édesanyja vagyok. A problémám pedig a dadogás. 2 hónappal ezelőtt volt egy térd műtétem és 4 napot kórházba voltam. Addig soha külön nem voltunk és nagyon sírt amikor látogatni voltak is. Aztán rá egy hónapra kezdett dadogni, nem tudta az elszakadást feldolgozni, gondolom én. Mostmár őt is zavarja a dadogás, nem tudom mi tévő legyek. Németországba élünk és még nem ért annyit németül hogy szakemberhez vigyem.
Miben tudok én segiteni neki, türelmes vagyok hozza és ha tudom mit szeretne kimondom helyette, mesézünk, énekelünk.
Elvoltam nagyon keseredve, de mostmár elfogadtam és probálom én őt lélekbe elengeni hátha felszabadul kicsit, mert sehova sem akar nélkülem menni. Mindent velem csinálni.
Előre is köszönöm a választ.
Tisztelettel
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy, mindenképpen érdemes lenne egy online beszélgetés erejéig megkeresnie, nagyon szívesen átbeszélem önnel a teendőket, de addig is nagyon fontos, hogy soha ne mondja ki a gyerek helyett a szavakat.
Elérhetőségem: +36303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 09. 28. 07:35Még nincs értékelés
2019. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt szakértő,
kérdésem a szobatisztasággal kapcsolatos. Szeptemberben tavaly kezdtük az óvodát mini csoportban kettő éves nyolc hónaposan, nem szobatisztán. Eltelt az első félév és nálunk nem változott a helyzet. Az Óvónők kérdeztek erről és átbeszéltük, hogy mi történt eddig és elmondtam Nekik, hogy mindent megtettünk már. Éjszaka is tele van a pelus, tehát a reflexei biztosan nem működnek még. Az Óvónők azt szeretnénk, hogy mozdítsuk előrébb ezt a helyzetet, rajtunk kívül még 3 kisgyereket érint ez. Egyik nap azt mondták, hogy leveszik kisfiamról a pelenkát. Én mondtam, hogy nem fog szólni, higgyék el, be fog pisilni. Így is történt, viszont én azt gondoltam, ez egy próba erejéig fog menni, ez helyett közölték, ez így fog menni, amíg meg nem tanulja. Nekem ez a megoldás nem tetszik és szeretném a megérzéseimre és az evvel kapcsolatos gondolataimra választ kapni. Ugyanis ezek után a gyermekem játék közben vagy foglalkozás közben, étkezéskor összepisilja magát és ki van véve a csoportból, mosakodás, átöltözés stb.. Számomra ez megszégyenítés és feleslegesen. Ugyanis, mivel ha nem müködnek a reflexei, akkor még nem kapcsolja össze, csak annyit tud hogy tett valamit, vagy történt vele valami, ami miatt elviszik a mosdóba. Még nem tapasztaltam változást a viselkedésén, de nem szeretném megvárni, mert egy jó hangulatú nyitott kisfiú.
Szeretném tudni, hogy ez lelkileg kihatással lehet e rá rossz irányba, vagy maradandó nyomokat hagyhat-e benne az eljárás, vezet-e ez szobatisztaság megtanulásához, vagy a fejlődéséhez ez irányba, vagy felesleges megalázásnak van kitéve. Köszönöm a válaszát. Azt nem tudom a másik két kisgyerekkel megteszik-e ezt és akkor látná, hogy nincs evvel egyedül. Mert szeretnék szólni ez ellen, hogy ne csinálják, de szükségem lenne szakember válaszára. Mégegyszer köszönöm. Mónika
Szakértői válasz
Kedves Mónika!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultáció erejéig találkoznunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a állapotot és az annak megfelelő kezelést.
Elképzelhető ugyan hogy neurológiai szempontból még nem érett meg a szobatisztaságra a gyermeke, de az is lehet hogy valahol máshol csúszik el a szobatisztaság kérdése.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 04. 06. 07:02Még nincs értékelés
2019. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
1. Mennyire gond ha a 3 évet betöltöt gyerek nem szobatiszta? Kisfiam január végén töltötte a 3-at, próbálkozunk már régóta, van valamennyi fejlődés de még nem szobatiszta. Jelenleg az van hogy nyáron nem akart de november óta már ráül a bilire és ha evés ivás után ráültetem szépen belepisil esetleg bele is kakil de magától soha nem ül rá szóval ha én nem figyelem ő magától nem használja simán beleengedi a nadrágjába a pisit kakit akár 30 cmre a bilitől vagy kakilni van hogy el is bújik. ha látom hogy mintha mindjárt pisilne akkor sem tudok elég gyors lenni hogy oda pisiljen akkor is elengedi a ruhába. azt hallottam segít ha nincs rajta pelus ezért folyamatosan mosom a ruháit takarítom a szőnyeget stb. talán kicsit kevesebb a baleset mint az elején de tényleg csak akkor bilizik ha én vagy a férjem ráülteti. ez vajon megoldódik magától őszre vagy mit tehetek még hogy segítsek neki hogy megérjen rá? (jár velünk wcre, van bilikönyv)
2. mivel nem szobatiszta nem jár még oviba. szeptemberben elkezdtünk egy mini csoportot ami direkt 2,5 éves kortól van és 4 évig járnak a gyerekek és előzetesen azt mondták nem gond ha nem szobatiszta. de mikor elkezdtük mégis minden baja volt az óvónőnek vele és ezért úgy döntöttem várok még hogy hátha idővel jobban megérik meg otthon tanítgatom neki a dolgokat próbálom jobban felkészíteni, de egyszere olyan sok minden lett volna úgy gondoltam túl sok elvárás lenne ez a fiamnak hirtelen nagy nyomás alá kerülne. de azóta is rettegek mi lesz majd ha kezdjük az ovit hogy fog viselkedni illetve egy anyuka akinek a kislánya jár ebbe a minicsoportba mindig kérdezgeti mikor megyünk már szerinte szegény gyerek hogy kiszúrtam vele hogy nem jár oviba de szerintem nem biztos hogy jó lett volna neki ha rögtön megbélyegzik hogy ő a legrosszabb gyerek. vajon jól döntöttem?
a következő problémái voltak az óvónőnek:
- a 2,5 éves nem mutatott hajlandóságot az egyedül öltözésre. ezen azóta sokat dolgoztunk, nadrágot sapkát szuperül felveszi egyedül, csizma kicsit szűk hosszú szárú abban kicsit segíteni kell neki, kabátnál is viszont néha azt be is tudja egyedül cipzárazni. sokszor hisztizik hogy nem akar felöltözni fölre veti magát elkezd röhögni még ha szidom is közben nevet nem tudom hogy ilyenkor szorong vagy mi vagy kinevet? hogy lehetne hogy ne legyen kínszenvedés az öltözés?
- bekakilt az óvodában nem szólt hátán jött ki a kaki át kellett öltöztetni és ott is eljátszotta hogy a földre veti magát és minden módon akadályozza az öltözködést
- rohangált kiabált az óvodában eleven fiú gyerek, bár otthon szokott csendesen játszani is duplózik vonatpályát épít autózik puzzleözik, mesét hallgat, de az óvodában örült hogy ott a sok gyerek, interakcióba lépett velük, vidáman eljátszott velük úgy érezte buli van és a legpörgősebb énjét adta elő.
erre az óvónő azt mondta neveletlen elkényeztettem.
de nem tudom hogy 3 nap alatt hogyan tanulta volna meg az óvodai szabályokat, szerintem idővel beleszokott volna, de mivel az öltözéshez szobatisztasághoz idő kell, gondoltam várunk még kicsit.
nem tudom hogy tényleg gond e hogy ilyen felszabadult tud lenni tegnap is sikított a játszótéren, rengeteg energiája van, próbálom sokat vinni a szabad levegőre de félek mi lesz az oviban. nem tudom miért tegnap itthon is sikítozott, rászóltam hogy ne de akkor is csinálta ezután elvittem több órára futóbiciklizve játszótérre. délelőtt meg Ringatón voltunk.
- nem lehet hogy azért sikított az óvodában mert sok volt az új inger így dolgozta fel? lehet hogy van olyan gyerek aki nem sír mikor közösségbe kerül hanem más módon reagál a változásra?
- nem akart szót fogadni az óvónőnek (azon a két délelőtt mikor ott hagytam, első nap én is bent voltam). idővel ugye megtanulja hogy az óvónőnek szót kell fogadni? félek hogy ezzel gondok lesznek.
nekem sem mindig fogad szót, pl öltözés mindig kálvária, de azért van hogy szót fogad pl segít elpakolni a játékokat, megáll körülnézni futóbicóval. tény hogy elég erős akarata van, kezemet is sokszor nem akarja megfogni sétánál, ha nem túl forgalmas részen megyünk a járdán és nem szalad el mellettem marad nem annyira piszkálom vele de ha forgalmas út, átkelés, elszalad akkor ragaszkodom hogy fogja a kezem még ha ordít is hogy nem akarja. vajon következetlen vagyok?
- rajtam kívül szinte senki nem vigyázott rá nagymama egyik meghalt másik 130 km él dolgozik, férjem is nagyon nagyon ritkán vigyáz rá, ezt én rontottam el az elején. lehet ezért nem akart szót fogadni óvónőnek mert annyira azt szokta meg csak anyának kell szót fogadni? segítene ezen ha a férjem is vigyázna rá időnként?
Köszönöm szépen a segítséget előre is
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultáció erejéig találkoznunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 04. 06. 06:56Még nincs értékelés
2019. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
1. Mennyire gond ha a 3 évet betöltöt gyerek nem szobatiszta? Kisfiam január végén töltötte a 3-at, próbálkozunk már régóta, van valamennyi fejlődés de még nem szobatiszta. Jelenleg az van hogy nyáron nem akart de november óta már ráül a bilire és ha evés ivás után ráültetem szépen belepisil esetleg bele is kakil de magától soha nem ül rá szóval ha én nem figyelem ő magától nem használja simán beleengedi a nadrágjába a pisit kakit akár 30 cmre a bilitől vagy kakilni van hogy el is bújik. ha látom hogy mintha mindjárt pisilne akkor sem tudok elég gyors lenni hogy oda pisiljen akkor is elengedi a ruhába. azt hallottam segít ha nincs rajta pelus ezért folyamatosan mosom a ruháit takarítom a szőnyeget stb. talán kicsit kevesebb a baleset mint az elején de tényleg csak akkor bilizik ha én vagy a férjem ráülteti. ez vajon megoldódik magától őszre vagy mit tehetek még hogy segítsek neki hogy megérjen rá? (jár velünk wcre, van bilikönyv)
2. mivel nem szobatiszta nem jár még oviba. szeptemberben elkezdtünk egy mini csoportot ami direkt 2,5 éves kortól van és 4 évig járnak a gyerekek és előzetesen azt mondták nem gond ha nem szobatiszta. de mikor elkezdtük mégis minden baja volt az óvónőnek vele és ezért úgy döntöttem várok még hogy hátha idővel jobban megérik meg otthon tanítgatom neki a dolgokat próbálom jobban felkészíteni, de egyszere olyan sok minden lett volna úgy gondoltam túl sok elvárás lenne ez a fiamnak hirtelen nagy nyomás alá kerülne. de azóta is rettegek mi lesz majd ha kezdjük az ovit hogy fog viselkedni illetve egy anyuka akinek a kislánya jár ebbe a minicsoportba mindig kérdezgeti mikor megyünk már szerinte szegény gyerek hogy kiszúrtam vele hogy nem jár oviba de szerintem nem biztos hogy jó lett volna neki ha rögtön megbélyegzik hogy ő a legrosszabb gyerek. vajon jól döntöttem?
a következő problémái voltak az óvónőnek:
- a 2,5 éves nem mutatott hajlandóságot az egyedül öltözésre. ezen azóta sokat dolgoztunk, nadrágot sapkát szuperül felveszi egyedül, csizma kicsit szűk hosszú szárú abban kicsit segíteni kell neki, kabátnál is viszont néha azt be is tudja egyedül cipzárazni. sokszor hisztizik hogy nem akar felöltözni fölre veti magát elkezd röhögni még ha szidom is közben nevet nem tudom hogy ilyenkor szorong vagy mi vagy kinevet? hogy lehetne hogy ne legyen kínszenvedés az öltözés?
- bekakilt az óvodában nem szólt hátán jött ki a kaki át kellett öltöztetni és ott is eljátszotta hogy a földre veti magát és minden módon akadályozza az öltözködést
- rohangált kiabált az óvodában eleven fiú gyerek, bár otthon szokott csendesen játszani is duplózik vonatpályát épít autózik puzzleözik, mesét hallgat, de az óvodában örült hogy ott a sok gyerek, interakcióba lépett velük, vidáman eljátszott velük úgy érezte buli van és a legpörgősebb énjét adta elő.
erre az óvónő azt mondta neveletlen elkényeztettem.
de nem tudom hogy 3 nap alatt hogyan tanulta volna meg az óvodai szabályokat, szerintem idővel beleszokott volna, de mivel az öltözéshez szobatisztasághoz idő kell, gondoltam várunk még kicsit.
nem tudom hogy tényleg gond e hogy ilyen felszabadult tud lenni tegnap is sikított a játszótéren, rengeteg energiája van, próbálom sokat vinni a szabad levegőre de félek mi lesz az oviban. nem tudom miért tegnap itthon is sikítozott, rászóltam hogy ne de akkor is csinálta ezután elvittem több órára futóbiciklizve játszótérre. délelőtt meg Ringatón voltunk.
- nem lehet hogy azért sikított az óvodában mert sok volt az új inger így dolgozta fel? lehet hogy van olyan gyerek aki nem sír mikor közösségbe kerül hanem más módon reagál a változásra?
- nem akart szót fogadni az óvónőnek (azon a két délelőtt mikor ott hagytam, első nap én is bent voltam). idővel ugye megtanulja hogy az óvónőnek szót kell fogadni? félek hogy ezzel gondok lesznek.
nekem sem mindig fogad szót, pl öltözés mindig kálvária, de azért van hogy szót fogad pl segít elpakolni a játékokat, megáll körülnézni futóbicóval. tény hogy elég erős akarata van, kezemet is sokszor nem akarja megfogni sétánál, ha nem túl forgalmas részen megyünk a járdán és nem szalad el mellettem marad nem annyira piszkálom vele de ha forgalmas út, átkelés, elszalad akkor ragaszkodom hogy fogja a kezem még ha ordít is hogy nem akarja. vajon következetlen vagyok?
- rajtam kívül szinte senki nem vigyázott rá nagymama egyik meghalt másik 130 km él dolgozik, férjem is nagyon nagyon ritkán vigyáz rá, ezt én rontottam el az elején. lehet ezért nem akart szót fogadni óvónőnek mert annyira azt szokta meg csak anyának kell szót fogadni? segítene ezen ha a férjem is vigyázna rá időnként?
Köszönöm szépen a segítséget előre is
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultáció erejéig találkoznunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt a állapotot és az annak megfelelő kezelést. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 04. 06. 06:56Még nincs értékelés
2019. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözletem!
3 gyermekes anya vagyok,22,18,15 éves fiúké.
A két nagyobb gyermekem felnőlt minden különösebb baj nélkül.A legkisebb viszont tavaj szeptembertől rengeteget változott,nem tanul csavarog lóg az iskolából.3 műszakban dolgozom most jelenleg délelőttös vagyok,férjem délutános,elindította 7:30-kor az iskolába én 11kor lettem felhívva,hogy nem ment iskolába a fiam.Mikor megkérdezem miért kell órákra eltűnni azt mondja nem hallgatjuk meg,viszont ha beszélgetni szeretnénk nem figyel ránk..
Elég rossz barátokat talált most magának,és én nem tudom mit tegyek,hova forduljak ,kevésnek érzem magam ehhez.
Válaszát köszönöm.
Ildikó
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A leírtak alapján serdülőkori lázadásnak tűnik, de mindenképpen érdemes lenne megkeresniük egy gyermekpszichológust, aki segítséget átlendülni ezen az állapoton.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 04. 06. 06:51Még nincs értékelés
2019. 04. 06.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea,

Kisfiam 6 éves múlt agresszív viselkedésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni, leginkább, hogy kihez tudok fordulni tanácsért, hogyan kezeljem az ügyet. Tavaly augusztusban, mikor hazaérkezett a nagyszülőktől történt először az, hogy egy boltban,az általa kiválasztott játékra nemet mondtam, minek hatására nekem esett, fizikailag bántalmazott, ez nagyjából pár percig tartott, nem tudtam lenyugtatni, ököllel ütött, harapott, majd egyszer csak visszazökkent, akkor ölelt, bújt, sírt. Beszélgettünk róla, már amennyire lehet egy 6 évessel és megígérte, hogy soha ilyen nem lesz többet. Sajnos pár napja a parkban, arra a mondatomra, hogy indulunk haza, újra megtörtént. Augusztus óta ez egyszer sem fordult elő, viszont most visszatért. A testvérét (13) is volt, hogy meg-megüti, de ezeket csak apró veszekedéseknek gondoltam, ám a hétvégi kitörése egyértelművé tette számomra, hogy baj van.Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel Andrea
Szakértői válasz
Kedves szülő!

A leírtak alapján én mindenképpen javasolnék önöknek első körben egy személyes konzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt az állapotot és az annak megfelelő kezelést.
Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton.
Elérhetőségem: 06303550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 04. 06. 06:46Még nincs értékelés
2019. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Jó napot! A már tini lányomnál már kiskora óta észlelem az önkielégítést. Kisebb korában csak néha-néha vettük észre és akkor rászóltunk, akkor abbahagyta de később mikor elmentünk folytatta. Szerencsére csak otthon csinálta nem nyilvános helyen.Mikor egyre nagyobb lett már csak akkor csinálta amikor azt látta a tv-ben vagy az interneten hogy verekednek, valakit megkötöznek vagy bántalmaznak. Mostmár hogy tini lett bekapcsolja a youtube-ot és olyan videókat néz amiben az előbb felsorolt cselekvések szerepelnek, majd az önkielégítést gyakorolja amíg a videó megy. És ezt mind úgy hogy vesz egy nagy levegőt és amig maszturbálja magát visszatartja a lélegzetét.
Nagyon remélem tud segíteni.Előre is köszönöm:Laura
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Elolvastam a levelét és azt gondolom hogy mindenképp érdemes lenne egy szülő konzultációt tartanunk, ahol részletesen át tudjuk beszélni ezt az állapotot és az annak megfelelő kezelést.
Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 01. 28. 12:57Még nincs értékelés
2019. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

A fiam 5 és fél éves, nagycsoportos az oviban. Eddig semmi probléma nem volt, az elejétol szeretett óvodába járni, kedves, mindig mosolygós kisfiú. Karácsony elott 3 héttel viszont valami megváltozott, nem akart oviba menni. A karácsonyi szunetben szinte naponta kérdezte mennyi napot lehet még otthon, és elszomorodott ahogy fogytak a napok. Most, hogy újra jár oviba, egyre rosszabb. Reggelente sír, ugyan beletorodik, nem hisztizik, nem ellenkezik, de sírdogal. Én korábban járok a munkahelyemre, mint az apuka, ezért mindig o vitte a fiunkat oviba. Ezen most próbáltunk változtatni, a fiunk kérésére minden másnap én viszem ot, még az sem baj neki, hogy reggel 6 órakor kell felkeltem. (hozzá teszem, nagyon - nagyon anyás)De még így is sír. Az ovónok sem tudják mitol lehet. Azt mondják szomorkás. Baratai vannak az oviban. Faggattam a fiamat tobbszor is, azt mondja nem bantja ot az oviban senki. Az otthoni legkor is jó, apukával jól megvagyunk, a fiunkkal is foglalkozunk. Elképzelni nem tudom mi lehet a baj. Válaszát elore is nagyon szépen koszonom.
Udvozlettel Anita
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Amennyiben még mindig fenn áll ez a viselkedés a kisfiánál, úgy keressenek meg egy szülő konzultáció erejéig és mindent részletesen átbeszélünk.
Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 01. 28. 12:54Még nincs értékelés
2019. 01. 28.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözletem. 5 eveses kislányom folyamatosan piszkálja a nemiszervet .teljesen kétségbe vagyok esve .
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Amennyiben több hete és folyamatosan fenn áll ez a viselkedés, úgy keressen meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177

Üdv. :
Balogh Andrea2019. 01. 28. 12:51Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.