Bementünk ma a kicsivel apa dolgozójába.
Oviszünet lévén kihasználtuk, hogy rabok szöknek, áll a város, nagy a dugó
Odaérve a gyerek vadul keresgélte hol gitározik az apja, hol fog koncentrálni (koncertezni). Eszembe sem jutott ezidáig, hogy a kicsim fejében apa nem biológus, hanem gitáros. Aszta, miyen összetett a világ!

nem szex és nem nyújork

Pörög a kerék, iszonyúan. Annyi minden történik velem, ami tölti vagy apasztja érzelmi bázisomat, hogy leírni már nem is győzöm. A fele bent marad sokszor.
Ezek a nagy töltő és űresítő érzések kiveszik az erőmet. Nem tudok magammal foglalkozni, hánykolódom az emóciók tengerében, néha kapálózva fuldoklom, máskor lágyan ringatózom hullámain.
Nagyon fáradt vagyok.
Nem tudom mi a fene van, csak azt tudom, hogy tartanom kell magam, és a lehe...

Jól estett, hogy kiírtam magamból mert már fojtogatott rendesen. Most egy kicsit jobban vagyok lelkileg. De jön a karácsony, amit utálok, 8 éve a papikám dec. 24-én volt élelt-halál között az intenzíven a bunko dokik miatt, és később meg is halt. Az lett volna az első karácsonyunk a kislányunkkal, helyette a kórházban voltunk. Mindenki bíztatott bennünket, hogy pereljük be, de kinek volt akkor energiája még arra is.Azóta sem mer rám nézni a bunkója lehajtja a fejét ha meglát remélem még mindig gyötr...